Nagyjából nyolc hónappal a parlamenti választások előtt még mindig nem tudjuk, milyen konstrukcióban áll ki a Fidesz ellen az ellenzék. Néhány dolog tűnik biztosnak a nyilatkozatok, a pártbeli döntések és a politikai realitás alapján. Nagyon röviden:

• a Jobbik Vona Gáborral külön indul, és bár Vona az utóbbi időkben a baloldali szavazóknak kedves szólamokra is rákezdett, a baloldali pártokkal semmilyen együttműködésre nem hajlandó. Ezt az MSZP és a DK vezetői is elutasítják.
• Nem lesz teljes (Jobbik nélküli) összefogás sem: önálló indulásról, és saját miniszterelnök-jelöltről döntött a Momentum és az LMP is.
• A kisebb pártokból álló úgynevezett új pólus sem lesz. A Momentum és az LMP is nemet mondott Juhász Péter Együtt-elnök ajánlatára.
• A Botka László és Gyurcsány Ferenc közötti összefogás kizárt - legalábbis politikai arcvesztés nélkül, így a közös MSZP-DK indulásnak minimális most a valószínűsége. Bár mindkét pártban arról beszélnek, hogy valamilyen együttműködés lesz a két párt között az egyéni körzetek szintjén.

Így állunk tehát az őszi parlamenti, politikai évad kezdetén, és jelenleg nem látszik, hogy oldódhatna meg a helyzet, milyen történés tudná valamely párt, politikus vagy politikai stratégia javára billenteni a mérleget az ellenzéki oldalon.

Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje erre tesz egy kísérletet szombaton, amikor évadnyitó rendezvényén a politikai programja mellett bemutatja szövetségeseit is. Egy olyan csapatot ültet majd az első sorba, amely a különböző kisebb pártok politikusaiból áll. A tervek szerint többek között a következő politikusok, szakértők állnak (illetve ülnek) majd ki Botka mellett szombaton, a szegedi polgármester elmondása szerint legalábbis ők ígérték neki a részvételüket:

• Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és miniszterelnök-jelöltje,
• Komáromi Zoltán, az Együtt egészségpolitikusa, országos tanácsának alelnöke,
• Szent-Iványi István, a Liberálisok külügyi szakpolitikusa, korábbi SZDSZ-es képviselő,
• Büttl Ferenc közgazdász, a Párbeszéd politikusa (Büttl később kérte, hogy tüntessük fel, emellett egyetemi oktató, volt LMP gazdaságpolitikai tanácsadó, és a Párbeszédnek ugyan tagja, de nem tartja magát a párt politikusának),
• Ács Sándorné,a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egyik alapítója, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja,
• Andor László volt EU-biztos.

A névsor annyiban nem meglepő, hogy Szent-Iványin kívül Botka szegedi értelmiségi találkozóján is mindannyian felbukkantak. Mostani kiállásuk Botka mellett azonban szükségszerűen elindít egy politikai folyamatot: a kisebb pártoknak lépniük kell ezek után.

A Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok vezetésének is döntenie kell:

Információnk szerint az egyes pártoknál eltérő folyamatokat indíthat el ez a szombat. Az Együtt például csak egyéni körzetek szintjén lenne hajlandó együttmükődni Botkával és az MSZP-vel, erre kötelezi a pártvezetést a küldöttgyűlési határozatuk is.

A Párbeszédnél viszont már nem zárják ki a teljes összefogást sem: vagyis a közös listát és jelölteket az MSZP-vel (így mindkét párt logója felkerülhet a szavazólapra). Erről még nincsenek formális döntések, de szombat után a kisebb pártok vezetői lépéskényszerbe kerülhetnek. Hiszen politikailag nehezen tartható helyzet, hogy egy párt politikusai egy másik párt vezetőjének programját írják.

Többen ugyanis nemcsak a jelenlétükkel támogatják Botkát, hanem a miniszterelnök-jelölt választási programját is segítik kidolgozni. Komáromi például az egészségügyi, Büttl a gazdasági, Szent-Iványi pedig a külügyi területért felel majd. (Komárom és Büttl az MSZP évadnyitó frakcióülésére is elment.)

Botka szeptember végén hirdeti, kik felelnek az egyes témákért- az MSZP-ből is lesznek felelősök, Hiller István az oktatási, Gőgös Zoltán pedig a meződgazdasági témákért például -, ám ezt következetesen nem árnyékkormánynak hívja majd Botka, mondván ő valódi kormány alakítására készül.

