A napirend előtti felszólalások még folytatódnak, de a nap legfontosabb parlamenti eseménye, a miniszterelnöli beszéd és az azt követő reakciók elhangzottak. Pár pontban összefoglalom, mi történt, aztán pedig majd külön cikkekben sázmolunk be a különböző parlamenti történésekről.
Orbán felszólalásának lényege a következőkben foglalható össze:
Ezután a parlamenti pártok frakcióvezetői következtek:
A Fidesz és a KDNP frakcióvezetői az ellenzéket szidták:
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője az otthonápolás ügye miatt kért szót, és a képviselő jelzi, hogy a párbeszédesek ma minden felszólalásukban kitérnek erre.
Trodai szerint a közpénzt nem "ellopni kellene", hanem odaadni az otthonápolóknak az emelést. Erről javaslatot adott be az MSZP-Párbeszéd. Tordai reményei szerint ezzel egyetért a fideszes Mátrai Márta is, aki tíz évvel ezelőtt azt kezdeményezte, hogy ismerjék el munkaként az otthonápolást.
Utána Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője a keresztényüldözésekről beszélt napirend előtt.
Kövér a mondat közepén elvette a szót Gyurcsánytól, amikor elfogyott az ideje, majd megadta a szót Németh Szilárdnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának.
Önök értették, mit mondott az előttem felszólaló?
- kezdte Németh, aki szerint csak annyi biztos, hogy egy "bevándorláspárti politikust" hallottunk. Németh szerint Gyurcsánynak arról kellett volna beszélnie, hogy 2004 telén milyen "uszító beszédet" tartott a határon túliak ellen, vagy arról is szót ejthetett volna, hogy 2006-ban beismerte, hogy meghamisították a költségvetés számait.
Németh megismétli, nem érti, miért szólalt fel Gyurcsány kétszer, annyi azonban szerinte világossá vált, hogy a DK vezetője kiállt a brüsszeli bürokraták mellett.
A rendes napirendi előtti felszólalások következnek. Gyurcsány Ferenc kér szót először, majd Kövér Lászlóval rögtön csipkelődő vitácskába keverednek arról, hogy a ház méltóságára hivatkozva vissza lehet-e állítani a beszéd indulását jelző órát. Kövér végül elölről indította Gyurcsány idejét.
Gyurcsány felemlegeti azt az esetet, amikor Orbán még ellenzéki vezetőként 2003-ban nemzetközi intézmény fellépését kezdeményezte Magyarország ellen az emberi jogok miatt. Gyurcsány idézi az akkori Orbánt, aki szerint az emberi jogok nemzetközi kérdések. "Ne mondják, hogy ez konzekvens magatartás!" - figyelmeztet Gyurcsány.
Gyurcsány reagál arra az orbáni kijelentésre, hogy az ellenzék jobban utálja a fideszeseket, mint amennyire a hazát szeretik. Gyurcsány szerint ez nem szeretet vagy utálat kérdése, ő a maga részéről megveti azt, amit Orbán csinál.
Orbán az ellenzéknek azt a tanácsot adja, hogy ne ragadjanak a régi mókuskerékben, és "kövessék az emebreket". Illetve soha ne szavazzanak Magyarország ellen. Orbán elismétli azt, amit az Európai Parlamentben, miszerint az ellenzékiek
jobban gyűlölnek bennünket, mint amennyire szeretik a hazájukat.
Orbán ismét ejt pár szót a közös határőrizet kérdésére, és elmondja még egyszer, hogy Magyarország nem akar jogot átadni. És mindenki gondolkodjon el, mi értelme van annak, hogy Magyarországtól jogot elvegyenek. Szerinte a brüsszeliek nem megvédeni akarják a határt, hanem bevándorlókat beengedni.
Orbán kéri az ellenzéket, hogy nemzeti ügyekben "álljanak a nemzet mellé".
Orbán Viktor viszonválaszra kapja meg a szót.
Kocsis nem Orbánra, hanem Gyurcsányra reagál továbbra is. Szerinte Gyurcsány azért gyűlöli a magyarokat, mert eladósította a magyarokat, munkanélkülivé tett százezreket, és a választási eredményt nem tudja tudomásul venni.
Háromszor küldték önt olyan messzire a kormányzástól, amennyire csak lehet.
