Komoly pusztításról számolt be a 24.hu: a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében épített Dunai Evezős Központ előzetes vizsgálati dokumentációja szerint Csepelnél 6,8 hektár erdőt vágnak ki, a pesti oldalon 4,5 hektár zöldterületet dúlnak fel, és 1,2 hektár parkosított zöldfelületet, illetve ligetes állományt tüntetnek el. 

A beruházás Natura 2000-es védettség alatt álló területet is érint.

A kormány tavaly döntött arról, hogy egy budapesti konferenciaközpont megvalósítása helyett inkább a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programra szán 4,3 milliárd forintot, a budapesti olimpiára szánt sportlétesítmények épülnek meg az olimpiai pályázat visszavonásától függetlenül. A dél-pesti és észak-csepeli beruházás is ennek a része, így jöhet létre a Ráckevei–Soroksári Duna-ág felső szakaszán tervezett evezős pálya és egy 12 ezres, „Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákváros”.

A beruházás még nem kezdődött el, de az eredetileg becsült 255 millió forint helyett 347 millió forintért tervezhetik meg a központot a nyílt közbeszerzésen nyertes cégek; a Főmterv Zrt., az Aquaconsult Kft., és az ÖKO Zrt. hármas egyetlen ajánlattevőkként kapta meg a feladatot – írja a Napi.hu alapján a 24.hu.

2118 méter hosszúságú vízfelület szükséges a tervezett evezőspályához, mit ki is kell szélesíteni, hogy a pálya nyolc, egyenként 12,5 méter széles versenysávból álljon.

Eltűnnek a part menti nádasok

A dokumentum szerint negatív hatást okoz majd

• az iszapkotrás miatti élővilág-sérülés, -pusztulás,
• az építési/bontási munkák miatt szükséges növényirtás,
• a vízparti táj- és településkép változása,
• az építési/bontási munkák ideiglenes levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése.

Pozitív hatásként említik viszont

• a kikerülő iszap és szennyezett föld miatti talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulást,
• a befolyó csapadék- és kevert szennyvízbevezetések megszüntetése miatt szintén vízminőség-javulás várható,
• a terület rendbetétele miatt kedvezőbb lesz a településkép,
• az evezős pálya az egészségmegőrzésben szerepet kaphat.

Azt több helyen is leírják, hogy a fakivágások mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, de még így is több mint 120 ezer négyzetméteren irtják ki a növényzetet.

Azt írják, a szeptember 1. és október 31. közötti időszak a legalkalmasabb a fakivágásokra, mert akkorra a területen található vonuló fajok nagy része távozik, de még nem hibernáltak le az ott maradó denevérek, így fakivágás esetén el tudnak menekülni. 

Azt a vizsgálati dokumentumban elismerik, hogy a növényzetirtás tájvédelmi szempontból az egyik legkedvezőtlenebb következménye a tervezett beruházásnak: az igénybe vett parti sáv jelenleg meglévő lombtömegének közel 90%-a megsemmisül, körülbelül 12,5 hektárnyi összterületen. Emellett mindkét oldalon a part menti nádasok teljes eltűnése várható, ami a tájképre is kedvezőtlen hatással lesz.

„Csak” a víz Natura 2000

A tervezett beavatkozás a Ráckevei-Duna-ág kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érinti, aminek kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága azt válaszolta a 24.hu-nak, hogy a nevezett terület nem része a Natura 2000 hálózatnak, mert a dokumentum alapján csak a víz felszíne Natura 2000-es terület, a beavatkozások ezen kívül esnek. A park szerint a nyílt vízfelület a beruházás révén mindkét oldalon kismértékben nő. Az építkezés négy, a Natura 2000-es területen élő fajra van hatással: a balinra, a szivárványos öklére, a mocsári teknősre és a vidrára. De a nemzeti park válasza szerint a hatásvizsgálat alapján „a várható kedvezőtlen hatások nem tekinthetők jelentősnek a fajok Ráckevei-Duna-ág Natura 2000 területen található állományának szempontjából”.