Kevés szovjet katona gondolta harminc évvel ezelőtt, hogy itt egy lézerkutató központ lesz, indította beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a szegedi lézerközpont átadóján, az egykori laktanya területén.

A Tovarisi konyec visszafordíthatatlanná vált, ebből többet laktanya már nem lesz

– tette hozzá az emlékezetes rendszerváltáskori plakátra utalva.

A beruházás megvalósítását azért nyerhettük el az európai döntéshozóktól, mert vállaltuk, hogy saját pénzből és az unió nekünk szóló strukturális alapjából kihasítjuk azt. Viták előzték meg, hogy megengedheti-e magának az ország, hogy 70-80 milliárdot egyetlen beruházásra fordítunk, emlékeztetett a kormányfő.

„Akkor a három pályázó ország közül mi voltunk a legrosszabb bőrben, a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország. Mégis, 2011-ben úgy gondoltuk, megépítjük az ország modern kori történetének legnagyobb tudományos intézményét” – mondta. Nem fért kétség ahhoz sem, hogy ennek helyszíne Szeged legyen. (Az előzményekről és a központ majdani tudományos feladatáról itt vagy itt olvashat kicsit bővebben)

„Létezik egy elterjedt tévhit, hogy egy kormányberuházás egy ellenzéki városban kudarcra van ítélve, de én ebben nem hiszek”  – mondta arra utalva, hogy a város polgármestere 15 éve az MSZP-s Botka László. Mint mondta, a demokrácia velejárója, hogy vannak nézetkülönbségek, de szerinte „Szegeden bebizonyosodott, hogy a város és a lakók érdekében az árkokat igenis át lehet hidalni”.

„Ez nem olyan beruházás, amivel Európához felzárkózunk, hanem ezzel Európa zárkózik fel a világhoz, ez elhelyezi a várost a tudományos térképen, sőt, talán ki is emeli ott.” A központ méretéhez képest még a Parlament is eltörpül a maga 18 ezer négyzetméterével, mondta.