Kocsis szerint Gyurcsánynak nincs morális alapja szólásra emelkedni. Kocsis azt tanácsolja, Gyurcsány keresse magában a hibát, mit követett el az emberek ellen, miért ül a politika szégyenpadján, és
az önben lévő gyűlöletet politikai detoxikálóban legyen szíves kezelni.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal kezdi, hogy „véget ért a 2018-as őszi ellenzéki gyalázkodó verseny", amelyet szerinte Gyurcsány Ferenc nyert. Kocsis szerint Gyurcsány az ellenzék vezetőjének szerepére tör. „Csinálja meg" – biztatja Gyurcsányt.
Kocsis szerint Gyurcsánynak van „személyiség- és szerepzavara", mert megváltónak képzelte magát. Kocsis szerint Gyurcsány ne beszéljen antiszemitizmusról, mert egy zsidóktól korábban elvett villában él, és ma hajléktalan lenne, ha lenne teljes kártalanítás.
A jogállamiság kérdéséről sem beszélhetne Kocsis szerint Gyurcsány, ugyanis a miniszterelnöksége alatt „szemeket lövettek ki". (A DK-s képviselők hangos bekiabálásokkal tiltakoznak közben.) A korrupcióról sem beszélhetne szerinte Gyurcsány, mert a miniszterelnöksége idején az MVM-től olcsóbban kapta az áramot a cége.
A bevándorlással van baja. Ön gyűlöli a magyarokat!
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője először nem Orbán beszédére, hanem az ellenzéki felszólalásokra reagált, amely szerinte „frusztráció" miatt nélkülözte a tényeket, és nem voltak méltóak a parlament színvonalához. Harrach megjegyezte, hogy Gyurcsány felszólalását nem bánja, mert enélkül elestünk volna „a műélvezettől", amelyet „a nemzet nagy komédiása" nyújtott.
Harrach ezután rátér a Sargentini-jelentésre, amelyben szerinte valótlanságok, megoldott problémák szerepelnek.
Eljárásjogi ügyeskedéssel vitték át
– jelenti ki Harrach a kormányzati kommunikációs iránynak megfelelően. A KDNP frakcióvezetője szerint a fő kérdés, hogy kik állnak a „fércmunka mögött". Majd meg is válaszolja: „a nyílt társadalom elmélet támogatói", és ebben magyarok is vannak. Még hozzá "politikainak álcázott civil szervezetek".
Harrach egyértelműnek látja, hogy Magyarország ellen irányult a jelentés, tehát
a támogatói – nyugodtan mondjuk ki – hazaárulók.
Keresztes László Lóránt, az LMP új frakcióvezető szerint Orbán kampánybeszédet tartott, a beszéde elején „el is mosolyodott, Szabó Tímea beszédén, az ott felsorolt állításokon pedig a fideszesek szerinte meglepődtek”.
Keresztes rátér arra az orbáni állításra, hogy a migrációpárti és migrációellenes küzdelem fogja meghatározni az EP-választást. Az LMP frakcióvezetője szerint nem igaz, hogy ez a két oldal küzd egymással, ugyanis szerinte még sem magyar, sem európai szinten nem indult el valós vita erről.
A valós kérdés, tud-e, akar-e cselekedni Európa migrációs ügyben.
Keresztes szerint Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs krízis megoldódjon, Orbán szerinte „egy álvitával akarja elfedni a valóságot".
Az LMP frakcióvezetője is elkezdi sorolni a kritikáit, amiről itthon beszélni sem lehet, például a fiatalok kivándorlása vagy a vidék helyzete.
Keresztes egyes mondatban kitér arra, hogy az LMP azért nem támogatta az EP-ben a Sargeninti-jelentést, mert szerinte a kormány hibái miatt nem lehet elítélni az országot.
Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint „súlyos, vaskos papír", amelyet az EP elfogadott. Majd azt mondja Orbánnak:
Papírja, bűnlajstroma van arról 12 pontban, hogy ön egy visszaeső jogsértő.
Tóth szerint Orbán nem Európa erős embere, hanem Európa páriája, aki a magyar népakarat ellen kormányoz. A magyar emberek ugyanis szerinte az európai értékekhez akar tartozni, népszavazáson döntöttek erről az EU-csatlakozásnál.
Tóth rátér a közös határőrizet kérdésére, amelyről szerinte Orbán összevissza beszél. Hiszen három évvel ezelőtt Orbán még elengedhetetlennek tartotta azt, amit most elutasít.