És Gyurcsánnyal mi lesz?

Botka szövetségeseinek listáján feltűnően nem szerepelnek DK-sok. Ez nem csoda, hiszen Botka László és Gyurcsány Ferenc DK-elnök kapcsolata korántsem nevezhető rózsásnak. A két vezető leegyszerűsítve a következő állásponton van:

• Botka egy nagy választási listát szeretne, ezen szívesen látná a DK-sokat is, de Gyurcsány nélkül, aki szerinte "tehertétel a baloldalnak".
• Gyurcsány DK-ja viszont épp most tart arról borítékolható eredményű pártszavazást, hogy Gyurcsány Ferenc nélkül nem képzelhető el semmilyen együttműködés: nem áldozzák be a pártelnöküket.
• Gyurcsány javaslata, hogy legyen külön MSZP- és DK-lista, és csak a 106 körzetben legyen koordináció a két párt között.
• A koordinált indulás viszont Botkának elfogadhatatlan, szerinte ezzel azt üzenik a választóknak, hogy beletörődtek a vereségbe, és csak a körzeteket osztogatják el maguk között. Az országos lista állításához ugyanis legalább 27 választókerületben önálló jelöltet kell indítani, közös jelöltek a töredékszavazatok optimalizálása miatt nem lehetnek. (Választástechnikailag elképzelhető, hogy 27 körzetben egymás ellen indul az MSZP és a DK, ezzel lemondva ezekeről, és a többiben csak egyik vagy másik állít jelöltet. De az is megoldás, ha úgy osztják el a 106 körzetet, hogy mindenkinek jusson 27.)
• Botka a DK-val azért nem szeretne koordinált indulást, mert szerinte Gyurcsányék csak azokat a szocialista szavazókat tudják megnyerni, akiket az MSZP amúgy is meg tud. A koordináció szerinte nem hoz plusz szavazatokat, csak bonyolítja a rendszert.
• Botka maximum az LMP-vel látná értelmét egy koordinált indulásnak, például a szekszárdi körzetben simán tudná támogatni az MSZP Hadházy Ákos LMP-s társelnököt, esetleg Ikotity Istvánt Baján. (Erről beszélt Hiller István választmányi elnök is a Heti Válasznak, hogy az esélyesebb LMP-s jelölt javára visszaléphet a szocialista induló.) Ehhez a koordinációhoz azonban kell az LMP is, amely viszont jelenleg elutasít mindenféle együttműködést.

A két vezető ezzel egy megoldhatatlan helyzetbe kormányozta a két pártot. A kiút nem látszik, bár pár nappal ezelőtt születtek próbálkozások a helyzet megoldására. Például a budapesti szocialista kampányért felelős Tóth József angyalföldi polgármester elkezdte szervezni a fővárosi együttműködést, de Gyurcsányék visszautasították - a volt miniszterelnök nyilvánosan kijelentette, hogy csak vele lehet tárgylni és csak az összes körzetről. Itt tehát egyelőre megállt ez a történet.

Botka korábban megpendítette, hogy

a helyzet megoldása lenne, ha Gyurcsány Ferenc nem szerepelne semmilyen listán, hanem egyéni körzetben indulna.

Szerinte senki nem szólhatna egy szót sem, ha közvetlenül egy választókerületből küldenék a parlamentbe a volt miniszterelnököt. Gyurcsány azonban ezt nyilvánosan elutasította, hiszen ő nem egy körzetet, hanem pártelnökként az összes szavazóját szeretné képviselni.

Az előzőekből tehát az következik, hogy a Botka-Gyurcsány/MSZP-DK konfliktusnak nincs közel a megoldása. Arra számíthatunk, hogy még jó pár hónapig megy az üzengetés háttérben/közleményekben/Facebookon, és nem látunk tisztábban, milyen konstrukcióban áll fel a baloldal.

Pedig a téttel minden szereplő tisztában van: ha az összes párt külön listával és jelöltekkel indul, szinte borítékolható Orbán Viktor kétharmada.

(Borítókép: Botka László hivatalosan is az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett, miután az MSZP 2017. május 27-én tartott kongresszusán a küldöttek 96 százaláka támogatta. Fotó: Huszti István/Index)