Kedden fél egykor a CEU vezetése sajtótájékoztatón értékelte a hónapok óta húzódó vita eddigi fejleményeit, és több bejelentést tett.

Michael Ignatieff CEU-rektor elmondta, két hónap után a múlt héten Andrew Cuomo New York-i kormányzó hivatalával végre telefonon beszélt a magyar kormány megbízott képviselője, Altusz Kristóf. Ignatieff kiemelte, bár Altusz nem hajlandó beszélni magával a CEU-val továbbra sem, de legalább a New York-i kormányzattal ezek szerint elkezdett tárgyalni, ami előrelépés. 

Ignatieff emlékeztetett arra is, hogy a lex CEU alkotmányosságát az Alkotmánybíróság is vizsgálja, de emellett a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is vizsgálódik. „Nem várhatunk ezeknek az eredményére!" – tette hozzá ugyanakkor Ignatieff, majd bejelentette, hogy

Budapest a legjobb egyetemi város

„Egy egyetem, ami nem tud új hallgatókat felvenni, hanyatlásra van ítélve” – folytatta a rektor, ennek ellenére Ignatieff határozottan kijelentette és megismételte, hogy az üzenet „tiszta" legyen: a CEU nem zár be, és folytatja működését Budapesten. Hogy mi lesz a 2017/18-as tanév után, 2018 őszétől, amikortól a jelenleg hatályos lex CEU megakadályozza az új egyetemi hallgatók felvételét, arról már jóval homályosabban beszélt csak.

Budapest az otthonunk, itt maradunk, business as usual

– hangsúlyozta Ignatieff, megismételve, hogy ettől még nem fognak ölbe tett kézzel várni.

Enyedi Zsolt rektorhelyettes ezt azzal egészítette ki, hogy nemcsak azért beszélnek az itt maradásról, mert a magyar kormány és a New York-i kormányzó között megindult tárgyalás optimizmusra ad okot, hanem azért is, mert 

az elmúlt hetek tudatosították bennünk, hogy kötelességünk van a várossal és az országgal szemben, maradnunk kell, ameddig csak lehet. 

Neves támogatók érkeznek

Nem a CEU az egyetlen intézmény és nem Magyarország az egyetlen ország, ahol az oktatásszabadságért küzdenek, ezért a CEU szervezésében egy konferenciának adnak majd otthont, ahol például a szintén érintett törökök is ott lesznek, de díszvendég is érkezik.

Mario Vargas Llosa perui író is részt vesz majd az oktatásszabadságról szóló budapesti konferencián, szintén kiállva a CEU mellett. A CEU diplomaátadóján pedig nem más, mint Joachim Gauck, Németország volt elnöke is ott lesz, és az Open Society díját is átveszi – folytatta a bejelentéseket Ignatieff. Mind ő, mind helyettese, Enyedi Zsolt többször kiemelte és megköszönte a magyar és nemzetközi támogatást, amit a CEU kapott, például a Magyar Tudományos Akadémiától.

Erősebbnek érzi a rektor a pozícióikat

Arra az újságírói kérdésre, hogy mi a B tervük, ha rosszul alakulnak a dolgok, Ignatieff azt mondta: ha a kormányzat egy kicsit még jobban elkezd nyomást helyezni rájuk, akkor sem fognak elmenni innen. Nem hajlandóak belemenni egy „chicken game”-be a magyar kormánnyal, azaz azt játszani, hogy a kölcsönös izmozások közepette majd ki rántja félre az utolsó pillanatban a kormányt. „Budapest az otthonunk, ezt nem tudom jobban hangsúlyozni” – mondta, de azt is megjegyezte, hogy a magyar kormány hozzáállása miatt mindenre fel kell készülniük. 

Arra a kérdésre, hogy a mostani sajtótájékoztatón azért optimistábbnak tűnik a rektor, mint eddig, Ignatieff elismerte:

Erősebb pozícióban vagyunk, mint voltunk, mert ellenálltunk és nemet mondtunk.