Tóth a következő kritikákat fogalmazza meg a beszédében:
„Ez az igazi vészhelyzet" – zárja Tóth.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint a Sargentini-jelentés nem Magyarországról, hanem az Orbán-kormányról szól. Szabó sorolja, hogy nem Magyarország, hanem Orbán a felelős azért például, hogy a hajléktalanokat nem segítik, hanem börtönbe zárják.
Szabó értetlenkedik, miért hazaárulózza Orbán azokat, akik tiltakoznak az ellen, hogy a magyarok „Putyin alattvalói legyenek", Magyarországból pedig orosz gyarmat legyen. De az igazi áruló az szerinte, aki leszállította a tankötelezettség korhatárát 16 évre, és akik kilopják az egészségügyből a pénzt.
Ki az áruló, miniszterelnök úr?
Szabó a fenti mondat visszatérő ismételgetése mellett felemlegeti az MTA kutatóintézeteinek megszüntetésének tervét, a fiatalok kivándorlását és Tiborcz István meggazdagodását. Szabó szerint tízezreket fenyeget a kilakoltatás veszélye, de a kormány nem a devizahiteleseket, hanem a bankokat képviseli.
Miniszterelnök úr, ön támadja a magyar embereket, ön az áruló!
A Jobbik frakcióvezetője is a Sargentini-jelentésről beszélt. Szerinte Judith Sargentini ideológiai elfogultsága átsüt, „számos hazugság szerepel benne", „igazságtalan ez a jelentés". De azzal, hogy a migráció is szerepel a jelentésben, „mentőövet dobott" Orbánnak, így eltereli a figyelmet a valós problémákról.
Gyöngyösi szerint ugyanis itthon zajlik a jogállam felszámolása, a független intézmények és a média megszállása, ezek feltöltése fideszes pártkatonákkal. Ráadásul „ipari méretű korrupció" van az országban.
Gyöngyösi szerint Orbán ezzel együtt az EP-ben kapott egy kétharmadot, és szerinte közelebb jutott ahhoz a Fidesz, hogy kizárják az Európai Néppártból.
Ne rombolja tovább a jogállamiságot, felteszem, ön sem diktátorként akar a történelemkönyvekbe bevonulni!
Kövér László Gyurcsány felszólalása után – kilépve házelnöki szerepéből – megjegyezte, hogy amikor a DK elnöke a beszéde elején „a kezeltetésről beszélt, ingoványos talajra érkezett".
Gyurcsány reagál arra, hogy Orbán megjegyezte, nincs tolerancia az antiszemitizmussal szemben. „Aki Horthyt dicséri, Bethlennek szobrot állít, az az önmagukat is antiszemitának tartó történelmi személyeket állítja példaként."
Gyurcsány szerint hiába akarja Orbán beállítani, hogy a migrációról szól a Sargentini-jelentés, de a többi 11 témában, például a demokráciából, emberi jogok tiszteletben tartásából is „megbukott a kormány". „Csak gyávák ezt elmondani", „nem merik vállalni a vitát ezekben a kérdésekben" – véli Gyurcsány.
Gyurcsány a beszéde végén a választási rendszerről beszél, amely szerinte lehet bármilyen, de a lényeg azon van, hogy konszenzus legyen róla. Ez Magyarországon hiányzik, az ellenzéket itt ellehetetlenítik
Diktatúrát csinálnak. Ön pedig egy diktátor. Politikai értelemben egy gazember!
Most az egyes frakcióvezetők vagy helyetteseik következhetnek. Először Gyurcsány Ferenc kért szót.
A DK frakcióvezetője szerint ha valaki „Napóleonnak, macskának vagy Magyarországnak képzeli magát", azt tudathasadásosnak hívják. A kormány szerinte ebben a betegségben szenved.
Gyurcsány szerint amikor Orbán érvelése „bárgyú", amikor gyermekded vitának minősíti, kiről is szól a Sargentini-jelentés, de a kritika nem az országnak szól, hanem a kormánynak.
Orbán ezután rátér arra, hogy a közös EU-s határőrizet mostani terveit miért utasítja el. Orbán indokai:
Orbán szerint viszont csak a magyarok dönthetnek arról, akarnak-e bevándorlókat, de ettől eltanácsolná az országot. „A határőrizet jogáról nem mondunk le" – ígérte Orbán.
Orbán a Sargentini-jelentésről azt mondta:
Abszurd hazugsággyűjtemény.
