Egy nappal az ellenzéki rendezvényeket elmosó nemzeti ünnep után a plenáris ülésen mutathatta meg az ellenzék, hogy létezik. Igaz, kevesen jöttek el az ülés 11 órai kezdetére.
A sort Demeter Márta nyitotta meg napirend előtti felszólalásával. Az LMP képviselője kötvényügyben találta meg a kormányt.
A parlamenti vitában láthatóan nagy hangsúlyt fektet a válaszadással megbízott kormányzati képviselő az első mondatra. Ez nem a kérdésre, hanem a kérdezőre vonatkozik:
A kormány tízmilliárdokból vitt kampányt, hogy a kormány megállítja Brüsszelt, ehhez képest Orbán Viktor kivétel nélkül támogatta a záródokumentumokat az Európai Tanácsban – mutatott rá a virtuális harcra Demeter.
„Eközben tudatosan megszervezték és megvalósították a bevándorlást Magyarországra és a schengeni övezetbe a letelepedési kötvényekkel. Milliárdokból konzultálnak a nem létező Soros-tervről, de közben megkérdezték a magyar embereket, hogy 20 ezer embert engedjenek be a Fidesz üzleti érdekében?” Miközben 1294 ember esetében nem akarják elbírálni a menekültügyi kérelmet, addig offshore cégekhez köthető kötvényüzletben a Rogán Antal által kiötlött konstrukcióban 1500 embert engedett be érdemi ellenőrzés nélkül 2016-ban.
Demeter biztonsági kockázatként említette az Egyesült Államok által körözött, tavaly elhunyt Ghaith Pharaont, aki magyar állami céggel hozott létre közös céget, kastélybizniszben van a kormányfő vejével, Orbán Viktor szomszédságában ingatlant vásárolt. 2018-ban ennek véget fogunk vetni.
„Visszautasítom Orbán Viktort és a kormányt érintő gyalázkodásait, az ön által elmondottaknak semmi alapjuk nincsen, a kormány a nemzetközi fórumokon a magyar emberek érdekében lépett fel” – mondta Kontrát Károly.
Az államtitkár szerint az Európai Tanács dokumentumaiban sosem szerepelt a kötelező betelepítési kvóta, Orbán tehát azt sosem támogatta. (Ezzel szemben 2016 februárjában átment egy olyan záródokumentum, amelyben egyhangúlag rábólintott minden tagállami vezető, hogy „végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat”, köztük az átmeneti kötelező kvótát is, erről bővebben itt írtunk.)
A nemzetközi fórumok Magyarországot a világ tíz legbiztonságosabb országa között jegyzik, 50 százalékkal csökkent a közterületi, a kiemelt bűncselekmények száma, a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint 2010-ben – mondta az államtitkár.
Szerinte a letelepedési kötvény Magyarország gazdaságának fontos segítséget nyújtott, kockázatot nem jelent, mert a rendőrség, a terrorelhárítási központ és a szakszolgálatok is vizsgálják a jelentkezőket és a letelepedési engedély bármikor visszavonható. Kontrát sajnálja, hogy Demeter hétről hétre „Ron Werber-i gyűlöletet” hoz a házba.
Molnár Zsolt arról érdeklődött, kiktől kell megvédeni ezt az országot. Az MSZP politikusa meg is válaszolta: a kormánytól, mert a nem létező Soros-tervvel riogat, kockára teszi EU-tagságunkat.
Dömötör Csaba államtitkár közölte: van Soros-terv, ennek megfelelő döntés született az EU-ban a kötelező kvótáról, a családegyesítés megkönnyítéséről, és ezt az MSZP képviselői sem kifogásolják. Szerinte az országot inkább a gazdasági kiszolgáltatottságtól, az adóemelésektől, az illegális bevándorlástól és a baloldaltól kell megvédeni, amely feladta 1956-ot. Példaként Szanyi Tibor Facebookon tett bejegyzését hozta fel. Az MSZP EP-képviselője meglincselt ávós fényképét tette ki, idézőjelbe téve az ünnep szót.
Staudt Gábor leépülő demokráciáról szólt, félelemre épülő rezsimről. A Jobbik képviselője is szólt a letelepedési kötvényről, amely igazolja, hogy az ország érdeke, ha fontos is a Fidesznek, csak a piszkos pénzek megszerzése után. „1956 valódi tanulsága az, hogy lehet félelemre építő rendszert működtetni, de nem sokáig. Rákosi korszaka 8 évig állt fenn, és elsodorta a népharag. Javaslom, kezdjenek csomagolni” – figyelmeztette a Jobbik politikusa a kormányt.
Dömötör szerint furcsa, hogy a demokrácia leépüléséről szól a Jobbik, amely
Dömötör sajnálattal állapította meg, hogy a Jobbik feladta a nemzeti érdekeket, „Vona Gábor liberális klubba szeretne kerülni”, így „a Jobbik mindent kiiktat a politikájából, ami kicsit is nemzeti”.
Harrach Péter az idősek megbecsüléséért szólalt fel. A KDNP frakcióvezetője a nyugdíjprémiumról és az Orbán Viktor döntése alapján karácsonykor kiadandó Erzsébet-utalványról szólt.
