Elképesztő leleplezésekkel állt elő a kormányhoz hű média új menekültügyi szakértője: Katona Magda Nasrin, a közel-keleti nyelvek tolmácsa csak azt nem mondta el a Figyelőnek adott nagyinterjújában, hogy
És egyébként büntetett előéletű. Korábban nyolc hónap börtönre ítéltek, két évre felfüggesztve, hamis vádért.
A menekültügyet tolmácsként ismerő, korábban Afganisztánban élő Katona Nasrin a Figyelő címlapsztorijában apokaliptikus képet festett a hazai menekülthelyzetről. Szavai szerint Magyarországon „a radikális iszlám mozgatja a szálakat”, saját szemével látta, hogy a Keletiben pakisztáni harcosok táboroztak katonai vezetőjük irányítása alatt, a civil szervezetek titokzatos „bomlasztó tevékenységet” végeznek a menekülttáborokban, és ráadásul pórázon rángatják a tolmácsokat, akik aztán a migránsok szószólóiként működnek a bíróságokon. Katona erős kritikával említi a tranzitzónában szívatott menekült család történetét is, amelyről lapunk írt cikket.
Mindez még nem lenne meglepő, hiszen a tolmácsnő csak a kormánypropaganda jól ismert paneljeit pakolja egymás mellé. A történet azért vesz izgalmas fordulatot, mert az Index megtudta: Katona Magda Nasrint hamis tanúzás bűntettével vádolják.
A tolmácsnő volt az, akiről kiderült, hogy a vád szerint a röszkei perben az ellenkezőjére fordította az egyik vádlott tanúvallomását. Katona Magda Nasrin tudatos félrefordításának köszönhetően a szöveg, amelyben a vádlott tagadta a bűnösségét, éppen az ellenkező értelmű lett.
A fordítóirodának dolgozó nő 2015 decemberében úgy fordította le egy 23 éves szír fiú arab nyelven írt beadványát, hogy az eredeti szöveg több mint felét megváltoztatta, attól lényegesen eltért, és eltorzította a gyanúsított nyilatkozatát, állt az ügyészség közleményben. A fordításban az eredeti szöveg több tartalmi elemét kihagyta, és azokat más információkkal pótolta, hogy a szöveg ne tűnjön rövidebbnek az eredetinél.
A nyomozás legfontosabb megállapítása volt, hogy a beadványban a vádlott tagadta bűnösségét, a fordítás azonban ezzel végül ellentétes értelmű lett.
Katona Magda Nasrin a nyomozás szerint jól tudta, hogy a hamis szöveget a röszkei ügyben bizonyítékként fogják használni. Az ügy komolyságát mutatja, hogy a tolmácsnőt a nem éppen menekültbarátként ismert ügyészség citálja most bíróság elé.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Katona Magda Nasrin tényként említ olyan már megcáfolt híreszteléseket, mint például, hogy a László Petra által felrúgott szír fociedző terrorista volt.
Az interjúban Katona ráadásul név nélkül, egyes szám harmadik személyben beszél egy szakemberről, aki “a kerítéstámadók perében fordított. Ő egy magyar, diplomás arabista, negyven évig semmi kifogás nem volt munkájával kapcsolatban.” Megemlíti, hogy ez a szakember fordította az említett szír fiú vallomását, csak azt felejti ki a megszólalásából, hogy itt saját magáról van szó.
Valójában a botrányos félrefordítási ügyet emlegeti, és ő maga a fordító, aki hamarosan bíróság elé áll.
A tolmácsnőnek ráadásul nem ez az első pere, amely azt bizonyítja: hajlamos a tényekkel szöges ellentétben álló dolgokat állítani.
Az általunk is látott 2012-es, első fokú ítéletnek nincs köze a migrációhoz, más szempontból érdekes. A bírósági ítélet szerint Dr. Yarné Katona Nasrin azzal vádolt meg egy ismeretlen kutyasétáltató nőt, hogy rátámadott egy bottal és a kutyájával. Katona Magda feljelentette a kutyasétáltatót, és vádjait az éveken át húzódó perben végig fenntartotta.
Szerencsétlenségére az esetet rögzítette egy biztonsági kamera, aminek felvételéből kiderült, hogy Katona Magda Nasrin történetéből semmi nem volt igaz. Nem a kutyasétáltató támadt rá, hanem pont fordítva. A tolmács ragadott botot, és ütlegelte a vétlen nőt és kutyáját.
A nő korábban a Magyar Időkben is kifejthette menekültügyi álláspontját. Itt is egyes szám harmadik személyben beszél önmagáról: név nélkül ad elő sztorit egy nőről, akit koncepciós perben gyanusítanak egy kutyás-botos esetben. Ahogy a Figyelő, úgy a Magyar Idők is elfelejti megkérdezni, hogy van-e köze a témákhoz, amiket véleményez, azaz a fordítási botrányhoz, vagy akár a kutyás esethez.
Megállapításait személyiségi jogi okokból nem közölhetjük. Tény viszont, hogy Katona Magda Nasrin nehezen követhető logikával felépülő történetei számos más esetben kerültek már a bíróság látókörébe.
2010-ben a Washington Post is cikket írt a nő afganisztáni üzelmeiről, amelyet az Index is bemutatott. Válaszul Katona Magda Nasrin beperelte lapunkat, és a cikk számos megszólalóját is. Az ügy annyiban tartozik ide, hogy a tolmácsnő a perünkben olyan bírósági döntést mutatott be, amely bizonyította, hogy korábban pert nyert a Washington Post ellen.
A papír döntő erejű lett volna, ha nem kérjük ki Amerikából az eredeti iratokat, amelyekből kiderült:
Valójában nem nyert pert a neves amerikai újsággal szemben.
Az Index egyébként részben nyerte meg a pert. Az amerikai laptól idézett információt mi nem tudtuk bizonyítani. Saját nyomozásunk eredményét, miszerint Katona Magda Nasrin plagizálta a doktorijaként beadott dolgozatot, ugyanakkor elfogadta a bíróság. A tolmács cikkünk leleplező megjelenése után vissza is vonta munkáját az MTA-n.