A Washington Postban vesztegetéssel vádolt Katona Magda Naszrin alapítványa rendszeresen nyert támogatást a magyar külügyminisztériumtól, noha az alapítvány működéséről nem sokat tudni. Eljárás indult a nő ellen hamis vádak miatt, részrehajlónak tartották menekültügyi munkásságát, doktoriját két alkalommal sem sikerült megvédenie, az akadémia szakértői szerint plagizálta a legutóbb benyújtott doktori értekezését.
Harmadszor sem sikerült doktori címet szereznie Katona Magda Naszrinnak, derült ki egy lapunk birtokába jutott akadémiai szakértői jelentésből. Bár az afganisztáni korrupcióval vádolt nő egy sor közel-keleti nyelven beszél, és évtizedeket töltött Afganisztánban és Pakisztánban, dolgozata el sem jutott a részletes elemzést nyújtó bírálati szakaszig.
Az ismeretlen címről küldött irat szerint az MTA szakértői kizáró oknak nevezik Katona Magda múltját, és ezek alapján azt ajánlják, hogy ne folytassák doktori elbírálásának folyamatát.
Az MTA IX. osztálya nemzetközi tanulmányok bizottságának szeptember 9-i ülésén elfogadott dokumentum így szól: „A bírálók a habitusvizsgálat során a jelölt által beadott, munkásságát bemutató anyagban olyan súlyos problémákat (egymásnak ellentmondó adatok közlése, plágium vétsége), illetve hiányosságokat (nem ellenőrizhető adatközlések) tártak fel, melyek alapján a bizottság a jelölt doktori eljárásának lefolytatását nem javasolja.”
A dokumentumról megkérdeztük a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztálya nemzetközi tanulmányok bizottságának elnökét. Gazdag Ferenc elmondta, hogy valóban készült bírálat Katona Magda nagydoktorijához, amely azonban nyilvánosan nem érhető el, így ő a birtokunkba került dokumentumhoz nem kívánt semmit sem hozzáfűzni. Nem kommentálta Katona Magda Naszrin tevékenységét, szakmai múltját sem.
A plágiumvádat már megemlítettük korábbi cikkünkben, amelynek megjelenése után egy nappal Katona Magda Naszrin visszavonta doktori munkáját. Ezt az Akadémia doktori titkárságán megerősítették.
Kérdéseket vet fel a megvesztegetéssel vádolt asszony politikai tevékenysége is. Katona Magda Naszrin a pakisztáni választásokon az EU megfigyelőjeként vett volna részt, de még a választások megkezdése előtt hazaküldték, tudtuk meg illetékes EU-s forrásokból.
Az afganisztáni választásokon Katona nem az EU és nem is az ENSZ képviselőjeként dolgozott. Saját alapítványa, az Afganisztánért Alapítvány vezetőjeként jelentkezett, hogy választási megfigyelőként működhessen. Ebben az időszakban készült az a felvétel, amely a botrányt kirobbantotta. A Washington Post cikkében beszámolnak egy titkos módszerekkel készült filmről: a felvételen az idősebb, szőke, szemüveges nő kenőpénzt, összesen nyolcezer dollárt kér azért, hogy választási adatok manipulálásáért közbenjárjon. Afganisztáni források a nőben felismerték Katona Magda Naszrint.
Katona Magda Naszrin azzal védekezett, hogy mivel ő alapvetően fekete hajú, keleties arcvonású nő, a felvétel hamis, és egy szőke parókás ál-Naszrin segítségével készült a felvétel, ő csupán az utolsó képsorokon látható. A felvételen ráadásul nem pénz átadásáról van szó, állította a Figyelő cikkében, hanem ellenkezőleg, ő maga vásárol hamis választási igazolványt a titkos üzelmek leleplezésére.
Egy általunk felkért afgán tolmács azonban cáfolta Katona Magda állítását. A felvételen fordítása szerint ez hallható: „Ezt átveszem. Ez kevés. Maguknak többet kell adniuk.” Az asszony ezután átveszi a pénzt, majd a többször vágott felvételen ismét elhangzik: „Ez kevés, muszáj többet adniuk.”
Katona Magda menekültekkel kapcsolatos magyarországi munkája is kritika tárgya volt, mivel az afgán politika egyik csoportjának kedvezett egy másikkal szemben. Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság alapító elnöke egy Népszabadságban megjelent cikkében a nő elfogultságáról ír: „A nyírbátori közösségi szálláson [...] összezárva éltek a szovjet megszálló hadsereg által életben tartott kommunista rendszer állambiztonsági szolgálatának egykori tisztjei és az ellenük felkelt mudzsahed harcosok. [...] Katona Magda érezhetően az előbbiekkel rokonszenvezik, s valóban sokat tett azért, hogy a szovjet agresszió egykori afgán támogatói – politikai tisztek, párttitkárok, kormánytisztviselők – Magyarországon védelmet kapjanak” – fogalmaz toleránsan a jogvédő.
Ahogy előző cikkünkben is írtuk, Katona Magda a hajdani marxista kormány hírszerzési tábornokával készül intézetet alapítani.
A fentiek ismeretében meglepő, hogy Katona Magda Naszrin alapítványa éveken át rajta volt a külügy támogatottjainak listáján. 2005-ben félmillió forintot nyert „A magyar civil és állami diplomácia új feladatai az EU Afganisztánnal kapcsolatos politikájában” című konferencia szervezésére. A cím alapján feltételezhető, hogy a konferencia Magyarországon zajlott, de semmilyen nyomát nem találtuk ilyen rendezvénynek.
Az alapítvány mindenesetre ugyanebben az évben kapott ötmillió forintot az „afganisztáni pártok kapacitásbővítésére” is.
2006-ban is kétszer tartották támogatásra érdemesnek az alapítványt. Mindkétszer kétszázötvenezer forintot kapott, igaz, egyik alkalommal negyvenhétmillió forintra pályázott. A célok ezúttal nem ismertek. Kovács Magda Naszrin 2008-ban a NATO kommunikációs stratégiáját népszerűsítette háromszáznegyvenezerért.
Mindezt úgy, hogy az alapítványról nyilvánosan semmilyen információ sem érhető el. A külügyminisztérium honlapján az Afganisztánért Alapítvány az egyetlen szervezet, amelyről semmilyen adatot sem közölnek. Az alapítványnak honlapja nincs, tagjai, tevékenysége hivatalosan nem ismerhető.
(A külügynek küldött kérdéseinkre visszajelzésük szerint a jövő héten kapunk választ.)
Katona Magda Naszrin legutóbb azzal tűnt fel, hogy az alapítványát firtató kérdések elől kirohant az M1 híradójának stúdiójából.