Érzékeny témában indított kampányt a héten Gyurcsány Ferenc, akinek ezúttal nemcsak a Fidesz visszatámadását kell elkönyvelnie, hanem a többi baloldali párt és a külhoni szervezetek bírálatát is. A Demokratikus Koalíció (DK) ugyanis a héten azért kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy ne szavazhassanak a magyarországi választásokon azok a magyar állampolgárok, akik soha nem éltek itthon.

Gyurcsány kezdeményezése nem népszavazásra irányul – azoknak az embereknek az aláírását várják, akik igennel válaszolnak a következő, interneten is megpörgetett kérdésre:

Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?

Habár a héten Molnár Csaba alelnök nem az erdélyi magyarokkal példálózott, hanem az „Ausztráliában vagy Dél-Afrikában" élőkkel, akik  „talán soha életükben nem jártak Magyarországon, soha adót itt nem fizettek", azért egyértelműen arról van szó, hogy a DK megvonná a határon túli magyarok választójogát.

Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer – áll a DK aláírásgyűjtő oldalán.

Választási matematikai szempontból érthető is, hogy Gyurcsány szívesebben látná, ha nem szavaznának a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők jövőre. 2014-ben ugyanis az érintett csoport, a levélben szavazók 95 százaléka a Fideszt támogatta. Enélkül Orbán akkor nem szerezhetett volna kétharmados többséget – mondta Molnár Csaba, aki szerint most is két-három mandátum sora függhet a határon túliak szavazatától (részvételtől függ, hogy hány mandátumot befolyásol).

Miért jött elő ezzel Gyurcsány éppen most?

Emlékezetes, hogy a 2004-es népszavazáson – akkor még MSZP-sként – éppen Gyurcsány Ferenc kampányolt amellett, hogy ne kapjanak magyar állampolgárságot a határon túliak. Bár akkor a kettős állampolgárság megadása szűken nyert (51,5-48,5 százalékos arányban), a népszavazás eredménytelen volt. Orbán Viktor kormánya viszont 2010 után lehetővé tette az egyszerű honosítást, vagyis a magyar állampolgárság gyors megadását. Így azóta százezrek lettek magyar állampolgárok is magyar lakóhely nélkül.

Gyurcsányt a nem melletti kampánya miatt 2004 óta támadják a Fideszből, a határon túli szervezetek részéről, de egykori párttársai közül többen is bocsánatot kértek emiatt (például Mesterházy Attila elnökként az MSZP nevében). Azt hihetnénk elsőre, hogy Gyurcsány számára ez kerülendő téma, így meglepőnek tűnhet, hogy ő jön elő ezzel 2017 végén. Ráadásul aligha van esély arra, hogy konkrét változást érjen el, és hogy módosítsák a fél év múlva következő választások szabályait. Hiszen hiába nyújt be erről módosítót a DK, négy képviselővel messze van a kétharmados többségtől.

Gyurcsány számára azonban több szempontból is kézenfekvő előhozni ezt a témát.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője azt mondta az Indexnek, hogy azért kampányolnak most ezzel, mert a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére az ellenzéki pártok – DK, MSZP, Együtt, Párbeszéd, LMP, Liberálisok, Moma – közös választójogi törvénytervezetet nyújtottak be, „így a téma napirenden van”. A tervezet egy pontjával, a határon túli magyarok szavazati jogával a DK nem ért egyet, ezt a véleményét erősíti meg a kampánnyal a párt. „Akkor is jeleznünk kell, hogy mi az álláspontunk, ha abból nem lesz törvénymódosítás. Ez a dolgunk.”

Egy választási kampányban ugyanakkor nem elhanyagolható szempont (sőt, az esetek többségében a mindent eldöntő szempont), hogy a párt közönsége és a megcélzott szavazók mit gondolnak a kérdésről. És egy augusztusi Publicus-felmérés szerint a többség nagyon is Gyurcsány álláspontján van.

