Országosan jelenleg 219 bejegyzett párt van, de a következő két hónapban még újabb 171-et jegyezhetnek be – közölte az Országos Bírósági Hivatal az Indexszel. A legutóbbi választáson még csak 147 párt volt. De ezek milyen pártok? És miért éri meg pártot alapítani, amikor az ellenzék így is az összefogás nehézségeivel küszködik?
Éppen azt kezdtem el összegyűjteni, hogy hány párt veselkedik neki a jövő évi parlamenti választásnak, hány innen-onnan kiszakadt politikus próbálja új párt alapításával zavarba hozni Orbán Viktort, amikor egy hirtelen beeső email kíméletlenül felhívta a figyelmemet a vállalkozás lehetetlenségére.
Lévai Katalin volt esélyegyenlőségi miniszter és MSZP-s EP-képviselő hívott meg egy reggelire, hogy bemutassa új pártját, a Lendülettel Magyarországért nevűt, amely – ha jól értem – valamilyen nemzeti idősügyi programmal akarja besöpörni a szavazatokat jövőre.
Gondoltam, ez biztosan az a tervezett nyugdíjaspárt, amelyről pár hónappal ezelőtt írtam már, és amelyről annyi maradt meg, hogy csak 50 évesnél idősebb tagokat fogad be a soraiba. Tévedtem. Az Idős Demokraták Szövetségének, az IDESZ-nek, amely a nercbundás rózsadombi hölgy és a falusi, templomba járó nyugdíjas együttműködésére épít, semmi köze Lévai Katalinhoz.
A baloldali ellenzéki térfélen amúgy sem egyszerű megjegyezni a pártok számát, és elég nehéz megmondani jelenleg, hogy az MSZP–DK–LMP–Együtt–Párbeszéd–MLP–Liberálisok–MKKP–Momentum-vitából milyen együttműködés kerekedik ki. És ne felejtsük el Gémesi György gödöllői polgármester új pártját, az Új Kezdetet, amely az LMP-vel tárgyal.
No, meg ott van Pukli Istvánnal az eurós népszavazást beindító Polgári Világ is, amely viszont már a jobboldalon helyezi el magát ideológiailag. De nem csak a balos térfélen kaptak kedvet a pártalapításhoz a nagyot álmodó politikusok, a Jobbik néppárti fordulata miatt némileg üresen hagyott szélsőjobbos/radikális jobbos térre is többen szeretnének bevonulni.
Látható, hogy erősen felpörgött a pártalapítási kedv pár hónappal a jövő évi választások előtt. És eddig csak azokat a pártokat említettük, amelyek legalább egyetlen ismertebb politikushoz kötődnek. A valóságban ennél sokkal többen látnak fantáziát/üzletet a pártalapításban.
Jelenleg országosan 219 bejegyzett párt van, és 171 párt áll bejegyzés alatt
– közölte az Indexszel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a múlt pénteki helyzetet. „A bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem áttételének vagy hivatalbóli elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt hiánypótlásra felhívni” – írta az OBH. Vagyis ha nincs adminisztrációs hiba, év végére majdnem 400-ra növekedhet a pártok száma.
Ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy 2014-ben még csak 147 bejegyzett párt volt. Közülük, emlékezetes, 18 párt állított országos listát, ám a legtöbben nyilvánvalóan olyan kamupártok voltak, amelyek azóta sem mutattak semmilyen politikai tevékenységet. Emlékeznek például az Együtt 2014 pártra? Összefogás Párt, Új Dimenzió Párt, Új Magyarország Párt, a Zöldek Pártja, Sportos és Egészséges Magyarországért? Na ugye. Csupa olyan kis párt, amely nem sokkal a választások előtt alakult. Érdemi kampányt nem lehetett tőlük érzékelni, a választásokon annyi szavazatot sem szereztek, ahány ajánlást papíron gyűjtöttek. A több százmilliós állami támogatást viszont bezsebelték.
Ezzel el is érkeztünk egy lehetséges magyarázathoz, miért éri meg pártot alapítani ma Magyarországon: a könnyen megszerezhető állami pénzért. A 2014-es szabályok ugyanis mit sem változtak. 27 egyéni jelölt elindításával, azaz 13 500 aláírás összegyűjtésével (legalább 9 megyében és Budapesten) már országos lista állítható.
Az egyéni jelölteknek járó szerényebb, fejenként egymillió forintot kitevő támogatással ugyan tételesen el kell számolni, a pártlista-támogatásról azonban – mint láttuk legutóbb – elegendő fiktív számlákat szerezni. Ha egy ilyen kamuformáció 106 jelöltet is el tud indítani, máris 597 millió forint folyhat a zsebébe akkor is, ha nincsenek komoly politikai ambíciói. De 27 egyéni jelölt után is már 149 millió forint jár.
A kockázat nem magas, egyetlen kamupárt vezetőjén sem kattant a bilincs azóta sem. És hiába a feljelentések, 187 nyomozásból mindössze 10 esetben történt vádemelés. Legutóbb Pintér Sándor belügyminiszter írta az MSZP-s Harangozó Tamásnak, hogy a kamupártok állami támogatásának felhasználásával kapcsolatban még két nyomozás zajlik a BRFK-n. Az egyik ügyben több mint ezer, a másiknál több mint 600 tanút hallgattak ki. A nyomozások határideje az idén ősszel jár le.
Borítókép: Ujvári Sándor / MTI.