Megszavazta a Fidesz–KDNP a civiltörvényt a parlament keddi ülésén. A civil szervezetek megbélyegzésére alkalmas szabályozást, amely ellen az Európa Tanács is kifogást emelt, 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el a törvényhozás. A hivatalosan a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt a Fidesztől Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes, Kósa Lajos frakcióvezető, Németh Szilárd rezsibiztos, Vitányi István képviselő nyújtotta be.
A tüntetések és a nemzetközi kifogások, az ellenzéki tiltakozások lényegében eredménytelenek maradtak.
A szervezetek elutasítják a külföldről támogatott szervezet jelző használatát, de gazdálkodásról, finanszírozásról szóló adataikat – ahogy eddig is – nyilvánosságra hozzák.
A törvényhez négy-négy módosító javaslatot nyújtott be a Jobbik és az LMP. A kormánytöbbség ezek mindegyikét elutasította, csak a Fidesz által kezdeményezett módosításokat fogadták el.
A szavazás után Szabó Tímea az ülésterem közepén papírlapokat feltartva tiltakozott. Az ülést levezető elnök rendre utasította a PM társelnökét a szavazás megzavarása és előre nem egyeztetett szemléltetés miatt.
„A közgyűlés egyetért azzal, hogy átlátható kell, hogy legyen, milyen forrásokat használnak a civil szervezetek. Azt a gyanúsítást azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a civil szervezetek külföldi érdekcsoportokat szolgálnak, és veszélyeztethetik egy ország nemzetbiztonságát és szuverenitását pusztán azzal, hogy évente egy bizonyos összegnél nagyobb külföldi támogatást kapnak” – írta az Európa Tanács április 25-i állásfoglalásában. Az ET fájlalta a magyar vezető tisztségviselők gyanúsító és megbélyegző retorikáját is, amely megadta a törvényjavaslat körüli vita alaphangját.
A Velencei Bizottság aggályai nyomán csekély mértékben enyhített a kormány, de a törvény legfontosabb pontján – amely szerint "külföldről támogatott szervezet" minősítést kell használnia a civil szervezetnek, amennyiben az országon kívülről jutott legalább 7,2 millió forintos támogatáshoz – a Fidesz nem változtatott. Engedményt csak abban tett a kormánypárt, hogy a billog használatának kötelezettségét három évről egy évre csökkentette, tehát csak az azt követő évben kell használnia ezt megjelölést, amelyben a 7,2 millió forint feletti külföldi támogatást kapta.
A törvény kísértetiesen hasonlít az Oroszországban 2012-ben elfogadott szabályozásra, a legfontosabb eleme ennek is az, hogy a szervezeteknek magukra kell aggatniuk a „külföldi ügynök” jelzőt. Az orosz civil szervezetek tapasztalatairól itt olvashat bővebben.
A kormány kifejezetten a Soros Györgyre fókuszáló kampányának részeként fogalmazta meg és fogadtatta el a törvényt, amely ellen a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) európai igazgatója is felszólalt hétfőn.
Ez a törvény el akarja fojtani a demokratikus hangokat Magyarországon, éppen akkor, amikor azokra a legnagyobb szükség lenne. Azokat a magyar állampolgárokat támadja, akik a korrupció és az önkény ellen küzdenek, és kiállnak a szabad és független média, a nyilvános vitakultúra mellett.
Az OSF kritizálta azt is, hogy a törvény indokolatlanul kivételez a vallási, sport- és nemzetiségi szervezetekkel, a kormány által kiosztott uniós támogatásokat pedig nem számítja „külföldi támogatásnak” – magyarán, a kormánynak még csak nem is kell magyar adófizetői pénzt forgatnia a támogatott szervezeteibe, mint ahogy a CÖF esetében történt, EU-s forrásból is megtámogathatja azokat. De ez csak akkor működik, ha az EU-s forrást a kormány folyósítja, az egyéb uniós pályázati pénzek már nem számítanak ebbe.
A kormányoldal többször hivatkozott arra, hogy az Egyesült Államokban is van külföldi ügynökökről szóló törvény. Az 1938-ban elfogadott, azóta többször módosított törvény (FARA) eredetileg a náci és kommunista propaganda terjesztésének akart határt szabni, 1966-ban aztán átalakították, kivették a külföldi propagandára vonatkozó részt, azóta kifejezetten a külföldi kormányok, pártok által megbízott lobbistákra vonatkozik, nem a civil szervezetekről szól.
A törvény elnevezése is félrevezető, hiszen a civil szervezetek átláthatóságát említi, miközben a civil szervezetek működése, finanszírozása eddig sem volt rejtve, a törvény nem kér olyan adatot, amelyről eddig ne lettek volna kötelesek beszámolni.
Borítókép: tüntetés a civilekért Budapesten, 2017. áprilisában. Fotó: Ajpek Orsi / Index