A felmérés szerint a magyar választók mindössze 18 százaléka mondta azt, hogy a határon túli magyaroknak is jár a magyar szavazójog, figyelembe véve, hogy nem itthon fizetnek adót. Még a Fidesz hívei között is csak 50 százalékot tesznek ki, akik támogatják a külhoniak szavazójogát. A Fidesz-szavazók és a bizonytalanok is hasonlóan megosztottak a kérdésben, azonban az MSZP- és a Jobbik-szavazók többsége (87 és 57 százalék) nem tartja helyesnek. Bár nehéz elképzelni, hogy egy határon túliak választójogát elutasító fideszes hirtelen Gyurcsányra szavazna, a kutatásból látszik: ezzel a témával a volt miniszterelnök megszólíthat bizonytalan, de főleg balos szavazókat. 

Pont ezért kell a külön lista

Habár a szavazók szintjén láthatóan vitatott a kérdés, a pártok szintjén a DK-n kívüli világban elég nagy a konszenzus abban, hogy nem szabad hozzányúlni a határon túliak választójogához.

• Az MSZP például csütörtökön közölte, hogy „az MSZP nem hisz a jogfosztásban. Álláspontunk szerint ma nem az a baj Magyarországon, hogy az embereknek túl sok joga volna, hanem az, hogy esetenként túl kevés. Nem támogatjuk, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem vonnánk meg senki szavazójogát."
• Gyurcsány javaslatát az LMP élesebben bírálta. „Mélységesen megdöbbenünk azon, hogy Gyurcsány Ferenc újra és újra a magyarok megosztásán dolgozik, most épp a határon túl és belül élők közé akar éket verni. Gyurcsány Ferenc semmit nem tanult saját politikai kudarcából, és semmi nem drága neki, hogy újra a hatalom közelébe kerüljön. A határon túli magyarokat támogatni kell, nem pedig politikai eszközként használni" – írta az LMP kedden.
• Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke szintén elutasította a dolot. „Az Együtt elutasítja a jogfosztást, és én személyesen is úgy gondolom, hogy liberális demokraták szerzett jogot csak egészen rendkívüli esetben vehetnek el. A határon túli magyarok választójoga a Fidesz összes bűne ellenére sem ilyen" – írta a Facebookon.
• A Momentum olyannyira nem ért egyet Gyurcsánnyal, hogy a párt épp ellenkező irányba indulna, és kibővítené a határon túliak választójogát (hogy egyéni jelöltre is szavazhassanak).

Mint látható, a DK álláspontját senki nem osztja a baloldalon, ami elég rosszul nézne ki politikailag, ha épp közös listán akarnának indulni ezek a formációk. Gyurcsánynak azonban éppen az a célja – mint megírtuk –, hogy csak egyéni jelölti koordináció legyen, közös lista pedig ne. Gyurcsány az egyeztetéseken simán érvelhet azzal, hogy olyannyira nagy az eltérés bizonyos programpontok, álláspontok között, hogy nem érdemes közös listára terelni ezeket a pártokat.

Megkérdeztük Gréczy Zsolttól, hogy összefüggésben van-e ez a kampány azzal, hogy a DK a külön listás összefogást szeretné, ezért most igyekszik megmutatni a saját arcát és különbözőségét a többi baloldali párttól. Gréczy azt mondta, hogy „nincs ilyen összefüggés". Majd „alibizéssel" vádolta meg a többi ellenzéki pártot.

A szóvivő szerint ugyanis a DK javaslatát elutasító ellenzéki pártok arra hivatkoznak, hogy szerzett jogot nem veszünk el. „De biztos, hogy ez szerzett jog, és nem hatalmi ambíciókból vezérelt adomány? A határon túli magyar állampolgárok szavazati joga nem közös akarat, hanem a Fidesz adománya, melyből világosan kitűnik az eredeti szándék." Gréczy hozzátette: „Aki nem hallja a magyar választók többségének akaratát, az szándékaitól akár függetlenül is, alibi meccset folytat."

Borítókép: MTI / Balogh Zoltán