A tervek szerint ma, szerdán szavaz a parlament az ellenzői által rabszolgatörvénynek gúnyolt törvénymódosításról. A november 20-án Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által benyújtott törvénymódosító indítvány (pdf) két sarokpontja, hogy 

• az egy év alatt engedélyezett túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék (ez Európa-rekord lesz, ugyanakkor az EU-s felső korlát 416 óra), ezzel akár hatnapos munkahét is jöhet.
• a munkaadónak elszámolásra rendelkezésére álló időkeretet a mostani 1 évről 3 évre nyújtanák, tehát a legrosszabb forgatókönyv szerint lenne olyan, aki csak az elvégzett munka után 3 évvel kapja meg az érte járó fizetséget.

A javaslat több millió ember életét változtathatja meg, itt elemeztük ezt hosszabban, itt pedig arról írtunk, hogy – nem túl meglepő módon – a német multik örülnek a módosításnak.

Kósa Lajos azt nyilatkozta a készülő módosításról, szerinte nem érintené hátrányosan a dolgozókat, sőt, tulajdonképpen a munkavállalói alkupozíciót erősítené  a bértárgyalásokon. Mint mondta, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé a 3 éves elszámolást, csak lehetőséget adna rá, „mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja".

Kósa aztán november 28-án egy sajtótájékoztatón újra megvédte a tervezetet, mondván, a célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy saját beleegyezésükkel többet dolgoznak. De bejelentette azt is, hogy módosítót nyújt be, amely szerint

Nem sokkal később, még aznap Gulyás Gergely erre rímelve a kormányinfón azt mondta, hogy a kormány csak olyan módosítást támogat, ami munkavállaló beleegyezésétől teszi függővé a maximális túlóra növelését.

A parlamentben közben elkezdték a vitát a tervezetről, Lezsák Sándor üléslevezetőként elhallgattatta az ellenzéket, Kósa Lajos tekintetét pedig nem lehetett lerobbantani a laptopjának a képernyőjéről. Az MSZP-Párbeszéd múlt szerdán bejelentette, hogy ha elfogadják a törvényt, Áder Jánoshoz fordulnak eljárási szabálytalanságok miatt, és ha az államfő aláírja a törvényt, alkotmánybírósági beadványt készítenek, sőt, ha szükséges, népszavazást kezdeményeznek a túlóratörvényről. A népszavazásbanlátja a továbbiakat a Jobbik is.

Később a módosítókba, ezzel a véglegesnek szánt szövegbe a bizottságok is bekavartak. Nézzük a verziókat:

• Jelenleg: évi 250 óra túlóra rendelhető el, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető. 
• A Kósa-féle javaslat: a 250 óra 400-ra nő, kollektív szerződés nem kell hozzá.
• A vállalkozásfejlesztési bizottság javaslata: 250 óra marad általános szabályként, ez kollektív szerződéssel 400-ra növelhető.
• A törvényalkotási bizottság végső javaslata: 250 óra az általános szabály, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető, de a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján 400 óra is lehet, függetlenül a kollektív szerződéstől. Ezt önként vállalt túlmunkának nevezik.

Mindez múlt péntekre kristályosodott ki. Rá egy napra, szombatra egy nagy tüntetést tartottak a szakszervezetek.

Ezen a héten pedig a parlament folytatta a tárgyalást a tervezetről, méghozzá parázs hangulat közepette. Az ellenzék közel 3000 módosító indítványt nyújtott be, hogy ellehetetlenítsék a normál munkatempót, de a kormánypárti többség eldöntötte, ezekről nem egyenként, hanem egyszerre szavaznak. Aztán az ellenzék szétfütyülte az ülést (írásos közvetítésünk itt), még a Kövér-féle házőrség is felsorakozott, hátha balhé lesz.

A keddi vita is viharosra sikeredett. Mi pedig közben kamerával-mikrofonnal próbáltuk meg kiszedni a fideszesekből, mit gondolnak a törvényről.

Kedden Orbán Viktor is kifejtette a véleményét az ügyben, íme a tételmondatok:

• A törvény a munkások érdekét szolgálja
• Ő figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben, mert a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen.
• Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdeke, de a munkásoké mindenképpen és

• Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, Orbán azt mondta, munkaerőhiány van, a munkásokat az a gazdaságpolitika védi, amely munkaerő-keresletet teremt.
• Visszautasította, hogy a nagy német multicégek, a BMW feltétele lett volna a törvénymódosítás azért cserébe, hogy Debrecenben gyárat építsenek. Orbán szerint a törvénymódosítás leginkább a kis- és középvállalkozásoknál dolgozókat segíti, ha többet akarnak dolgozni, de jelenleg "buta bürokratikus akadályok miatt" nem tehetik meg.