Hétfőn életbe lép az új szabályozáscsomag, amely tiltja az életvitelszerű utcán lakást, azaz az utcai hajléktalanságot. A szabálysértési törvénybe csomagolt új jogszabály az egész országban tiltást vezet be, tehát már nem csak az önkormányzat által kijelölt területeken nem tartózkodhatnak hajléktalanok, hanem egyetlen közterületen sem.
Aki pedig életvitelszerűen közterületen tartózkodik, és a hatóságok felszólítása ellenére sem megy el onnan, az szabálysértést követ el.
A helyszín elhagyásának minősül az is, ha a hajléktalan bemegy egy szállóra, avagy jogászul "együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében".
A szankció is szigorodott a korábbi hatályos szabályokhoz képest. Eddig "csak" közérdekű munkát szabhattak ki a hatóságok, és ha ezt nem vállalta a hajléktalan, akkor pénzbírságot kapott. Ha fél év alatt háromszor kapták el, akkor elzárás jött.
AZ ÚJ SZABÁLY SZERINT VISZONT ELSŐ KÖRBEN UGYANÚGY KÖZÉRDEKŰ MUNKA SZABHATÓ KI, DE HA A HAJLÉKTALAN EZT NEM VÁLLALJA, ELZÁRÁS JÖN.
A köztéren élés miatt az új törvénytervezet szerint pénzbírság nem szabható ki, tettenéréskor helyszíni bírság kiszabásának nincs helye. Ha 90 napon belül három alkalommal is figyelmeztetniük kell a rendőröknek a hajléktalant, megindítják az eljárást ellene.
Október elején aztán érkezett egy új kormányrendelet:
megsemmisítik azoknak a hajléktalanoknak a tárolhatatlan holmijait, akiket október 15-e után is az utcán találnak.
A hajléktalan ingóságait ideiglenesen tárolni kell valahol, ez a helyi önkormányzat vagy a rendőrség feladata lesz. Erről pedig az illetékes szervnek határozatot kell hoznia, aminek egyebek mellett tartalmaznia kell az ingóságok megnevezését, mennyiségét, valamint a becsléssel megállapított értékét is.
Korábban arról volt szó, hogy a tárolhatatlan dolgokat megsemmisítik, például elégethetik, amiről megsemmisítési jegyzőkönyvet kell készíteni, amin fel kell majd tüntetni a megsemmisítés kezdő és befejező időpontját. Ha azonban a hajléktalan a megsemmisítés után jelentkezett volna a dolgaiért, akkor a szabály szerint vissza kellett volna neki fizetni az ingóságai értékét. A visszajáró pénzből azonban levonták volna az ideiglenes tárolás és a megsemmisítés költségeit, tehát a hajléktalannak még fizetnie is kellett volna azért, hogy elégetik a dolgait. A személyes tárgyakat, mint például az utcán élő emberek fényképeit, személyes iratait, gyógyászati segédeszközeit nem lehetett volna megsemmisíteni.
A kormány a hétfői életbe lépés előtt aztán még a hétvégén módosította a hajléktalanrendeletet, kiszedve belőle azokat az elemeket, amelyek minimális emberiességet engedtek volna:
el lehet égetni a gyerekekről őrzött megkopott fotót is, bármit. Kártérítés sem jár, cserébe a hajléktalanoknak sem kell megfizetniük a "tárolás és megsemmisítés indokolt költségeit".
Ha a megsemmisítés alaptalanul történt, az ideiglenes tárolásba vételkor megállapított értéket kamattal növelve vissza kell fizetni a hajléktalannak. Új pont ugyanakkor, hogy a hatóságoknak „az ingóságok ideiglenes tárolásba vételének folyamatáról" kép- és hangfelvételt kell készítenie, mégpedig úgy, hogy "az alkalmas legyen az ingóságok későbbi, egyedi azonosítására”.
A kormány 2011-ben már megpróbálta betiltani a hajléktalanságot, akkor a szabálysértési törvényt módosították, ami szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Ezt az Alkotmánybíróság 2012-ben megsemmisítette és alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezután a Fővárosi Önkormányzat hozott egy olyan rendeletet, ami kimondta, hogy „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" – ezt a Kúria semmisítette meg 2014-ben. Legutóbb, 2016-ban szintén az Alkotmánybíróság kaszált el egy hajléktalanellenes rendeletet, amit Kaposvár hozott. A város látszólag nem a hajléktalanságot akarta büntetni, hanem csak azt, ha valakik az ingóságaikat a közterületen tárolják. A kreatív rendeletalkotást azonban így is megtiltották nekik.
Idén, nem sokkal a választások után azonban a fideszes Bajkai István felvetésére úgy változtatták meg az alaptörvényt, hogy alkotmányos legyen a hajléktalanság tiltása.
A Mérce azt írta névtelen forrásaira hivatkozva kedden, hogy az új szabályozás életbe lépése után,
feltehetően október 16-17-én nagyszabású rendőrségi razzia készül arra, hogy a hajléktalanokat kisöpörjék a belső kerületekből, de akár még a külterületekben, saját összetákolt kunyhókban élők ellen is akciózhatnak.
Ezekhez pedig még a külső kerületek kapitányságának rendőreit is bevezénylik a belső kerületekbe.
