Az ajándék magánrepülőzés, a sok millió forintos ruhák és a milliárdos (közpénz)forgalmú cégek bevállalása nem is olyan régen lett divat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER). Szeptember végén szedtük össze, hogyan jutottak el a titkolózástól a nyíltságig a rendszer főszereplői. Az utóbbi hónapban azonban legalább ennyire töményen záporoztak az olyan ügyek, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy egyre inkább a NER kontrollja alatt van a teljes közélet, legyen szó kulturális, tudományos öncenzúráról, Orbán leválasztásáról a nem baráti sajtóról vagy a gyülekezési jog totális arcon köpéséről. Összegyűjtöttük az elmúlt hetek olyan történeteit, amelyek a Kádár-rezsimnek is becsületére váltak volna. (A vastag betűs címek részletek rendszerváltás előtti pártjegyzőkönyvekből, rendeletekből, rendőrségi határozatból, Kádár-beszédből)
Szeptember végén a Kommentár című folyóirat után elkezdték átállítani az amúgy is inkább barátinak mondható Századvég című tudományos folyóiratot is. Mindez úgy kezdődött, hogy kirúgták a szerkesztőséget, majd leszedték az internetről a folyóirat legújabb számát, mert – az indoklás szerint „a számban olyan tanulmányok is megjelentek, amelyek nem egyeztethetők össze a [Századvég] Alapítvány szellemiségével" . Ezután lemondott a szerkesztőbizottság fele. Az Index információi szerint leginkább Bod Péter Ákos írása vágta ki a biztosítékot, a volt jegybankelnök – aki mellesleg a Fidesz miniszterelnök-jelöltje is volt – arról írt, hogy Magyarországon 2010 óta egy versenyt helyettesítő, torzító és a járadékjövedelmek kinyerésére irányuló modell nyert teret, mely „nem fér meg a demokratikus renddel, és hatékonysági veszteségekkel jár”.
Az ügyre a parlamentben Mellár Tamás is rákérdezett, de a kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár parádés riposztot adott: sajtószabadság van, érvelt, Mellárban pedig Kádár-nosztalgia él, mert meg akarja szabni, mi hol jelenhet meg.
Október legelején a Magyar Tudományos Akadémia vezetése letiltotta a Magyar Tudomány Ünnepe két tervezett előadását, mert szerintük azoknak politikai áthallásaik lehettek volna. Erről Barnabás Beáta Mária, az Akadémia főtitkárhelyettese értesítette levélben az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontját (MTA TK). A két előadás címe „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján", illetve „A közösségi média jogi oldala" lett volna, előbbit a genderpara, utóbbit csak úgy általában a politikai para miatt nem engedték. A kutatók szerint amúgy az előadásuknak semmi politikai áthallása nem lett volna. Az előadást egyébként nem tiltotta le teljesen az MTA, az előadók megtartják majd azokat, csak nem a központi programban.
Kertész János, Széchenyi-díjas tudós minderre úgy reagált:
az elmúlt harminc-negyven évben nem tapasztalt hasonló öncenzúrát az Akadémiánál,
igaz, rendszerváltás előtt még javaslatként sem kerültek volna elő politikailag kényes témák. Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem lenne meglepő, ha mostantól megint ugyanez lenne a helyzet, ami a kényes témák javaslatait illeti.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, az Orbán-kormányok többszörös exállamtitkárát, Prőhle Gergelyt hosszas kormányközeli támadássorozat után végül menesztették a posztjáról. A fő bűne a fekete öves NER-harcosok szerint egy Kassák-tárlat volt, amely szerintük a Tanácsköztársaságot dicsőítette, ezenfelül azt is a szemére vetették, hogy sok ballibnek tartott művésznek ad teret, támogatást. A Magyar Időkben megtámadott Prőhle az ugyanott megjelent válaszcikkében egyebek mellett olyanokat írt, hogy
lehet, hogy óvatosabbnak kellene lenni a fűt-fát a balliberális sarokba taszító vehemenciával,
meg hogy
rendszerek nem épülnek permanens forradalomra, mindenütt „ballib” összeesküvést sejtő revolver-újságírásra, fenyegetőzésre.
Az egész ügynek „méltó" folytatása, hogy Kásler miniszter szerint pályázatot írtak ki Prőhle posztjára, és azt majd valaki megnyeri, de sem az internet, sem a Petőfi Irodalmi Múzeum nem tud ilyen pályázatról, és az Emmi sem segített minket ki egy linkkel sem.
Múlt héten az amúgy underground programjairól is ismert A38 lemondott egy beszélgetést, amelynek témája a szabadkőművesség lett volna. A szervezők a Facebookon azt írták, „hasonló okból a »Mi fán terem a genderológia?« vetítést sem a hajón fogjuk megtartani". Az A38 a sajtó érdeklődésére és kérdéseire nem reagált, a beszélgetést pedig – mint az a szervező Ökofilmklub-Budapest facebookos kommunikációjából kiderült – a Politikatörténeti Intézet fogadta be. A beszélgetésben részt vevő Csunderlik Péter történész úgy kommentálta az A38 döntését, hogy
A félelem miatti rendezvény-visszamondások újabb bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy az emberek legnagyobb elnyomói igazából saját maguk.
