Ha nem tudunk ujjlenyomatot adni, akkor is kapunk útlevelet, kérdés, mire megyünk vele. Az Index egyik olvasója például nem tud Törökországba utazni, és attól tart, máshova se nagyon, mivel egy genetikai rendellenesség miatt nincs ujjlenyomata.
Hiába kap útlevelet, nem tud vele mit kezdeni egy 65 éves magyar nő, Mariann. A nyugdíjas asszony az Indexnek azt mondta: korábban rengeteget utazott külföldre, ám mióta ujjlenyomatot kérnek az útlevélhez, sehova nem tud elmenni, merthogy nincs ujjlenyomata. Egy ritka genetikai rendellenessége, adermatoglífiája van. Ezt azt jelenti, hogy azok a barázdák, amik normálisan jelen vannak a tenyér és a talp felszínén, az ilyen rendellenességben szenvedőknek hiányoznak. Tehát hiába akarnak, akkor sem tudnak ujjlenyomatot adni.
Az ujjnyom a bőrlécrendszer által hátrahagyott nyom a felületeken. Az ujjnyomat az ujjon lévő rajzolat, valamint a szándékosan beszkennelt vagy festékkel felvett minta. Az ujjlenyomat kifejezés tehát „szakszerűtlen”, hivatalosan ujjnyomatnak hívják, de mivel a köznyelvben ujjlenyomatként terjedt el, ezért használjuk ezt a kifejezést.
Mariann elmondása szerint járt a budapesti Központ Okmányirodában, ahol megtudta: bár az útlevelét kiadják, nem igazán tudja használni. Ez be is igazolódott, mert amikor felhívta a törökországi külképviseletet, hogy Törökországba utazna, és van ugyan útlevele, de nincs ujjlenyomata, a törökök jelezték: így nem engedik be az országba.
Évente nagyjából 400 ezer útlevelet állítanak ki Magyarországon. Ma már mindenkinek, akinek érvényes útlevele van, biometrikus okmánya van. Ezekben az okmányokban tároló elem, más néven csip is található az arcképmás mint biometrikus adat és egyéb, az okmány adatoldalán található információk tárolása miatt. A csipes útlevelek 2009 nyara óta az útlevél birtokosának ujjlenyomatát is tartalmazzák.
A Központi Okmányiroda, mint Mariann esetében, akkor is kiadja az útlevelet, ha a kérelmező nem tud ujjlenyomatot adni. Ebben az esetben azonban az okmány legfeljebb egy évig érvényes. Az, hogy valaki átmenetileg kerül olyan helyzetbe, hogy nem tud ujjlenyomatot adni, jóval gyakoribb, mint az, amikor ennek genetikai okai vannak. Átmenetileg ugyanis akár egy kézekcéma is okozhat ilyen problémát. Sőt, az onkológiai kezelésként kapott egyik fajta kemoterápiától is eltűnhetnek az ujjlenyomatok.
Mariann attól fél, hogy ha majd az új személyi igazolványhoz is ujjlenyomatot kérnek, még nagyobb bajban lesz, mert az Európai Unión belül sem tud majd utazni.
Az új személyi igazolványok kérelmezésénél most lehet, de nem kötelező adni ujjlenyomatot. Igaz, ez utóbbit sokan nem tudják, ezért a többség ad. Nem biztos amúgy, hogy végleg megússzuk a kötelező ujjlenyomatvételt, ugyanis a kormány nyitva hagyott egy kiskaput: rögzítették, hogy a jövőben egy új jogszabály akár kötelezővé teheti az ujjlenyomatadást és a lenyomatok használatát akár rendőrségi eljárásokban.
Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, mit tehet egy magyar állampolgár, ha Mariannéhoz hasonló helyzetbe kerül, de nem válaszoltak.
Úgy tűnik azonban, hogy országonként eltérhet, beléphet-e valaki ujjlenyomat nélkül vagy sem az adott államba. A témával korábban a Jogifórum.hu egyik fórumában is foglalkoztak. Ott az egyik felhasználó azt írta, hogy bár nem volt ujjlenyomata, gond nélkül be tudott jutni Kanadába. A brit hatóság tájékoztatása szerint ha valaki egészségügyi okokból nem tud ujjlenyomatot adni, akkor ez nem akadálya, hogy belépjen az országba, ilyenkor az arcáról készítenek fényképet, és ez szolgál a későbbi beazonosítására. Sok más ország mellett például Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Norvégiában, az Egyesült Államokban és néhány afrikai országban is biometrikus beléptetés van, ezek között az országok között is vannak olyanok, ahol elég az arckép rögzítése.
Még két évvel ezelőtt a Népszabadság kérdésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala azt közölte, hogy az útlevelek kérelmezőinek 0,8 százalékánál nem lehet ujjlenyomatot rögzíteni. Ha tehát évente 400 ezer okmányt állítanak ki, akkor nagyjából 3000 embernél nem tudják levenni az ujjnyomatot.
Legutóbb egyébként a Pharaon-ügyben volt téma az ujjlenyomat. Az FBI által körözött szaúdi milliárdos úgy érkezett Magyarországra, hogy nem tudtak tőle ujjlenyomatot venni. Ezzel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy neki sincs olyan ujjlenyomata, amit alkalmazni lehet, így csak egy évre kap útlevelet. „Egyszerűen nem tudtak tőlem ujjlenyomatot venni. És nem vagyok Pharaon” – közölte.
Vannak, akik tudnának, de nem akarnak ujjlenyomatot adni. Egy német férfi korábban megtagadta, hogy ujjlenyomatot adjon, amikor az önkormányzatnál kérvényezte az útlevelét. Ő egyébként tudott volna ujjlenyomatot adni, de nem akart, mondván, ez sérti a jogait. Az önkormányzat nem adta ki neki az útlevelet, ő viszont pert indított emiatt az Európai Unió Bíróságánál. A pert végül elbukta, a bíróság ugyanis kimondta: bár az ujjlenyomatvétel valóban sérti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat, de ennél fontosabb célt szolgál: megakadályozza a visszaéléseket.