Hirtelen elkezdte szorongatni az Állami Számvevőszék a Jobbikot egy olyan ügy miatt, ami a Fidesznél is felmerült, de ott nem vizsgálja. Az ÁSZ eközben azt vágja a Jobbik fejéhez, hogy nem működik velük együtt. A Jobbik ezt tagadja, de furcsállja az ellenőrző szervezet eljárását.
Az Állami Számvevőszék a törvény szerint a kormánytól, a kormánypártoktól függetlenül működő szerv. Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve végzi a feladatát.
A közpénzekkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást ellenőrzi, beleértve a költségvetési pénzből is gazdálkodó pártok pénzügyeit. A Jobbik pedig egy ilyen párt. Mindez azért fontos, mert most a Jobbik és az ÁSZ egymásnak esett.
Mindkét állítás elég súlyos, függetlenül attól, hogy Magyarországon a kampány-és pártfinanszírozás eleve álságos. Csak egy példa: a Fidesz–KDNP saját bevallása szerint mindössze 984 millió forintot költött a 2014-es parlamenti választási kampányra, noha a Transparency International számítása szerint az legalább négymilliárd forintba került.
Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a korábban Orbán Viktorral évtizedes barátságot ápoló, a Fidesz gazdasági háttérbirodalmát felépítő oligarcha beállt a Jobbik mögé, és ahol csak tudja, segíti őket annak érdekében, hogy a Fideszt megbuktassa. Az ismert információkból arra következtethetünk, hogy Simicska plakátcége segíti a Jobbikot, és ha kell, plakáthelyeket is ad, elad a pártnak.
Ami viszont új elem, hogy az ÁSZ emiatt soha nem látott elánnal vetette rá magát a Jobbik gazdálkodására. Korábban egyáltalán nem izmozott ennyit az ellenőrző szerv egy parlamenti párttal, pedig Simicska nem új játékos, ráadásul az MSZP (és az SZDSZ) korábbi finanszírozásai sem tértek el a fideszestől, azaz a megszokottól. De a Jobbik sem a feddhetetlenségéről volt híres: miután 2003-ban párttá alakult, évekig nem tett eleget a pénzügyi mérlegének közzétételére. A párt körül már akkor rejtélyes külföldi finanszírozók bukkantak fel, például egy iráni étteremtulajdonos. Ugyanakkor egy időben a MIÉP-Jobbik társelnöki rendszerben működött (ekkor még nem Vona Gábor volt az elnök), tehát a szervezethez a MIÉP-en keresztül jutott némi közpénz.
A parlamenti pártok 2006-ban becslések szerint (kikerült plakátok, hirdetések alapján) közel 7,6 milliárd forintot fordítottak kampányaikra, noha a költségkeret pártonként nagyjából 400 millió forint elköltését tette volna lehetővé, ennyivel is számoltak el a könyveléseikben. A két összeg közötti különbség milliárdokban mérhető, ezek mozgása, származása az ÁSZ és a választók számára mindig is követhetetlen volt.
Az is új elem ebben a Jobbik–Ász-csatában, hogy az állami szervezet májusig visszanézte, mikor mit nyilatkozott Vona Gábor a párt Fidesz-ellenes plakátkampányaival kapcsolatban. Az ÁSZ közleményben idézi fel, hogy a "Ti dolgoztak, ők lopnak" plakátkampány költségeire vonatkozó kérdést Vona Gábor a 444-nek májusban még üzleti titokra hivatkozva hárította, egyben jelezte, hogy az ÁSZ felé ez transzparens lesz.
Aztán beidézték Vona egyik júniusi interjúját is, amiben szintén erről beszélt. Ezen kívül több jobbikos politikus nyilatkozatát is idézték, ezek egytől egyig arról szóltak, hogy bár a Jobbik titkolja a plakátkampány finanszírozásának hátterét, de majd az ÁSZ felé elszámol.
Itt aztán jön egy kis csavar a történetben.
Az ÁSZ ugyanis elvileg a Jobbik 2015-2016-os gazdálkodását vizsgálja. Nem véletlenszerűen, hiszen az ÁSZ honlapján is elérhető idei ellenőrzési tervben jó előre szerepelt, hogy erre sort fognak keríteni az év második felében. És nemcsak a Jobbik, hanem az LMP, az MSZP, a Jobbik, a DK, a Magyar Liberális Párt, az Együtt és a Párbeszéd gazdálkodását is vizsgálják. Ugyanakkor a dokumentumból kiderül, hogy egytől egyig a 2015-2016-os év gazdálkodásait ellenőrzik.
Csakhogy a Jobbik esetében az ÁSZ a 2017. január 1-e és június 30-a közötti időszakot is vizsgálni akarja most. Azt az időszakot, amikor a "Ti dolgoztak, ők lopnak" kampány futott. A többi ellenzéki párt esetében ezt az időszakot nem vizsgálják, kizárólag a Jobbiknál.
A Jobbik erről a tavaszi kampányról azt állította, hogy bankhitelt vettek fel, abból finanszírozták. Később a párt közölte: 27,4 millió forintért 2468 óriásplakátot, 312 citylightot, 303 hirdetőoszlopot és 292 dupla citylightot rendelt a Simicska Lajos érdekeltségében álló Mahirtól, azaz plakátonként 13 500 forintot fizethettek. Ám időközben kiderült, hogy a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. Amikor ez idén júniusban kiderült, akkor a most a Jobbiknak nyíltan nekieső ÁSZ a saját és a Fidesz védelmére kelt, szabadkozva, hogy a törvények alapján csak a jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhetik, ügynökségek, reklámcégek elszámolásaihoz nem férnek hozzá.
De megteheti-e az ÁSZ, hogy miközben a 2015-2016-os időszakot vizsgálja, kikéri a 2017. január 1-e és június 30-a közötti időszak adatait? Igen. A szervezet egy olyan mondatra hivatkozik, amely a honlapjáról elérhető ellenőrzési tervben szerepel, eszerint "az ellenőrzés hatóköre kiegészülhet kockázatjelzések alapján, a kockázatértékelés függvényében további lényeges ügyek szabályosságának ellenőrzésével az ellenőrzés megkezdésének időpontjáig."
Az ÁSZ tehát úgy ítélte meg, hogy bár eredetileg a 2015-2016-os ügyet vizsgálják, de kiegészítik ezt a plakátüggyel is. Ugyanakkor a Fidesznél nem folyik olyan ÁSZ-vizsgálat, ami a 2010-es kampány gazdálkodását újból ellenőrízné, noha azóta az is kiderült, hogy 2010-ben a HírTV Zrt. ügynökségként például a Mahir Citypostert bízta meg a Fidesz közterületi kampányának lebonyolításával, de egyelőre úgy tűnik, hogy a kampányban semmilyen közterületi költést nem számlázott tovább a Fidesznek. (A Mahir már akkor is Simicska reklámcége volt, a HírTV Hirdetésszervező Zrt. azonban csak 2015-ben került teljes egészében a milliárdoshoz.) Attól persze, hogy az ÁSZ esetleg kettős mércét alkalmaz, a Jobbiknak együtt kellene működnie az ellenőrző szervvel.
De itt jön az újabb csavar: a Jobbik szerint a párt együttműködne, de az ÁSZ mindent megtett azért, hogy ez ne sikerüljön.
A Jobbik azt állítja, hogy szeptember 29-én olvasták azt a szeptember 28-a délutáni dátumozású emailt, amelyben az ÁSZ jelezte: 29-én reggel 9-re akar kimenni a párt Villányi úti irodájába. Ebben az emailben jelezték azt is, hogy nemcsak a 2015-2016-os év papír alapú dokumentumait akarják megnézni, de ellenőrízni akarják a 2017. január 1-e és június 30-a közötti időszakot is. A Jobbik azért furcsálta ezt az emailt, mert előző nap Schön Péter gazdasági igazgató telefonon beszélt az ellenőrzés vezetőjével, és mondta is neki, hogy 29-én nem dolgozik, de a következő munkanapon, október 2-án, esetleg 3-án tud vele találkozni. De a Jobbik azt állítja, hogy amikor Schön az ellenőrzés vezetőjével telefonon beszélt, akkor még szó sem volt arról, hogy a 2017-es papírokra is kíváncsi az ÁSZ.
