A kormány május végén nyújtotta be az alaptörvény módosítását, amelyet átdolgozva, újabb témákkal kiegészítve most elfogadott a parlament.

Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a Fidesz–KDNP, hanem a Jobbik is megszavazta.

• Igennel szavazott a jobbikosok mellett az immár független képviselő volt jobbikos Dúró Dóra is, illetve a nemzetiségi mandátummal bejutó Ritter Imre.
• Az LMP és az MSZP, illetve Bősz Anett nem nyomott gombot.
• Az LMP-ből távozó Hadházy Ákos és négy párbeszédes nemmel szavazott (Szabó Tímea igazoltan távol volt.)
• A DK előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, mert Gyurcsány Ferencék szerint mindkét javaslat „szembemegy az alapvető emberi jogok tiszteletével, a keresztény kultúránkkal és magyarságunk alapjaival is. A DK szerint sem civilizált európai emberként, sem magyar hazafiként nem lehet részt venni egy ilyen szégyenletes, Magyarország elleni bűntettben."

Új korszak jön a bírósági rendszerben

A hetedik módosítás a következő témaköröket érinti:

1. az illegális bevándorlás elleni küzdelmet: bekerült az alaptörvénybe, hogy „idegen népesség nem telepíthető be";
2. a keresztény kultúra védelmét: bekerült, hogy „minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme";
3. a gyülekezési jog korlátozását: bekerült, hogy „a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével";
4. a hajléktalanság megtiltását: mostantól „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás" , illetve bekerült, hogy az állam mellett az önkormányzatok is törekednek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani;
5. a közigazgatási bíróságok létrehozását: „A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben". Ez azt is jelenti, hogy nem a Kúria mondja majd ki a végső szót az egyes közigazgatási vitákban.

Eredetileg csak három témakört érintett a Trócsányi László által benyújtott tíz cikk. Ehhez tették hozzá múlt héten a hajléktalanság megtiltását bizottsági módosító indítványként. Az eljárást nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem zárt ajtók mögött Kövér László fideszes házelnök is bírálta.

Az ellenzék erőteljesen kritizálta nemcsak az eljárást, hanem a módosítások tartalmát is. Fércmunkának és lózungok sorozataként jellemezték a bevándorlást érintő módosításokat, a közigazgatási bírósági rendszer kialakítását viszont egyes képviselők bosszúállásnak és észak-koreai módszernek nevezték.

Új bűncselekmény: a jogellenes bevándorlás segítése

A parlament a Stop Soros javaslatot is elfogadta.

A parlament a javaslat minősített többséget igénylő részeit 160 igen, 18 nem, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részeit 159 igen, 19 nem, tartózkodás nélkül fogadta el. A Jobbik ennél a szavazásnál is a Fidesz–KDNP-s kétharmaddal együtt szavazott.

A Stop Soros törvényjavaslatot az alaptörvény-módosítással egy időben nyújtották be. A 25 százalékos bevándorlási különadó végül nem ebbe a javaslatba került bele, de így is tartalmaz több szigorítást a jelenlegi szabályozáshoz képest. A bevezetett szigorító intézkedések közül a legfontosabb, hogy

Ezt az követi el, aki

• olyan személynek segít menedékjogi eljárást kezdeményezni, aki "hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott",
• vagy olyan személynek segít tartózkodási jogcímet szerezni, aki jogellenesen lépett be vagy jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon.

Módosul a menedékjogi törvény is. Eszerint elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol nincs a törvényben leírt üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének kitéve.

A Jobbik alapvetően egyetért, szerinte ez nem fog károkat okozni

A Jobbik közleményben így indokolta a döntését miért szavazta meg a javaslatokat. (Erre jogi szempontból, a javaslat elfogadásához nem volt szükség, hiszen a Jobbik nélkül is megvolt a Fidesz–KDNP-nek a szükséges többség.)

Azért támogattuk a saláta-jellegű csomagot, mert számos hibája mellett, egyetértünk azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges. 

• Egyetértünk továbbá a kereszténység és a magántulajdon védelmével, a bevándorlók szétosztására vonatkozó kvótákat elutasítjuk.
• A Jobbik fő célja, hogy a bevándorlás minden formája előtt bezárjuk a jogi kiskapukat, így a letelepedési kötvények megszüntetését újra kezdeményeztük, de azt a kormánypártok ma nyolcadik alkalommal szavazták le.

A Stop Sorosról a párt azt írta: „A jogszabálymódosítás elvesztette Soros-jellegét, hiszen a korábbi javaslattal szemben nem írja elő a Soros György által támogatott civil szervezetek nemzetbiztonsági átvilágítását, regisztrációját, vagy az ország érdekeivel ellentétes tevékenységük korlátozását."

A párt szerint a ma elfogadott javaslat „a kormánypropaganda állításaival ellentétben nem fogja megállítani az illegális migrációt, nem alkalmas a kereszténység védelmére, és nem írja felül a Genfi Egyezményt sem, ahogy a hajléktalan sorsú emberek is a közterületeken fognak maradni lakhatási gondjaik megoldásáig. A közigazgatási bíróságok kapcsán egy keretrendszert határoz meg, amelynek konkrét szabályozása el sem kezdődött."

A javaslatot ellenző közösségeket megnyugtatjuk, hogy a ma elfogadott jogszabály ebben a formában életszerűtlen, alkalmazása kivitelezhetetlen, tehát károkat sem fog okozni.

A kormány célja ugyanis a Jobbik szerint nem a megfogalmazott problémák tényleges megoldása, hanem annak választási kampányokban való kommunikációs felhasználása.

Borítókép: Kijelzőn látható az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás végeredménye az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. A törvényhozás 159 igen, 5 nem szavazattal fogadta el a módosítást a kormány kezdeményezésére, amely szerint az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd