Életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék a Teréz körúti robbantással vádolt P. László Gergelyt. A huszonéves fiatalember legkorábban 25 év múlva szabadulhat. Az ügyész súlyosításért, az ügyvéd felmentésért fellebbezett.
Az apa tiltakozásával ért véget a tárgyalás. P. László édesapja szerint kétséges a bizonyítékok begyűjtésének tisztasága, vitatható fia vallomástételkori beszámíthatósága - véleménye szerint gyógyszer hatása alatt állt - az ügy mögött, amelyben fiát ártatlannak tartja, politikai okot sejt. Hogy pontosan mi lehetett a politikai szándék, azt ő sem tudta megmondani, de mindenképp árulkodónak vélte, hogy a belügyminiszter már az ítélet előtt "kitüntetéseket osztogatott a nyomozásban részt vevőknek". "Honnan tudhatták, hogy ez lesz belőle? Nem tudom bizonyítani, de a jelek alapján gondolom azt, amit szerintem sokan mások is gondolnak" - mondta.
A vád szerint P. László Gergely 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt.
A rendőrnő és járőrtársa maradandó halláskárosodást szenvedett. A nő kisagyába egy szög is beállt, koponyatörése és nyílt lábszárcsonttörése is volt. Társának belső szerve sérült a zsákba rejtett szögek miatt. Egy járókelő nő könnyebb combsérülést szenvedett.
A következmények azonban sokkal súlyosabbak is lehettek volna: a robbanószer mellett többkilónyi, 5-10 centiméteres szögek voltak. Az elkövető nem sokkal később e-mailt küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben leírta, hogyan készítette a bombát. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált e-mailben pedig – újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve – egymillió eurót követelt volna.
Többször robbantott is az erdőben Zala megyei otthona közelében. Arról elfogása után a távolabb lakó szomszédok is beszéltek, hogy hallottak korábban robbanásokat, de nem tudták, honnan jött, a hatóságokhoz nem érkezett róla bejelentés.
A fiatalember először beismerő vallomást tett, később, a tárgyalás első napján ezt visszavonta. A tárgyalásokon minden alkalommal megtagadta az érdemi vallomástételt, így a bíró, Kalina József csak a nyomozáskor tett vallomásokra hagyatkozhatott. P. László Gergely több alkalommal el sem ment a tárgyalásra, védőjével sem akart érdemben beszélni, ahogy egy idő után saját édesapjával sem, aki titkosszolgálati akciót sejt a robbantás mögött, amelybe fiát bele akarják keverni.
Szerintük nem volt megalapozott a fiú elmeállapoti vizsgálata sem, és úgy vélik, beismerő vallomása, majd későbbi passzivitása azzal magyarázható, hogy begyógyszerezték. Volt egy ezzel kapcsolatos nyilatkozat is, ezt azonban a bíróság kirekesztette az eljárásból, mondván mellékes a jelenlegi állapotokkal kapcsolatos megállapítás, ugyanis a lényeg, hogy milyen állapotban volt P. László Gergely, amikor elkövette a bűncselekményt.
P. László Gergelyt az elmeorvosi szakértő beszámíthatónak mondta. (Igaz, a hírek szerint a fiatalembert később őrjöngő rohamok, a cella megrongálása miatt egy időre orvosi megfigyelés alá helyezték letartóztatása első szakaszában.) Idén augusztusban ismét elmeorvosi megfigyelés alá került.
A kétségtelenül nehéz gyerekkorú fiatalember – szülei elváltak, édesapja több évre Uruguayba szöktette őket az édesanya elől, akivel így kapcsolata végleg megszűnt – a nyomozóknak tett és a bíró által felolvasott vallomásában – amelyet a vádlott visszavont – belső hangokra, megfigyelőkre panaszkodott, amelyek rákényszerítették tettére, amelytől – a váltságdíjjal együtt – saját szabadságát remélte.
Szakértők szerint kóros elmeállapotban ugyan nem volt P. László Gergely a bűncselekmény elkövetésekor, de kiderült, hogy édesapjával kapcsolata súlyosan terhelt.
Édesapám és a rendőrség is figyelemmel kísérte a mozgásomat. Uruguayban is, így volt, de főleg hazaköltözésünk után"
– mondta vallomásában P. László. „Még Uruguayban volt, hogy édesapámmal elindultunk kerékpározni, de végül nem oda mentünk, ahová terveztük, hanem egy telefonfülkéhez, és azt kezdtük figyelni. Nekünk otthon nem volt telefonunk" – mesélte az írásos vallomás szerint P. László, aki szerint később is apja küldte rá azokat, akik megfigyelték őt, és ebbe bevonta a rendőrséget is. „Ez a gondolat egyre erősödött bennem." P. szerint barátnője is részese volt a megfigyelésének, de édesapja saját élettársát is megfigyeltette.
Azt is kétségbe vonta a vádlott, hogy szülei valóban a szülei volnának.
A vádlottat több, a robbantás helyszínén járt szemtanú is felismerte. Az édesapa szerint azonban a kamerákon látható fiatalember alacsonyabb, mint fia, így azt is kétségesnek mondja, hogy egyáltalán ő van a felvételeken.
A bírói indoklás szerint azonban a szakértő előzetes becslése értelemszerűen becslés volt, később 170 centiméteres becslését 168-182-re tágította a felvételek alapján, ami már egybeesik a vádlott magasságával.
Védője szerint az ügyészség a kabáthoz varrja a gombot, a vádlott érintettsége vitatható, így felmentését kérte a legutóbbi tárgyaláson, amelyen P. László Gergely már szintén nem kívánt megjelenni.
A bíró indoklásában elmondta: bebizonyosodott, hogy a merényletet P. László követte el, a robbanószereket otthonában is megtalálták. A 2016 októberében őrizetbe vett fiatalember 2017 februárjában döntött úgy, hogy részletesen beszél a történtekről a nyomozóknak. Járt a helyszínen, ő tette le az általa készített robbanószert a hátizsákba rejtve.
Fedezékből, rádiófrekvenciás távirányítóval hozta működésbe a robbanószerkezetet, amikor a két rendőr elhaladt a szögekkel teli bomba mellett.
Sérülésük nem csak maradandó volt, de szakszerű ellátásuk elmaradása esetén halált is okozhattak volna. A szögek mindenképp alkalmasak voltak halálos sérülések okozására is – mondta a bíró.
P. László Gergely ekkor beszélt a robbanószerek iránti érdeklődéséről és az egyre inkább erősödő megfigyeléséről, amelyet már Uruguayban megérzett. Elmondta a robbanószerkezet és a beindításához használt távirányító beszerzésének körülményeit is. Részletesen beszámolt a menekülési útvonal eltervezéséről és arról, hogyan haladt rajta végig a merénylet után.
Beismerő vallomás olyan részletes volt, amilyen részleteiben a merénylet előkészítését és végrehajtását más nem ismerte. A vallomások egybevágtak a bizonyítékokkal.
A távirányítón a hátizsákon, és több bűnjelen is megtalálták P. László Gergely DNS-mintáit.
A vádlott édesapja szerint ügynökök szórhatták szét a bizonyításra felhasznált mintákat.
A vallomását P. László visszavonta, a tárgyaláson semmi érdemi magyarázatot nem adott erre, így arra sem, miért tett korábban ilyen részletes beismerő vallomást. Kalina is elismeri, hogy a tárgyalás során a vádlott infantilisen viselkedett, hol lefeküdt a padlóra, hol azt mondta, csak a Hold energiáiról vagy a lélekvándorlásáról kész beszélni.
Ugyanakkor, a szakértők szerint a bűncselekmény elkövetésekor P. László Gergely beszámítható volt.
Személyiségzavara van, de ez meg sem közelíti a kóros elmeállapotot
- vallotta korábban két pszichológus és négy elmeorvosi szakértő.
Az tudható, hogy a merénylő a robbanószerkezethez szükséges összetevőket interneten keresztül szerezte be, egy gyorsétkezde parkolójából. A felhasznált "kistibor" nevet használó e-mailcímről mindig ugyanazon az IP-címen keresztül érkezett üzenet. A bíró indoklásában elmondottak szerint a magyar fél az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumát is megkereste, amelynek nyomán
a Google is közölte az e-mailcímhez kapcsolódó személyi adatokat. Az óriáscég vállalta azt is, hogy két évig nem közli az érintettel az adatok hatósági kikérésének tényét.
A bíróság, ellentétben az ügyészséggel nem csak az emberölést, de a terrorcselekményt is csak előkészületben lévőnek, nem pedig befejezettnek tartja. Kalina elismerte, hogy nem szokás kísérleti szakaszban maradt bűncselekményekért életfogytiglant kiszabni. Tekintettel azonban az elkövetés "gátlástalan módjára, a bűncselekménnyel veszélyeztetettek nagy számára", és arra, hogy "olyan időszakban került sor a bűncselekményre, amely politikai szempontú találgatásra ad okot", indokolt az életfogytiglani fegyházbüntetés.
P. László Gergely előzetes letartóztatásban marad a jogerős ítéletig.