Az emailre mindenesetre azonnal válaszolt Schön - állítja a Jobbik, méghozzá azt, hogy leghamarabb október 2-án tudnak találkozni. Egyúttal Schön megkérdezte az ÁSZ-t, hogy pontosan milyen, mikor és ki által elfogadott, mikor és ki által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján zajlik ez az ellenőrzés, mikor és kinek küldtek erről értesítést, valamint milyen jogszabályi helyre alapozzák az ellenőrzést, tekintve, hogy egy még beszámolóval le nem zárt, a folyó évről van szó.
Schön azt is jelezte az ellenőrzés vezetőjének, hogy amennyiben sikerül tisztázni az ellenőrzés jogi hátterét, akkor a kért adatok teljesítésére nem lesz nekik elég az ÁSZ által kitűzött határidő, és kérte, hogy a számvevőszékről szóló törvényben előírt 5 munkanapos határidőt tűzzenek ki.
Azt állítják, hogy jegyzőkönyvvel és emailekkel tudják bizonyítani az igazukat. Szerintük az ÁSZ politikai megrendelésre intézte így az ügyet, mert Schön levelére nem érkezett válasz (azt október 2-án, 13:42 perckor iktatták), ehelyett az ÁSZ lezárta az adatszolgáltatásra szolgáló internetes felületet és október 3-án kiadott egy közleményt, amely szerint az ügyészséghez fordul az ügyben. A Jobbik ráadásul jelezte: összeállították és készek bármikor odaadni a kért dokumentumokat. Sőt, el is vitték azt az ÁSZ-nak, de az nem kért belőle, mondván, csak így, egy sajtótájékoztató keretében a szervezet nem veheti át ezeket a papírokat.
Megkerestük az ÁSZ-t, ahol közölték: nem igaz, hogy a Jobbik együttműködött volna velük. Azt állítják, hogy igenis többszöri megkeresés volt, mert a 2015-2016-os gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatásnak sem tett eleget a párt. Miután beszéltünk az ÁSZ-szal, egy pontosító közleményt is kiadtak, melyben részletesen megírták, mikor keresték a Jobbikot és milyen eredménnyel. Ebből kiderül, hogy volt olyan levelük, ami "Nem kereste" postai jelzéssel pattant vissza.
Ezen kívül az ÁSZ-nál az Indexnek azt is mondták, hogy a 2017-es adatoknak folyamatosan rendelkezésre kellene állniuk, tehát az ÁSZ bármikor ellenőrizhetné őket. Ha Schön Péter szabadságon van, akkor a helyettesének vagy bárkinek, aki ebben illetékes.
Azt is megkérdeztük az ÁSZ-tól, hogy a Fidesz 2010-es kampányát miért nem ellenőrizték újra utólag. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ sajtóosztályán azt mondták: azt az ellenőrzést már lezárták és akkor semmilyen olyan dokumentum nem volt a szervezet birtokában, ami szabálytalanságra utalt volna.
Ellenben az ÁSZ szerint most kaptak olyan bejelentést és birtokukba került olyan dokumentum, ami indokolttá tett egy kockázatértékelést és a Jobbik ellenőrzésének kiterjesztését. Az ÁSZ-nál azt mondják: ha a 2010-es Fidesz-kampánnyal kapcsolatban jutna a szervezet olyan dokumentumhoz, ami egy esetleges szabálytalanság gyanúját vetné fel, akkor kockázatértékelést végeznének és ennek függvényében döntenének a további lépésről. De önmagában az erről szóló sajtóhírek szerintük egy ilyen kockázatértékeléshez nem elegendőek.