A sok milliárd forintot felemésztő állami propaganda ellenére Magyarország igenis fogad be menekülteket. Bár Brüsszellel késhegyig menő harcot folytatunk 1293 elismert menekült áttelepítése ellen, csak tavaly legalább ennyi embernek adtunk valamilyen jogcímen védelmet. A magyar menekültpolitika a következőképpen néz ki: akit el kell ismernünk menekültként, azt elismerjünk, csak menjen minél hamarabb tovább innen, és ezt még támogatjuk is. Külön segítünk az üldözött keresztényeknek, akiknek magyar állampolgárságot adunk, de ha lehet, inkább ők is menjenek máshova innen.
Magyarország másfél éve pereskedik az Európai Bizottsággal amiatt, hogy nem akarunk befogadni 1294 nemzetközi védelemre szoruló menekültet. Nem illegális bevándorlókról van szó. Olyan embereket kellene átvennünk a görög és az olasz hatóságoktól, akiket már menekültként vagy oltalmazottként ismertek el. Ehelyett az elmúlt másfél évben egy legalább 20 milliárd forintot felemésztő kampány zajlott utcai plakátokon és televízióban azért, hogy Magyarországra nem jönnek menekültek, és az egész mögött természetesen Soros György áll.
Ilyen előzmények után valószínűleg sokakat meglephetett az, amit Altusz Krisztóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára mondott a Times of Malta című lapnak:
A Hír Tv megszerezte Altusz függő beszédben leírt interjújának hangfelvételét. Eszerint a helyettes államtitkár azt is mondta, hogy „1294 menekültet kellett befogadnunk az országba, de nem álltunk ki a nyilvánosság elé azzal, hogy ezek a menekültek". Őket azért fogadtuk be, mert ténylegesen rászorultak: politikai nézeteik, vallási okok vagy szexuálisan bántalmazás miatt kellett elmenekülniük. Az is elhangzott, hogy „azok az emberek, akiknek menekültstátusra van szükségük – ezt szeretném tisztázni – jöhetnek Magyarországra".
Az MSZP szerint ezzel a kormány titokban végrehajtotta a Soros-tervet, hiszen épp annyi menekültet fogadott be fű alatt, mint amennyit nem akar átvenni az uniós menekültáthelyezési mechanizmussal. Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint pedig a kormány félrevezette a közvéleményt, amikor azt ígérte, hogy nem engednek senkit betelepíteni.
A kormány is érezhette, hogy ez így nincs rendben, ezért viszonylag gyorsan közleményben válaszolt az elhangzottakra. A kormány által közölt adatok szerint 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben pedig 1291 menekültet részesített nemzetközi védelemben Magyarország, azaz menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként ismerte el őket. Ilyen védelmet már 2018-ban is 37 ember kapott. A kormány ezután gyorsan meg is nyugtatta a közvéleménynek azt a részét, amelyik tart a menekültektől:
hanem kihasználva a schengeni övezeten belüli szabad mozgás lehetőségét, gyorsan el is hagyta Magyarország területét.
A nagy különbség az, hogy míg az EU-kvóta szerinti 1294 legális menekültet le kellene telepíteni Magyarországon, addig ezekkel a más országokba rögtön továbbálló menekültekkel Magyarország egyszerre tudja teljesíteni humanitárius kötelezettségét, és tud megszabadulni a problémától.
Az elmúlt években Magyarországra befogadott, itt letelepedett és valamennyire beilleszkedett menekültről alig lehetett hallani a hírekben. A helyzetet szinte csak a kriminalisztika oldaláról közelítik meg a hatóságok: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal részletes statisztikákat közöl az elutasított és a kitoloncolásra ítélt menekültekről, az idegenrendészeti őrizetek elrendeléséről. A rendőrség naponta közzéteszi, hányan akartak illegálisan bejutni Magyarország területére. Ez a szám egyébként jelenleg 0 és 10 között van. Ezeket az embereket a határvadászok tartóztatják fel, majd visszakísérik őket Szerbiáig, a tranzitzóna bejáratáig. A totálisan hiszterizált közvéleménynek ezek után már az is sok, ha egy vidéki panziós szállást akar adni néhány napra azoknak a magyar állam által legális menekültként elismert nőknek és gyerekeknek, akiket egy civil szervezet akar kirándulásra vinni.
