A választási kampányban alig hallottunk azokról a pártokról, amelyek mostanra több 100 milliós tartozást halmoztak fel. 13, a közvélemény számára ismeretlen, ám országos listát is állító párt láthatóan jól járt a választási rendszerrel. Eddig 2,7 milliárd forintot tettek zsebre a kamupártok.
Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (EU-ROM) országos listája 1002 darab szavazatot (0,02 százalék) kapott a tavaszi parlamenti választáson. Ezzel az utolsó helyen végzett a párt, amelynek vezetői azért mégsem lehetnek szomorúak.
Az országos listaállítással a kampányfinanszírozási szabályok alapján 152 millió 983 305 forint állami támogatást kapott a párt. Ezt az 1 százalék alatti szereplés miatt az utolsó fillérig vissza kellene fizetni, a párt azonban októberig ezt nem tette meg. Így a kamatokkal együtt már 154 millió 160 229 forintra nőtt a tartozása.
Az EU-ROM párt esete korántsem kivételes. 13 országos listát állító párt tartozik százmilliókkal az államnak - derült ki a Transparency International Magyarország adatigényléséből.
A Magyar Államkincstár október elején küldte el a legfrissebb adatokat, amelyeket összesítve kiszámolható:
az országos listás támogatásuk vissza nem fizetése miatt 2 milliárd 157 millió 903 703 forintos tartozást halmoztak fel ezek a pártok, amelyekről se a választás előtt, se utána nem hallottunk.
Ez utóbbi tényező miatt nevezhetőek ezek a pártok kamupártnak, amelyeknek a jelek szerint nem a politikai hatalom megragadása, hanem az anyagi haszonszerzés lehetett a célja a 2018-as parlamenti választásokon. Jól érzékelteti a jelenséget a korábbi beszélgetésünk azzal az emberrel, aki több kamupárt jelöltje és építője is volt. És korábban több kamupártnak tűnő szervezet vezetőit, jelöltjeit próbáltuk elérni, de érzékelhetően kerülték a nyilvánosságot.
A törvény szerint az országos listák után járó kampánytámogatást akkor kell visszafizetnie egy pártnak, ha a listára kapott szavazatok aránya 1 százalék alatt marad. 16 párt szerepelt az 1 százalékos határ alatt, ebből pedig három párt már vissza is fizette az államnak a tartozását: az Együtt (amely gyűjtést is rendezett), a Munkáspárt és a MIÉP. Ebben a három pártban az a közös, hogy ilyen-olyan rendszerességgel résztvesznek a poltikai életben, az ideológiai álláspontjuk is többé-kevésbé ismert.
A fennmaradó 13 pártról viszont ritkán hallani, és többségük nyilvánvalóan olyan párt, amely nem kívánja magát aktivizálni a közéletben. A legtöbb pénzzel, 308 millió forinttal az Összefogás párt tartozik. Íme a pártok tartozásai:
A számok azért különbözőek, mert pártonként különböző a kamatok mértéke (aszerint, hogy kinek mikortól indult a kamatszámítás). A MÁK-tól kapott adatok szerint a NAV már elindította a tartozások behajtását, mindeddig hiába.
A Transparency által megismert adatok között szerepel az is, hogy az egyéni jelöltek után mennyi pénzzel tartoznak a pártok. Hiszen ha egy egyéni választókerületben indított jelölt 2 százalék alatt szerepel - akkor is, ha időközben visszalépett, köteles visszatéríteni mindaz, amit a kapott 1 millió forintból felhasználtak (kincstári kártyán kapják ezt a pénzt, tehát itt a fel nem használt összeget rögtön zárolni tudja a MÁK).
Itt még nincsenek végleges adatok, mert több esetben a törvényi határidő nem járt le, de látszik, hogy az egyéni jelöltek után hozzájuk befolyt pénzből is több párt tetemes, több 10 milliós tartozást halmozott fel. Itt az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP már befizette a tartozást (a visszalépő jelöltek miatt volt szükség erre). A többi érintett párt azonban még nem tette ezt meg.