A napirend előtti felszólalásra a frakcióvezető párttársa, Rétvári Bence válaszolt: „Az idős emberek tiszteletet érdemelnek, ők a mi szüleink generációi, akik felépítették a második világháború és az 56-os forradalom után ezt az országot.” Az államtitkár szerint „fontos, hogy csak a tisztelet hangján beszéljünk azokról, akik építették ezt az országot”.
Nem így volt ez 2010 előtt, hiszen akkor „a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat elvett a kormány, ahogy kérte a Világbank, az IMF vagy a Brüsszeli Bizottság szakemberei”. Nőtt a rezsi, mindemellett Gyurcsány Ferenc retorikailag is sértegetett, amikor az öregecskedő feleség lecseréléséről beszélt – sorolta a szocialista bűnöket az államtitkár.
Most viszont 2,4 százalékos lesz a nyugdíjemelés éves szinten, jövőre 3 százalékos lesz a nyugdíjkorrekció, így a nyugdíjak értéke már eléri az átlagkereset 70 százalékát, míg 2010 előtt ez alig 50 százalék volt.
A napirendi felszólalók között volt ismét Demeter Márta, aki az állami Eximbank kötött segély hitelezési gyakorlatáról kérdezte a kormányt.
Az egyébként bevett eszközt „a magyar kormány saját magán üzleti céljai szerint használja, haveri cégek, Mészáros Lőrinc helyzetbe hozására”, nekik milliárdos hasznot hozó üzletekre. Az Eximbank hitelkeretet nyújtott Montenegró, Bosznia-Hercegovina számára, Srí Lanka, Indonézia, Vietnam esetében mindez folyamatban van.
A struktúra Demeter szerint a következő:
„Mennyit pénzt hívtak le a kedvezményezett kormányok, hogyan választják ki a beruházással megbízott magyar cégeket?” – kérdezte Demeter.
Magyar Levente válaszából megtudhattuk: a kormányzati irányításra és a kivitelezőkre vonatkozóan Demeter értesülései nem altuálisak vagy hamisak. A kötött segélyhitel program valóban állami hitelt nyújt nála fejletlenebbeknek, kedvező feltételekkel. De
hogy milyen fejlesztést valósítanak meg, milyen cégekkel akarnak együttműködni, ez az ő diszkrecionális joguk,
saját belső jogszabályaikhoz igazodva, tehát nem a magyar állam mondja meg, hogy kórházat vagy épp népesség-nyilvántartót kell létrehozni.”
A konkrét választ illetően a külügyminiszter államtitkára elmondta: számtalan országban nagy sikerű projekteket valósítottak meg a program keretében, erről később részletesen is tájékoztatja Demetert, a program megfelelően zajlik.
A fideszes Gyopár Alpár arról érdeklődött, nem kellene-e az európai bizottságnak saját maga ellen is köteletettségszegési eljárást indítania, ha már Jean-Claude Juncker puszipajtása, Soros György érdekében tevékenykedik a bizottság. Csepreghy Nándor államtitkár szerint ez abszolút jogos a kérdés, bizony az európai bizottság a kötelezettségszegési eljárásokat politikai eszközként veti be a saját országaik állampolgárai érdekében tevékenykedő kormányok ellen. Magyarország egyébként a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számában, de a feltételek inkorrektek, az érvelésre kevés időt hagy a bizottság. Ez azonban nem tántorítja el a kormányt – nyugtatta meg Gyopárt Csepreghy.
Az attól függ – derült ki Kontrát Károly válaszából, amelyet Kulcsár Gergely kérdésére adott.
A jobbikos képviselő a Berettyóújfaluban létrehozandó börtönkórházról kérdezett, amelynek megakadályozására népszavazást is tartottak. A részvételi arány azonban nem érte el az érvényességi küszöböt, igaz, a résztvevők kétharmada ellenezte a beruházást. „Kósa Lajos azt mondta, aki nem ment el szavazni, az a népszavazáson résztvevőkre bízta a döntést” – idézte Kulcsár a fideszes álláspontot az érvénytelen kvótanépszavazás kapcsán, ahol elsöprő többséggel nyertek a kormány véleményét támogató szavazatok.
Ezúttal Kontrát másképp érvelt. Az államtitkár szerint az érvénytelen népszavazás azt jelenti, hogy a berettyóújfaluiak nem akarták megakadályozni a beruházást, hiába is igyekezett a Jobbik.
A kormányfőhöz csaknem egy tucat kérdést intéztek az ellenzéki képviselők, akik nem fogadták el, hogy Orbán helyett más válaszoljon. Egyetlen kivétel Harangozó Tamás volt, aki elfogadta a helyettesítést, a váratlan személy ellenére. Orbán ugyanis a földművelésügyi minisztert kérte fel a katonai kérdés megválaszolására.
Az MSZP-s politikus arról érdeklődött, mi történik az Irakban szolgáló magyar katonákkal, akik két tűz közé szorulhatnak a Kurdisztán körül kialakult, egyre súlyosabb kapcsán.
„Felkészültek vagyunk minden helyzetre, minden intézkedést megteszünk, ami tőlünk telhető” – válaszolta Fazekas Sándor.
A válasz alapján Harangozó szerint a miniszternek fogalma sincs miről beszél. Részletek a szóváltásról itt.