A Brüsszel ellen folytatott harc, a déli határkerítésnél zajló rendkívül költséges járőrözés és a kemény kormányzati propaganda ellenére a valóság az, hogy Magyarország mégiscsak fogad be menekülteket. Eredetileg a déli határkerítést sem azért állították fel, hogy senki ne jöjjön hozzánk. A kerítés deklarált célja az EU felé is az volt, hogy ne a zöld határon sétáljanak be az emberek az országba, hanem ellenőrzött módon jelentkezzenek a tranzitzónákban, ahol menedékkérelmüket elbírálják. Az megint más kérdés, hogy ezeket az eljárásokat különböző adminisztratív eszközökkel annyira lelassítják, a tranzitzónákban pedig valóban csak a legminimálisabb feltételeket biztosítják, hogy minél kevesebb embernek legyen kedve egyáltalán idejönni.
Miután azonban Magyarország továbbra is betartja a jogszabályokat és nemzetközi egyezményeket, a nemzetközi védelemre jogosultakat be kell fogadnia. A nemzetközi védelemben részesítés azt jelenti, hogy a hazájukban bajba került embereknek Magyarországon menekült-, oltalmazotti vagy befogadotti státuszt adnak (ezenkívül nemzetközi védelemre jogosultak a hontalanok is, akiket egyetlen állam sem ismer el állampolgárának).
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján a következő statisztikák láthatók:
Feltehetően a kormánynak már megvannak a teljes évre vonatkozó adatai, azért ír a közleményében 1291 emberről. Látható, hogy különösen magas az oltalmazotti státuszok száma. Ilyet az kap, aki ugyan nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve. A speciális befogadotti státuszt az kapja meg, aki sem menekültként, sem oltalmazottként nem ismerhető el, de hasonló okok miatt nem is küldhető vissza hazájába, így ideiglenesen Magyarországon maradhat.
A menekült vagy oltalmazott bizonyos korlátozásokat kivéve a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élvez: kereshet magának lakást, vállalhat munkát, jogosult egészségügyi ellátásra, kap szociális támogatást. Az így elismert emberek kapnak személyi igazolványt is. 2017. november 30-án összesen 3424 ilyen ember rendelkezett magyar személyivel: 1833 menekült és 1542 oltalmazott.
Ugyan a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján most is az olvasható, hogy a Hivatal „számos támogatást és segítséget nyújt a menekült, illetve oltalmazott státuszt megszerző személyeknek, annak érdekében, hogy az elismert személy minél hamarabb beilleszkedhessen a magyar társadalomba",
És a magyar állam ezt szívesen támogatja. Aki hazamenne vagy másik országba települne át, annak a magyar állam kifizeti a repülőjegyét és az utazással összefüggő igazolt költségeit.
A világban legalább 200 millióra becsülik az üldözött vagy diszkriminált keresztények számát. Tíz ország van, ahol a legnagyobb veszélyben van az, aki keresztény vallású, Bibliát birtokol, imádkozik, templomot épít vagy templomba jár, mondta Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tavaly a parlamentben. Ez a tíz ország Szíria, Irak, Nigéria, Észak-Korea, Szomália, Afganisztán, Szudán, Irán, Pakisztán és Eritrea.
Több muszlim országban a keresztény vallásra áttérőket a sária szerint halálbüntetés fenyegeti, másutt a keresztény nőket büntetlenül lehet megalázni és meggyalázni, de veszélyben vannak a keresztények a kommunista Észak-Koreában vagy az egyébként keresztény többségű Nigériában is, ahol a Boko Haram terrorszervezet jelent veszélyt. Emellett Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában és Kenyában is követtek el korábban célzott támadásokat kifejezetten keresztények ellen. 2015-ben 7100 keresztényt öltek meg, 2400 templomot és más épületet romboltak le, gyújtottak fel. Semjén Zsolt szerint emellett Európában lightos keresztényüldözés folyik.
A magyar kormány már korábban deklarálta, hogy segít az üldözött keresztényeken. Létrehozták az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Ennek a feladata elsőorban az, hogy helyben támogassa a közösségeket iskolák, templomok építésével, lerombolt települések újjáépítésével, vagy olyan ösztöndíjakkal, amelyekkel a válságövezetekből érkező keresztény fiatalok tanulhatnak magyar egyetemeken. Erre a célra eddig 2,5 milliárd forintot fordítottak.
A menekültek a legritkább esetben maradnak Magyarországon, még ritkább esetben folyamodnak magyar állampolgárságért. Rajtuk kívül azonban van még több ezer olyan ember, akiknek az elmúlt években a magyar állam úgy adott védelmet, hogy magyar állampolgárságot adományozott nekik.