Hozzátette, hogy az optimizmusuk – Altusz Kristóf és New York tárgyalása miatt – ennek ellenére óvatos és visszafogott. Amiatt pedig többször is sajnálkozott, hogy sem Altusz, sem más kormányzati szereplők továbbra sem hajlandóak velük, az egyetemmel leülni és közvetlenül tárgyalni.

Arra a kérdésre, hogy jóhiszeműen áll-e a magyar kormány a CEU-hoz, Ignatieff nevetve úgy reagált, őt nem a szándékok, hanem az eredmények érdeklik. Altusz megjelenését és azt, hogy tárgyalásba kezdett New Yorkkal, pozitívnak nevezte és azt mondta, hogy az optimizmusa elsősorban ennek szól, illetve annak, hogy Altusz találkozni is fog az amerikai állam képviselőivel.

Szintén kérdésekre Ignatieff és helyettese, Enyedi Zsolt elmondta: minden diákot arra biztatnak, hogy jelentkezzenek nyugodtan a CEU-ra. Enyedi azt mondta: számukra hatalmas privilégium, hogy itt működhetnek, a diákok számára pedig Budapest a legvonzóbb egyetemi város a térségben.

Annál jobb célja nem is lehet egy külföldi diáknak, hogy itt tanuljon. Nagyon robusztus intézmény az egyetem, itt fog működni kettő, három, tíz és száz év múlva is 

– tette hozzá Enyedi rektorhelyettes, magát Ignatieff „magyar hangjának” nevezve.

Lázár: Habverés!

A kormány Lázár János a múlt heti kormányinfón azt mondta: szerinte hisztériakeltés, habverés megy a CEU körül, hiszen más amerikai egyetemmel sikerült megállapodni. A CEU-hoz hasonló helyzetű, budapesti McDaniel College ügye a sajtótájékoztatón is szóba került. A CEU rektorhelyettese azt mondta: kíváncsiak lennének erre a megállapodásra, mert ez arra utalhat, hogy mégiscsak lehetséges az új magyar törvényi feltétel teljesítése tagállami egyezménnyel.   

A kormány a múlt héten válaszolt az Európai Bizottságnak, amely kötelezettségszegési eljárást indított a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Lázár szerint az Európai Bizottság egyetlen érvet sem hozott fel, ami miatt a törvényt módosítani kellene. 

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése április végén arra szólította föl Magyarországot, hogy se a felsőoktatási törvény módosítását, se a civilek átláthatóságáról szóló törvényt ne alkalmazza, illetve fogadja el addig, amíg alkotmányjogi véleményt nem mond róla a Velencei Bizottság. 

Eközben Balog Zoltán megpróbálkozott azzal, hogy az amerikai oktatási miniszternek levelet írva szövetségi szinten kezdjen tárgyalásba az USA-val – noha amerikai kormánytisztviselők, például egy külügyi államtitkár-helyettes korábban többször is kijelentette, az USA törvényei szerint ilyen oktatási ügyekben a szövetségi államnak nincs illetékessége. Válaszlevél helyett azonban az USA külügyminisztériuma egy rövid közleményben tette helyre Balogot: 

Az Egyesült Államok kormányának nincs jogosultsága, sem szándéka, hogy tárgyalásokat kezdjen a CEU-val vagy más egyetemekkel kapcsolatban Magyarországon

– írta a State Department. A közlemény kiemelte még, hogy a lex CEU  „diszkriminatív, súlyos követelményeket” támaszt az egyesült államokbeli akkreditációjú magyarországi intézményekkel szemben, valamint „fenyegeti” az akadémiai szabadságot és függetlenséget.

Egy nappal később Andrew Cuomo New York-i kormányzó hivatala adott ki közleményt arról, hogy ők viszont szívesen tárgyalnak a CEU-ról Magyarországgal. Bár Budai Gyula, a KKM miniszteri biztosa erre azonnal úgy reagált, nekik ez nem elég, Ignatieff mostani bejelentése alapján úgy tűnik, Orbánék mégiscsak hajlandóak lejjebb adni igényeiket, és az USA helyett New York állammal tárgyalni az egyetem jövőjéről.