A rászorulóknak biciklivel ételt szállító Budapest Bike Maffia múlthéten körbejárta a várost, hogy egy Nagyokost osszon szét a hajléktalanok között, amiben közérthető nyelven, paragrafusok nélkül írják le az új törvényt, hogy senki ne maradjon információ nélkül.
Az utcai hajléktalanság úgymond megterhelő. Ez nemcsak közbiztonsági, közegészségügyi, hanem egyszerűen a városi élet szempontjából is problémát jelent.
Ezzel indokolta az Orbán család korábbi ügyvédje, és nemrég parlamentbe jutott Bajkai István júniusi sajtótájékoztatóján a kezdeményezését. A képviselő tehát azt kérte, hogy – az ő hasonlatával élve – a hajléktalanok ne tekinthessék a közterületeket lakásnak. „Köztünk legyen mondva, rendkívül nehézzé teszi azt, hogy a várost otthonként kezeljük” – mondta. Budapest szerinte sokaknak nemcsak egyszerűen otthon, de Magyarország – és a Kárpát-medence – szellemi, gazdasági és kulturális központja.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára október 11-i veszprémi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint azt mondta:
Ez a jogszabályi változás az egész társadalom érdekét szolgálja, és célja, hogy ne legyen utcán éjszakázó hajléktalan, és az állampolgárok zavartalanul használhassák a közterületet.
Azt is mondta, a kormány döntött a 300 millió forintos hajléktalan-ellátási tartalékalap létrehozásáról. Ennek egy részét arra fordítják majd, hogy a nappali és az éjszakai menedékhelyek nyitva tartása illeszkedjen egymáshoz, így pedig szerinte huszonnégy órás ellátási lehetőséget kapnak a rászorulók. További 650 millió forintból pedig a hajléktalanokat ellátó intézményeket korszerűsítik. Ezek Fülöp szerint a hajléktalanokkal szembeni az "emberiesség szempontjából" fontosak.
Ma Magyarországon körülbelül 30 ezer ember hajléktalan, de csak a töredéküknek jut hely a szállásokon. Az országban ugyanis az EMMI államtitkár szerint 19 ezer férőhely van összesen. Civil szervezetek szerint ez a szám jóval alacsonyabbra, 11 200-ra tehető, de mindkét esetben
sokkal TÖBB AZ OTTHONTALAN, MINT A HELY.
Korábban Tarlós István főpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta:
Senkinek sem kell a fővárosban azért közterületen maradnia, mert nincs szabad férőhely a hajléktalanszállókon.
Azt is mondta, az csak egy sztereotípia, hogy a hajléktalanok azért nem mennek a szállókra, mert ott atrocitás érné őket. Szerinte a Budapesten elérhető mintegy 7,5 ezer férőhelyet biztosító szállások 99 százaléka biztonságos, normális és tiszta, akár egy munkásszálló vagy egy kollégium, épp ezért nem indokolható, hogy bárki is aluljárókban húzza meg magát.
Hogy néz ki egy hajléktalanszálló? Felnőtt emberek vannak összezárva egy légtérben, jellemzően négy, de inkább ennél is többágyas szobákban, néhol még akár emeletes ágyakkal is. Gyakoriak a lopások, ágyi poloskák és a csótányok is. Magyarországon csak egy olyan intézmény van, ahol a lakó akár egyedül is lehet egy szobában. Amíg viszont nem biztosított valamennyire az intim szféra, addig a hajléktalanok inkább választják az utcát a szállások helyett. A fizetős szállásokra pedig elég nehéz bekerülni, több helyen nagyon hosszú a várólista.
Bajkai a júniusi sajtótájékoztatóján azt is mondta, ma Magyarországon minden adott ahhoz, hogy valaki ne legyen hajléktalan: szerinte nagy az állam és az önkormányzatok támogatási rendszere, ami miatt sok-sok olyan nappali és éjjeli szállás működik, ahova a hajléktalanok bevonulhatnak, valamint az országnak van „egy rendkívül sikeres közmunkaprogramja" is. Az utóbbiról azt mondja,
BÁRMELYIK HAJLÉKTALAN ELMEHETNE KÖZMUNKÁRA, ÉS ABBÓL MÁR TUDNÁ A SAJÁT ÉLETÉT RENDEZNI ÉS A SAJÁT SZÁLLÁSÁRÓL GONDOSKODNI.
Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke és a Menhely Alapítvány elnöke az Indexnek akkor azt mondta, aki valamennyire is tisztában van a mai albérletárakkal, az tudja, hogy ez egy lehetetlen gondolat: 50 ezer forintos közmunkás minimálbérből nem lehet egy albérletet fenntartani.
És bár az állam a kevésbé vonzó utcai látványt akarja megszüntetni, de
A HAJLÉKTALANOKNAK PONT AKKOR VAN NÉMI JÖVEDELMÜK, HA SZEM ELŐTT VANNAK.
Márpedig ha elsöprik őket a csomópontokról, akkor elesnek ettől, ráadásul a hajléktalanokat segítő szervezetek is nehezebben találják majd meg őket.
A legnagyobb baj, hogy nincs út a hajléktalanlétből a bérlőlétbe, és ezt a lépcsőt egyelőre szinte kizárólag civil szervezetek próbálják megteremteni. A hajléktalanok lakhatás problémáival és az ellátórendszerrel korábban ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.