Egy decemberi kormányhatározat szerint 2018 a Szent Korona éve lesz, mégpedig annak apropóján, hogy a napokban volt 40 éve, hogy Magyarország visszakapta a Szent Koronát az Egyesült Államoktól. A határozat a Szent Korona Testület bevonásával rendezvényeket ígér, és felszólítja Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy erre a célra „legfeljebb egymilliárd forintot” bocsásson rendelkezésre. "Határidő: A felmerülés ütemében."

Bár maga a konkrét évforduló már mögöttünk van, amit egy szimpla parlamenti nyílt nappal elintézett a kormány, egyelőre nem nagyon jött arról hír, hogy pontosan mit is terveznek idénre. Az e heti HVG minisztériumi válaszra és névtelen kormányzati informátoraira hivatkozó cikkéből az derül ki, hogy egyelőre senki nem tudja, mit és hogyan kéne. A hivatalos válasz szerint olyan eseményeket rendeznek majd, amelyek

a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő Szent Korona jelentőségének minél szélesebb körben való megismertetéséről

szólnak. Nem hivatalosan viszont a HVG úgy értesült, hogy

Január 6-án pedig azért nem volt semmi, mert a szervezést addig tologatták a különböző hivatalokban, míg

Aztán Hoppál Péter államtitkár egy sajtóbeszélgetésen azt mondta a lapnak, hogy 

Koronaúsztatás sem lesz, már csak azért sem, mert a HVG értesülése szerint egy 2016-os vizsgálat kimutatta, hogy 

Ezt egyébként hivatalosan nem erősítette meg senki a lapnak, annyit mondtak nekik, hogy "a tárgyak állapotában az utóbbi években nem következett be változás".

Lesz viszont kamarakiállítás a Nemzeti Múzeumban, a szakmai programban pedig szerepet vállalt az MTA "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport. Ennek vezetőjének, Pálffy Gézának a szerkesztésében tanulmánykötet jelenik majd meg, és megjelenik Révay Péter koronaőr XVII. századi, magyarul még kiadatlan koronatörténete is.

A kormány mostanában nem jeleskedik az emlékévekben, az 1956-os emlékév is inkább botrányos lett, mintsem sikeres az újraeladott halszagú-dallal és a Pruck-Dózsa-üggyel.