Magyarország hivatalos álláspontja nem változott, továbbra is magát az ukrán oktatási kerettörvény módosítását akarja elérni, alacsonyabb szintű jogszabályokkal ugyanis nem orvosolhatók annak hiányosságai – közölte Németh Zsolt. A külügyi bizottság fideszes elnökének szavai az előzmények ismerete nélkül önmagában nem lennének túl érdekesek, de ha tudjuk, hogy Balog Zoltán mire jutott csütörtökön Kijevben, máris elnyeri a jelentését.

Az Emmi-miniszter kinti tárgyalásai ugyanis elég ellentmondásos eredményt hoztak: miközben a hivatalos magyar kormánykommunikáció konstruktív légkörről és részeredményekről beszélt, az ukrán tájékoztatásból egész más derült ki: mégpedig az, hogy a kárpátaljai magyarság oktatási lehetőségeit súlyosan korlátozó kerettörvény helyett már nem annak felfüggesztéséről van szó, hanem csak későbbi részletszabályokról szóló egyeztetésekről.

Ha Balog ebbe tényleg belement, az teljesen szembemenne az eddig hangoztatott magyar kormányzati állásponttal és a meghatározó kárpátaljai magyar nézettel is. Az ugyanis arról szól, hogy a nemzetiségi alapjogokat sértő törvény vonatkozó részeit mindenképpen el kellene törölni, különben az esetleges kisebb kompromisszumok ellenére megmarad a fenyegetés a kárpátaljai magyarok és a többi ukrajnai nemzetiség fölött.

Német szavai tehát visszatérést jelentenek a korábbi magyar állásponthoz. A helyzetmentés részeként egyszerűen az ukrán sajtót okolja, eszerint az ukrán média interpretálta tévesen Balog és ukrán kollégáinak szavait, amikor úgy értékelték a találkozót, hogy Magyarország tudomásul vette az új oktatási törvényt, és a végrehajtási rendeletekről kezdődtek meg az egyeztetések. Valójában azonban nem az ukrán újságok írtak hülyeséget, hanem maga a hivatalos ukrán minisztériumi kommüniké szólt erről – a közös sajtótájékoztató alapján, melyen Balog Zoltán is részt vett. Ha pedig egy hivatalos kommünikében lenne hiba lenne, akkor a szokásos protokoll szerint a hivatalos eljárás egy tiltakozó jegyzék, vagy a budapesti ukrán nagykövet behivatása lenne. Ilyesmi azonban szóba sem került.

Németh Zsolt ezen kívül most is kemény fellépést ígért a törvény miatt Ukrajnával szemben. Szerinte a Fidesz mindaddig nem támogatja az ukrán kormánypárt felvételét az Európai Néppártba, amíg az ukrán oktatási törvény módosításával nem válik lehetővé a kisebbségi nyelvű oktatás lehetősége az óvodától az egyetemig. Mint mondta, az ukrán oktatási törvény ide vonatkozó, hetedik cikke továbbra is az emberi és kisebbségi jogok súlyos korlátozásának minősül. Példaként említette, hogy a jogszabály ellentétben áll az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményével, az Európai Unióval kötött ukrán társulási megállapodással és a kétoldalú magyar-ukrán alapszerződéssel.

Ukrajnát addig kell megállítani, amíg nem késő

– fogalmazott. Ukrajna szerinte önveszélyes politikát folytat, az oktatási törvény mellett ugyanis a nyelv-, az állampolgársági- és az egyházügyi törvények is „be vannak tárazva”, amelyek tovább súlyosbíthatják a már most eléggé nyugtalanító helyzetet. A Fidesz képviselője azt a reményét fejezte ki, hogy Ukrajnát „sikerül azon az úton megállítani, amely saját nyugati országrészének destabilizálása mellett Közép-Európa jövőjét is veszélyezteti”.