Alaposan megbolygatja Budapest közlekedését a török elnök hétfőn kezdődő, kétnapos látogatása.
Az MTi tájéjkoztatása szerint a török delegáció érkezése miatt elsősorban a belvárosi főútvonalakon kell időszakos forgalomkorlátozásra számítani, bár lesznek attól távolabbi helyeken is forgalomleterelések, a repülőtér sem ússza meg enélkül.
Orbán Viktor többször elismerően nyilatkozottt a Törökországban illiberális rendszert kiépített Recep Tayyip Erdoganról, aki egy alkotmánymódosítás révén a török köztársaságban példátlanul nagy hatalmat összpontosíthat államfőként a kezében, megszüntetve a miniszterelnöki pozíciót is.
Orbán szerint az a stabilitás, amelyet Törökországban az országot kormányfőként, majd államfőként bő másfél évtizede irányító Erdogan biztosít, az Európa, így Magyarország számára is kedvező. A kormányfő számára ez elsősorban a migráció visszaszorítása szempontjából fontos, igaz, Erdogan ennek nem feltétlenül garanciája, elvégre 2015-ben nem állhatta útját a menekültáradatnak, egészen a Brüsszellel kötött megállapodásig, amely szerint Törökország eurómilliárdokat kap a területén lévő, Ankara szerint több mint kétmillió szíriai elleátására. (A gyakorlatban ennek csak tizede él táborokban, a többségre így a 80 milliós Törökország valójában nem fordít jelentős összegeket, bár elméletben biztosítja az orvosi ellátást és a szíriai gyermekek számára az iskolai oktatást – bár ehhez török nyelvtudás is szükséges.)
A kétnapos látogatáson a NATO-tag és 50 éve az EU-ba – illetve jogelődjébe – törekvő Törökország vezetőjével Orbán elsősorban a migráció kérdését vitatja meg. Ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert a Magyarországon 155 milliárdért felhúzott műszaki határzár hatékonysága valójában azon áll vagy bukik, hogy mekkora tömegek érkezhetnek Törökországon keresztül a Balkánon át Nyugat-Európa felé.
Erdogan 13 órakor Áder Jánossal találkozik a köztársasági elöki rezidencián, részt ves egy üzleti fórumon, pontosan nem ismert időpontban meglátogatja Gül Baba türbéjét, amelyet a közelmúltban újítottak fel, 16 óra után a tervek szerint Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatót tart. Úgy tudni, Erdogan az MTA-ban is látogatást tesz, így az új gyülekezési törvényre hivatkozva tiltották meg a hatóságok, hogy a demorkatikus Koalíció az MTA előtt tiltakozó demonostrációt tarthasson.
Erdogan nemzetközileg védett személyként lesz majd ott a helyszínen, az új gyülekezési törvény értelmében pedig
A KÖZREND VESZÉLYEZTETÉSÉNEK NEVESÍTETT ESETE, HA A DEMONSTRÁCIÓ DIPLOMÁCIAI VAGY NEMZETKÖZI JOGON ALAPULÓ EGYÉB MENTESSÉGET ÉLVEZŐ, MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ SZEMÉLY VONATKOZÁSÁBAN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉT AKADÁLYOZZA.
Ezzel kapcsolatban a TASZ korábban arról írt, hogy komoly bizonytalanság övezi a törvényben megemlített nevesített eseteket, mindeddig nem volt világos, hogy a diplomáciai mentességet élvező személy vonatkozásában vállalt bármilyen kötelezettség tiltásra adhat-e okot.A DK "felháborítónak és szimbolikus értékűnek tartja, hogy az Orbán-rendszer egy saját népét börtönbe záró illiberális diktátor nyugalma kedvéért korlátozza az európai magyarok jogait. Orbán megmutatja a példaképének, hogy ő is semmibe veszi állampolgárai jogait".
Nagyon különböző pozícióból, de mindkét ország vezetője kiemelten hangsúlyozza az Oroszországgal való jó viszony és szoros gazdasági együttműködés fontosságát. Törökország stratégiai partnere is Oroszországnak, bár Erdogan és Putyin barátsága 2015 végétől egy éven át súlyos válságban volt a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászgép lelövése miatt. Ankara szíriai terveit ugyanis keresztülhúzta Moszkva azzal, hogy katonailag is a szíriai elnök oldalára állt, miközben Törökország Bassar Aszad elmozdítását fő célként tűzte ki.
A kölcsönösen fontos stratégiai gazdasági érdekek azonban felülírták a konfliktust, Törökországban végül megvalósul a Török Áramlat gázvezeték, amely az EU ellenállása miatt végül elbukott Déli Áramlat pótlásaként jön létre, Ukrajna helyett Anatólián át hozva orosz földgázt Európa felé. Magyarország a Déli Áramlatban is részt vett volna – ezt már a 2010 előtti kormány is támogatta, akkor ezt Orbán Magyarország elleni puccsnak minősítette, majd kormányra kerülése után a projekt támogatója lett –, és a kormány jelezte, hogy a Török Áramlat meghosszabbítása esetén szívesen látná, ha Magyarországon át haladna a vezeték Nyugat-Európa felé. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi budapesti látogatásakor Orbán külön meg is említette.
Közös a két ország abban is, hogy mindkettőben atomerőművet építhet a Roszatom. Igaz, eltérő üzleti modellel: Akkuyuban a 2023-ra felépíteni tervezett négy, egyenként 1200 megawattos blokk orosz tulajdonban lesz, a török fél áramfelvásárlási kötelezettséget vállalt az orosz pénzből megépülő atomerőműtől, amely évtizedek múltán kerülhet török tulajdonba.
Magyarországon ezzel szemben pontosan nem ismert feltételekkel felvett 10 milliárd eurós orosz hitelből – és további kétmilliárd eurós hazai forrásból – építené fel Pakson a két új blokkot a Roszatom.
A 80 milliós Törökországgal Magyarország áruforgalma csekély, igaz, a magyar gazdaság felé nagy kereskedelmi aktívummal. 2016-ban Magyarországnak csupán 17. kereskedelmi partnere volt Törökország. A magyar export 1,92 százaléka irányul oda – úgy, hogy 2017.ben az előző évhez képest 13 százalékkal nőtt a kivitel, megközelítve a kétmilliárd eurót – a behozatalból Törökország mindössze 0,83 százalékkal veszi ki a részét.
Magyarországról évente 65 ezer turista látogat Törökországba, amelynek turisztikai forgalma mellett ez a szám elenyésző.