Sűrű volt a múlt hét, kedden megint az MTA-n volt a sor rendezvénylemondás-ügyben, akkor derült ki, hogy egy Marx-emlékülést halasztottak el. A Filozófiai és Történettudományok Osztálya hónapokkal ezelőtt vette tervbe a programot novemberre, de a legutóbbi osztályülésen a feszültségek és áthallások miatt későbbi, nem tisztázott időpontra halasztották. A kérdésről nem indult vita, a halasztást szinte egyhangúlag szavazták meg a résztvevők.
Időben és térben is kicsit kilóg a többi közül a Los Angeles-i ügy, de ettől még tökéletesen illik a listába. Még augusztusban írtuk meg, hogy a helyi magyar főkonzul megtámadta a Magyar Ház alelnökét, amiért nem mindig NER-kompatibilis üzeneteket fogalmazott meg a magán-Facebookján (!). Akkor még keménynek tűntek az amerikai magyarok, a Magyar Ház vezetője azt mondta, „mindenkit megillet a véleménynyilvánítás szabadsága, és ezt az alapjogot mi Amerikában nagyon-nagyon komolyan vesszük".
Szeptember elején viszont lemondott az alelnök, Sasvári Álmos. Azzal indokolta a döntést, hogy „a magyar hisztérikus sajtókampány, illetve a helyi közösség egy részének aggályos reakciója, valamint a ház és a konzul viszonyára tekintettel" távozik, az elvei megtartása mellett. Lássuk be, a háromból két pontot, a sajtókampányt és a konzuli viszonyt simán lefordíthatjuk úgy, hogy „a NER-nyomulása".
A 2,5 milliárd forint közpénzből épült pécsi kosárakadémiát Magyarország miniszterelnöke úgy adta át csütörtökön, hogy az avatóra csak a kormányközeli média kapott meghívást, az eseményt nem hirdették meg nyilvánosan semmilyen Orbánhoz vagy a kormányhoz kötődő hivatalos felületen, és nem volt benne a távirati iroda hivatalos eseménylistájában, az úgynevezett eseménytükörben sem. Ehhez képest óriási trollpoént nyomott el Orbán, amikor a beszédében azt mondta,
vállalni kell sikereinket.
Persze az után nem nagyon van mit csodálkozni, hogy a részben magyar közpénzből épülő Délvidéki Sport Akadémia megnyitó ünnepségén is gyakorlatilag egy bilaterális katonai védelmi gyakorlatot hajtott végre az Indexen a szerb–magyar vegyes csapat, nehogy közel férkőzzünk véletlen Orbán Viktorhoz.
A török elnök, Erdoğan látogatásakor a fél város hermetikusan le volt zárva, egyszerűen lehetetlen volt közel kerülni bármilyen helyszínhez, amit meglátogatott Erdoğan is. Így volt ez a MTA-val is, ahol a DK akart volna tüntetni a látogatás ellen. Az új gyülekezési törvény alapján a rendőrség egyeztetésre hívta a DK-t, arra hivatkozva, hogy a tervezett tüntetés idején és helyszínén „diplomáciai mentességet élvező személy" tartózkodik. A rendőrök alternatív helyszínként a Szabadság teret javasolták, a DK képviselői azonban sem a helyszínen, sem az időponton nem kívántak változtatni. Így az lett a vége, hogy nem tüntethettek.
A slusszpoén pedig minderre az volt, hogy Erdoğan mellett viszont simán lengethették a zászlókat ugyanott a magyarországi törökök. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem szóltak előre a rendőrségnek, így a rendőrök nem tudták előre tudomásul venni.
Többszörösen is magába csavarodott a NER egy pénteki rendezvényen: nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor magánrepülőzésére az volt a hivatalos közlés, hogy Garancsi István Market- és Vidi-tulaj milliárdos hívta meg őt az útra, Orbán Viktor díjat adott át Garancsi Istvánnak.
Persze nem azért, mert reptette őt, hanem többszörös áttétellel, hiszen a Figyelő című kormányközeli hetilap csinált egy listát a magyar cégekről, amelyen a Market lett az év vállalata, és a NER egyik szimbolikus építkezésének számító Várkert Bazárban tartott gálán éppen Orbán volt a díjátadó. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke most elmondta, amikor Orbán Viktor elfogadta a felkérést, nem tudhatta, hogy éppen a barátja cégét jutalmazza. Tegyük hozzá, hogy a Figyelő fő tulaja, Schmidt Mária is ott volt azon a focimeccsen, amelyre a Garancsi-gép is elrepült Londonba.
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a Facebookon borult ki azon, hogy a városi közgyűlésben többségben lévő helyi Fidesz a „minél rosszabb, annál jobb" taktikát alkalmazva próbálja tönkretenni az ő munkáját, ezzel a város életét is.
Elismerem: Győzött Lázár János! ...És veszítettek a vásárhelyi gyerekek
– írta. Csak egy példa a Márki-Zay szerinti módszerekre: „Lázár emberei a munkára jelentkező helyi vállalkozók ellenére úgy intézik a közbeszerzéseket, hogy azoknak nincs győztese, és így nem készül el határidőre az iskolák szigetelése, felújítása (tegnap egy helyi vállalkozó tájékoztatott, hogy valójában ketten is jelentkeztek egy érvénytelennek nyilvánított pályázatra)."
A Fidesz a taktikát folytatva a csütörtöki közgyűlésen aztán úgy szavazott, hogy nem akarnak időközi választást, menjen – azaz álljon – szépen minden tovább a maga útján.
(Borítókép: Orbán Viktor Facebook/Fortepan. Grafika: Bakró-Nagy Ferenc)