Három pártnál kezdeményezte már a NAV a behajtást:
A legnagyobb tartozást az egyéni jelöltek miatt a Szegény Emberek Magyarországért Párt (84 millió 051 148 forint) halmozta fel. Náluk azonban még nem indult meg az eljárás.
A pártok egyéni jelöltjei összesen 635 millió 441 541 forint tartozást halmoztak fel eddig. Ha ebből levonjuk a fizetési hajlandóságot és politikai aktivitást mutató Együtt, Momentum, Kétfarkú Kutya Párt és a MIÉP jelöltjeinek tartozását, a politikai teljesítményt eddig nem mutató kamupártok egyéni jelöltjei 541 millió 210 142 forinttal tartoznak az államnak.
Vagyis az országos lista (2,157 miliárd) és az egyéni jelöltek után (541 millió) kapott támogatásokat összeadva 2,7 milliárd folyt be tavasszal a kamupártokhoz, amelyek ezt a pénzt máig sem fizették vissza.
A K-Monitor emellett kikérte az egyéni jelöltek saját tartozásait is, ami azután az összeg után áll fenn, amelyet a jelöltek nem utaltak át a jelölő pártoknak, hanem saját hatáskörben használtak fel a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján. A K-Monitort október 8-án a MÁK arról tájékoztatta, hogy az egyéni jelöltek visszafizetési kötelezettsége 237 897 879 forint. De ezt a jelölteken és nem a pártokon hajtják be, így nem számítottuk hozzá az előbbi 2,7 milliárdhoz.
Az adatok az október 5-én fennálló helyzetet tükrözik, de arról nem érkezett hír, hogy azóta bármelyik párt is visszafizette volna a tartozását.
A Transparency és a Political Capital már 2013 óta sürgeti a kamupárt-probléma megoldását, a jogalkotó viszont László Róbert a Political Capital választási szakértője szerint "mindig csak tessék-lássék intézkedéseket tett".
2017 őszén kötelezték csak arra a szavazatok 1 százalékának megszerzésére képtelen pártokat, hogy fizessék vissza a kampánytámogatást, illetve a pártok vezető tisztségviselői is idén felelnek először teljes vagyonukkal a kampánypénzekért. László szerint azonban
látjuk, hogy ennek nem sok jelentősége van, a hatóságok épp most ütik bottal a nyomukat.
Nem meglepő ez, már a tavalyi törvénymódosítás során is nyilvánvaló volt, hogy kevés lesz a közpénzszivattyú elzárásához ez a néhány intézkedés."
László szerint a választások után, nyáron történt módosítás sem lesz elégséges. A friss módosítás szerinte csak annyit tett, hogy kibővítette a büntethető személyek körét: a pártok vezető tisztségviselői mellett már az egyéni és listás jelöltek is saját vagyonukkal felelnek a kampánytámogatásért.
Bizonyosan lesznek majd, akik kedvét mindez elveszi a kamupárt-alapítástól, az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ez a szabály könnyen kijátszható.
A vagyonnyilatkozatok rendszere ezt már bebizonyította: a jelöltek nevéről bármikor átírható minden vagyon valamelyik közeli hozzátartozóra, és a hatóságoknak máris nincs esélyük a behajtásra. A kormányoldal tehát ismételten csak szűkíteni igyekszik a kamupárt-jelenséget, a megszüntetését minden jel szerint nem kívánja."
Szerinte a kormánynak nem kellett volna és kellene mást tennie, mint követnie a 2013 óta javasolt módosításokat. Ha ez megvalósult volna, akkor a pártok már az idei választáson is csak kincstári kártyán férhettek volna hozzá a kampánytámogatáshoz, és az egyéni jelöltekhez hasonló szigorúsággal kellett volna elszámolniuk a költéseikről.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)