Ez az a kör, amiről évek óta csak egy-egy elejtett kormányzati nyilatkozatból lehetett tudni. 2015-ben Balog Zoltán egy párizsi konferencián beszélt arról, hogy a magyar állam 2013–2014-ben ezer keleti vagy kopt keresztény családot fogadott be Irakból és Egyiptomból a nyilvánosság teljes kizárásával, hogy így garantálja a biztonságát. Balog később arról beszélt, hogy 2010 és 2015 között több ezer embernek adtak ilyen védelmet, akik között nemcsak egyiptomi vagy iraki kopt keresztyének vannak, hanem jelentős számban irániak is. Balog is megemlítette, hogy nem mindig menekültekről van szó: a magyar állampolgárságot a családegyesítések érdekében is megadják.
A nemzeti letelepedési engedélyt és az ezzel járó állampolgárságot a családegyesítések mellett az is megkaphatja, „akinek letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll". Ebbe a kategóriába sok minden belefér: az ország számára fontos sportolók, kutatók, művészek letelepedése, de azoké is, akiket a magyar állam be akar fogadni. Közéjük tartoznak a világban üldözött keresztények, vagy adott esetben olyan keresztények is, akiket egyáltalán nem üldöznek.
A magyar állampolgárság adományozását Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes irányítja. A törvény szerint ehhez méltányossági kérelmet kell beadni, majd a kérelem megvizsgálása után Semjén Zsolt hivatala terjeszti fel az illetőt a honosításra a köztársasági elnöknek. Ezért is kerestük meg adatokért a köztársasági elnöki hivatalt, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A Szíriában vagy Eritreában üldözött keresztényeknek vagy az egyiptomi, iraki kopt keresztényeknek nem kell kopogtatniuk a magyar tranzitzóna bejáratánál a déli határon. Már az egyiptomi vagy az iraki magyar külképviseleten beadhatják kérelmüket a magyar állampolgárságra. Balog Zoltán is utalt arra, hogy ezekben az esetekben a helyi egyházak vezetőinek igazolását kérik a befogadáshoz.
Az ő esetükben a magyar honosítási eljárást is leegyszerűsítik. Nem kell vizsgát tenniük magyarul (!) alkotmányos ismeretekből, nem kell igazolniuk itteni lakhelyüket és megélhetésüket. Két feltételt azonban mindenképpen teljesíteniük kell: nem lehetnek büntetett előéletűek, és nem jelenthetnek veszélyt az ország nemzetbiztonságára. A kérelmeket ezért az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok is átvizsgálják.
Semjén Zsolt tavaly októberben Demeter Márta és Ikotyi István LMP-s képviselők kérdésére a parlamentben azt mondta: nemzetpolitikai érdek fennállására hivatkozva 2012. július 23. és 2017. augusztus 31. között összesen 822 egyiptomi állampolgárt terjesztettek fel a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz magyar állampolgárságra.
Semjén Zsolt elmondása szerint emellett az idegenrendészeti rendszer éves szinten több száz olyan engedélyt ad ki (tartózkodási és letelepedési engedély, szabad mozgás jogával rendelkező családtagok tartózkodási kártyája), amely az egyiptomi és etióp állampolgárok számára biztosítja a beutazást és tartózkodást Magyarországon.
A jelek szerint a magyar állampolgárságot ebben az esetben sem azzal a céllal adják, hogy ezek az emberek nálunk telepedjenek le. Balog Zoltán nyilatkozata után 2015-ben a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője azt mondta: egyáltalán nem hallott arról, hogy nagyobb számban érkeztek volna Magyarországra egyiptomi és iraki keresztények, ilyenekkel egyáltalán nem találkozott. Ezt később azzal magyarázták, hogy ezek az emberek a magyar állampolgárság megszerzése után szinte azonnal egy másik európai országban telepedtek le.
Az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem is jártak soha Magyarországon. Így volt ezzel az a két szír ortodox egyházi vezető, akik Magyarország iraki főkonzulátusának erbíli képviseletén tették le az állampolgársági esküt. Az ő esetükben a magyar állampolgárság azért kellett, hogy európai konzuli jogsegélyt kaphassanak, és szabadon utazhassanak az Európai Unió területén.
Borítókép: menekültek 2015-ben. Fotó: Huszti István / Index.