Ráadásul szerinte egy jogászhallgatónak is egyértelmű, hogy alapszerződéssel ellentétesen fogadták el, ezért a kormány úgy döntött, hogy jogi lépéseket kezdeményez a Sargentini-jelentés elfogadásával szemben. Gulyás Gergely miniszter feladata lesz ennek lebonyolítása.
Orbán szerint meghatározhatóak azok az országok, amelyek Magyarország mellett szintén elutasítják a bevándorlást. Ilyen persze Lengyelország, Olaszország és Ausztria is. Orbán jelezte:
Magyarország szolidáris minden bevándorlóellenes kormánnyal, bármilyen pártszínekhez tartozzon is.
Orbán szerint a bevándorlásellenessége miatt büntetik a magyarokat, ebbe a folyamatba illeszthető szerinte a Sargentini-jelentés és annak időzítése. Orbán szerint "gyerekded vita", hogy ez a kormány ellen íródott, mert egyértelmű, hogy Magyarország ellen.
Orbán szerint a következő időszakot két téma fogja meghatározni: a magyar családpolitika és az európai politika.
Orbán először rátért a népesedés problémájára, szerinte több gyermeket kell vállalni a magyar családoknak. Hamarosan újabb nemzeti konzultációt indít a kormány (ezt már Gulyás Gergely is jelezte).
Az európai politikáról azt mondta, jövőre EP-választásokat tartanak, amelynek szerinte a migráció lesz a fő témája. Ez pedig felülírja a hagyományos pártszerkezetet:
az európai elit távozik, épp ideje.
Orbán ezután felelevenítette a BMW debreceni beruházását, de szerinte nem szabad elfeledkezni egy másik nagy projektről. Tiszaújvárosban a Mol és a ThyssenKrupp üzemet épít, ez 390 milliárdos beruházás lesz.
Orbán megdicsérte a magyar mezőgazdaság teljesítményét is: szerinte nemcsak 10, hanem „20 millió embert is képes lenne kenyérrel ellátni".
Folyamatos a bérek emelkedése Magyarországon, de még mindig nem tartunk ott, ahol szeretnénk – mondta Orbán. Eddig a munkaadók, a munkavállalók és a kormány is betartotta az ígéreteit.
Szép és biztató időszakok következnek a magyar gazdaságban.
Orbán azt ígéri, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között lesz.
A nyugdíjasokkal kötött „megállapodás" szerint az idén év végén a kormány tud nyugdíjprémiumot fizetni.
„Mi történt a két ülésszak között? Mire számíthatunk a közeljövőben? Ezért állok most itt” – kezdi Orbán Viktor a beszédét a pulpitusnál. Tehát nem a bársonyszéknél mondja el az idénynyitó felszólalását.
Azzal kezdi, hogy a kormánya „nemzeti gazdaságpolitikát" vezetett be 2010 után, amelyet szerinte nem túlzás „új magyar modellnek" nevezni. Orbán szerint ez a magyar modell jól működött az elmúlt hónapokban. Ennek lényege, hogy nem segélyalapú, hanem munkaalapú a gazdaság.
Megemlékezéssel és néma felállással kezdődik az ülés. A nemrég elhunyt Bethlen István volt MDF-s országgyűlési képviselőre emlékeztek a képviselők.
Majd Kövér László bejelentette, hogy Keresztes László Lóránt lett az LMP frakcióvezetője.
Hagyományosan az Országgyűlés őszi vagy tavaszi ülésszakának elején felszólal az aktuális kormányfő, Orbán Viktor is folytatja rendszerint ezt a hagyományt. Ilyenkor a miniszterelnök egyszerre reagál az aktuális kérdésekre, és elárul pár részletet a következő hónapok terveiről.
Ennek megfelelően arra számíthatunk, hogy Orbán Viktor beszél a Sargentini-jelentés elfogadása után előállt helyzetről (folytatja,megerősíti a pénteki rádiós nyilatkozatát), a jelentés elfogadásának esetleges bírósági megtámadásáról (erre célzott Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón).
Emellett pedig talán megtudunk pár információt arról, mire gondolt Orbán Tusnádfürdőn, amikor nagy őszi változásokat helyezett kilátásba. Annyit már lehet tudni, hogy ősszel újabb nemzeti konzultáció lesz a demográfiai kérdésekről.
A kiküldött parlamenti napirendi javaslat alapján a következő a mai program: