Állampolgárok a Centrumban Egyesület néven a héten bejegyezték azt a jelőlőszervezet, amelynek nevében Puzsér Róbert el fog indulni a főpolgármester-választáson. Eszerint már biztosra vehető, hogy Puzsér elindul, mindez pedig véget vethet az újabb előválasztási forduló körüli polemizálásnak. Erre lehetett következtetni legalábbis a Mit akar Puzsér Róbert? című konferenciasorozat első állomásán, ahol az eddig leginkább önjelöltként feltűnt, ám az LMP által már biztosan támogatott főpolgármester-jelölt és csapata – melynek kerületi jelöltjei is lesznek – a céljairól, elképzeléseiről és elsősorban a Sétáló Budapestről ígért bővebb tájékoztatást.

A konferencia kezdetén Puzsér Róbert maga először is el akarta oszlatni a félreértést, hogy a Sétáló Budapest egy radikális zöldpolitika lenne. Szerinte ezt a félreértést az okozza, hogy eddig a politikában nem volt zöld alternatíva. A 21. századi zöld minimum, ami normális esetben a belépő lenne a politikába, totálisan ismeretlen Magyarországon. Puzsér szerint viszont „innen kezdődik el a politika, ezután kezdhetünk el egyáltalán beszélni a politikáról”. Ugyanakkor a publicista arról beszélt, Magyarországon a nagy, közös társadalmi céloknak a politikai közeg sosem kedvezett.

Itt mindenkinek az érdekéről van szó, és mivel ez mindannyiunk érdeke, igazán egyikünk sem akarja

– fogalmazott, majd ki is fejtette, a politika levonta a tanulságot, hogy a közösségi érdekérvényesítés nem érdekli a magyar társadalmat, így lehet felszalámizni a közösséget és csak bizonyos, egyes csoportokat érintő, nekik kedvező ügyekkel foglalkozni.

De a konferencia a történelmi, politikai helyzetelemzés helyett inkább azt ígérte, kiderül majd: Puzsér mit tervez. Ez egyelőre eléggé vázlatos, hiszen a Sétáló Budapest még nem egy kész program, csak most zajlanak a programalkotó egyeztetések. Felvezető előadásában éppen ezért Puzsér inkább össze kívánta foglalni, szerinte miről is kellene beszélni a Sétáló Budapest kapcsán. Elmondta például, hogy a Sétáló Budapest három dolgot jelent. Egyrészről egy konkrét ígéretet. A sétáló, zöld belsővárost, ami nem a Belváros, hanem egy jóval nagyobb területet érintő sétáló övezet. A Pesten a IV. kerülettől a IX.-ig terjedő, és a budai oldalon is hasonlóan jelentős terület kapcsán Puzsér az autómentességről és a levegőminőség javulását tűzte céljául. A tőle megszokott heves stílusban azt emelte ki, szerinte abszurd, hogy egyáltalán követelés lehet: legyen a Lánchíd gyalogoshíd. Közölte: a világ csúfsága, hogy ott autók közlekednek, ez olyan, mintha Prágában a Károly-hídon autóforgalom lenne.

Ugyanakkor, miközben Puzsér arra is kitért, a főváros fuldoklik az adósságban, és jogainak felét megvonta a NER, a Sétáló Budapestről a főpolgármester-jelölt állítja: financiálisan és jogilag is komoly, betartható ígéretről van szó. Az idevágó számításokat a későbbi, kissé talán csapongó, a fővárosi közlekedés különböző problémáiban elvesző szakmai beszélgetés során sem ismerhették meg az érdeklődők, de az elhangzott: az ígéret a szakértők szerint reális, megvalósítható.

Visszatérve azonban Puzsér felvezetőjére, a jelölt szerint Budapestben gigászi potenciál rejlik, de a politika a Kádár-rendszerben ragadt, ezért a város is is abban vesztegel. Ezen akar változtatni, mert szerinte az intézményesült politika ezen nem fog. Éppen ezért mondta el azt is, a Sétáló Budapest másodsorban egy szemlélet is, amely az egész fővárosnak a jövőt jelentheti. Puzsér szerint ugyanis nemcsak a belsővárosnak, hanem minden kerületnek jár a sétálóövezet – persze ehhez az ígérethez a főpolgármester-jelölt kevés, a kerületvezetők is kellenek. Harmadsorban a Sétáló Budapest a közlekedés-szervezésen és más levegőtisztító szakpolitikai intézkedéseken túl egy átfogó Budapest-program is. Azaz lesz, ha elkészül, mert a most zajló, a közösség bevonásával tervezett programalkotási folyamat végén rengeteg egyéb „humánus, zöld, racionális” válasz következik majd a szemléletből.

Ami még kiderült, hogy Puzsérnak három olyan szívügye van, amelyek kommunikációját vinné főpolgármesterként. Az első ilyen a hajléktalanság, ami súlyos erkölcsi kérdés: ember nem lakhat az utcán.

Minden közösség minőségét jelzi, hogy a legszegényebbjeivel miként bánik. A helyzet az, hogy mi az utcán átlépjük őket, ez pedig megmér minket is, ez nem mehet így tovább

– jelentette ki Puzsér, az erkölcsi felelősség kapcsán pedig tisztázta: eddig két politikai alternatíva van ebben a kérdésben Budapesten, a Demszky Gábor nevével fémjelzett, szabadságként, sőt emberi jogként felfogó, vagy éppen a Tarlós István nevével jellemezhető politika, amely szerint a kapitalizmus hulladéka a hajléktalanság,el kell takarítani a többségi társadalom szemét zavaró elemeket. „Ezt a két magatartást együtt kell elutasítani, ember nem lakhat az utcán, mert mi társadalom, közösség vagyunk”, mondta.

Ezért Puzsér kijelentette: a lakhatást állampolgári joggá kell tenni, ami legalább egy fűtött szobát jelent, ahogyan erre költséghatékony megoldások vannak tőlünk nyugatabbra. A főpolgármester-jelölt nem ment részletekbe, hanem azonnal belevágott a második szívügyében: egy korrupciótörténeti múzeum létrehozásának tervébe. Az igényt benne a Terror Háza Múzeum léte fogalmazta meg erre, ott ugyanis, annak megnyitásával a magyar politikai elit leszámolt a terrorral. Szerinte ez szép gesztus, éppen ezért ennek mintáján szembe kellene nézni egy másik fajta szenvedéssel, a korrupcióval, és mindazzal, amit a korrupció okozott és okoz a magyar társadalomnak. Éppen ezért létrehozná a Tolvajlás Háza Múzeumot szemben a Terror Házával, szerinte így a politikai osztály kinyilvánítaná, hogy végzett a korrupcióval.

Puzsér hármas számú szívügye a városkép átalakítása, modernizálása és letisztítása. Itt elsősorban a romos homlokzatok, fényreklámok, elfogadhatatlan neonok eltüntetését említette. „Az én célom és álmom az a Budapest, amelyen nincsenek felső-vezetékek”, fejtette még ki, szerinte ugyanis elrontja az utcán töltött időt a fejünk felett lógó drótok látványa. „Ez a következő 30 év programja, nem a következő öt évre vonatkozó ígéret, mindenesetre nagy vonalakban ezt jelenti a Sétáló Budapest, és arra törekszünk, hogy ezt megvalósítsuk” – fejezte be felvezető előadását, amelyet egy szakértői kerekasztal-beszélgetés követett.

A Lányi András filozófus, Vargha Márton, a Levegő munkacsoport munkatársa, továbbá Németh G. Dániel, a Night Mayor Budapest és Pongrácz Gergely, a Sétáló Budapest projektjének képviselője által folytatott eszmecsere során elsősorban a fővárosi forgalom, a dugódíj, valamint a tömegközlekedés átalakításának lehetőségeiről, az e kérdésekben racionálisnak avagy innovatívnak tekintett megoldásokról, és a formálódó programról ütköztették elképzeléseiket. Így kiderült például, hogy a Duna fővárosi rakpartjainak forgalmát Puzsér és csapata átalakítaná, a pesti oldalon „visszaadná az embereknek”, a budai rakpartokat pedig „emberségessé téve” meghagynák a forgalomnak.

De szó esett a turizmusról is, a vitapartnerek meglehetősen eltérő elképzeléssel rendelkeznek a Budapestre érkező külföldiekről, továbbá az idegenforgalom-szervezésről. A közlekedési átszervezést, a konkrét Sétáló Budapest ígéretet érintően azonban nem nagyon lehetett okosabb a hallgatóság, hiszen a felmerülő kérdésre: mennyibe kerülne mindez, csupán annyi hangzott el:

„hát, azt még számolgatjuk”.

A fővárosi centrum városképéről tartott második bevezetőjét Puzsér azzal kezdte: nincs centrumpolitika, annak nincs bázisa, mert annak bázisa az erős középosztály, ami nincs. Szerinte a trollface és mártírface küzdelme zajlik a világpolitikában, ez pedig nem kedvez a centrumpolitikának. „Mi pedig azt gondoljuk, hogy ez az egyetlen út, hogy ne a szektáknak szóljon a politika, ne egymás gyűlöletére építő politika legyen, hanem a centrum törjön ki a polgárháborúból”. A centrum igényét Puzsér úgy írta le, hogy miközben a törzsi gyűlölet határozza meg a szekértáborokat, ezek között nagy lelki közösség, méghozzá a közös zsákmány és a közös hazugság nyomán.

Amint ezt a zsákmányt sérted vagy a közös hazugságot leplezed le, máris van közösség a két tábor között

– ez Puzsér szerint az elmúlt 30 év nagykoalíciója, ez testesül meg Zuglóban, a parkolási maffiában, az MSZP és a Fidesz együttműködésében. Noha a főpolgármester-jelölt itt még nem nevezte meg versenytársát, Karácsony Gergelyt, azt világossá tette, hogy számára mely pártok elfogadhatóak. A 2010 előtti és 2010 utáni pártok között húzott vonalat: utóbbiak a potenciális centrumpártok.

2010-ben bukott meg a harmadik magyar köztársaság és alakult az a rendszer, aminek most a derekán vagyunk

– vázolta Puzsér, a szerinte is optimista helyzetleírást. Majd fel is sorolta, a potenciális centrumpártok az LMP, a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, illetve a Jobbik, minden másnak felelőssége van abban, hogy megtörtént a fülkeforradalom. Puzsér vállalása az volt, hogy ezek közül kettő beáll a programja mögé, és ezzel megkísérlik létrehozni a centrumot. Ennek kapcsán sem hangzott azonban el nagy újdonság, így a jelölt inkább úgy folytatta: alapelve, hogy bárkivel együttműködik a programja megvalósítása érdekében – akár a NER-rel, akár a régi baloldallal, bizonyos elvek mentén.

Puzsér meggyőződése, hogy a nagypolitikát nem szabad a fővárosi várospolitikai kérdések szintjére levinni, az új pólus megképzése nem azt jelenti, hogy nem kell meg dönteni a kormányzó hatalmat, hanem azt, hogy megtörik a szekértáborok rendszere. „A centrum nem azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc fogja szalámizni a centrumot, hanem hogy mostantól kezdve a centrum fogja szalámizni őt”, mondta, többször is kitérve a Gyurcsány iránt érzett ellenszenvére. Azt is mondta, hogy szakemberekre és nem politikusokra akarja bízni a városvezetést, de ez nem hazugság, mint más esetekben, szerinte ugyanis Bajnai Gordon kormányába nem voltak szakértők, sőt „a szakpolitikus az a politikus, aki azt hazudja, hogy szakértő”.

Szét kell választani ezt a kettőt, így a városvezetésben, amit ő tervez, nem lesznek politikusok. Ugyanakkor a pártok képviselőinek az lesz a dolguk, hogy ellenőrizzék a munkájukat – ezt igényelni is fogja. És itt jött a feketeleves: Puzsér ugyanis kijelentette, hogy nem szeretné személyes politikai ambícióira használni Budapestet.

Karácsony Gergelynek Budapest eszköz a még több hatalomra

– jelentette ki, de az MSZP-Párbeszéd közös főpolgármester-jelöltjét érték más kritikák is, Puzsér ugyanis mártírpóznak nevezte, hogy Karácsonyt sajnálni kellene, amiért „kiszolgálja a zuglói parkolási maffiát”. Számára viszont a főpolgármesterség köztisztség, amely eszköz a még kevesebb hatalomra – jelentette ki. Szeretne ugyanis öt év múlva lemondani, miután elvégezte a dolgát. Ha a programja megvalósult, neki nincs tovább dolga a politikával, nem akar politikai karriert. Beszélt még a korrupció elleni küzdelemről, amely kapcsán megígérte a teljes transzparenciát, a szerződések nyilvánosságát, valamint azt, hogy a civil szervezeteket bevonná a városvezetésbe. Puzsér főpolgármesterként a kormánnyal is együttműködne, de a kormánnyal nagyon nehéz, mert frontot nyit minden olyan konfliktusból, amelyből hasznot remél.

Terveink döntő része a kormány nélkül is megvalósítható, ahol viszont kell a kormány, ott reméljük, hogy Orbán Viktor is meg fogja érteni, hogy a partnerségben érdekelt

– mondta, hozzátéve, Budapest vezetésének is téveszme lenne a kormányra törni, ám ha a budapestiek megszavazzák a sétáló Budapestet, de a kormány ellehetetleníti annak megvalósítását, az még Orbánra iszámára is komoly következményekkel járna. „Meg fogom hagyni Orbán Viktornak a lehetőséget az együttműködésre” – fogalmazott nagylelkűen Puzsér, hozzátéve, viszont ha a kormány gátat vet, ellehetetleníti a Sétáló Budapestet, akkor le fog mondani, ezzel precedenst teremt és szerinte majd ennek a szimbolikus tettnek lesz meg az eredménye.

Két nagy ellenségünk is van, a két nagy szekértábor. Amíg kétfelől érkeznek a támadások, szinkronban, addig tudhatjuk, hogy a jó úton járunk.

Ezzel pedig bátran egyetértett a 2010 előtti pártokat, elsősorban a baloldalt, Gyurcsány Ferencet kritizáló politikai kerekasztal-résztvevők. Moldován László, a Puzsért támogató LMP budapesti elnöke, Bencsik János, a Jobbik budapesti elnöke, továbbá Nemes Balázs a Momentum képviseletében, a szintén Puzsér csapatát erősítő Bodrog Zoltánnal (a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergő végül nem ment el a rendezvényre) nagy egyetértésben licitált egymásra az új, centrum, avagy új pólus pártokat érintő igényeket sorolva. A leghevesebben a baloldali parlamenti pártokkal most épp együttműködő Moldován fogalmazott, például azt mondta:

a NER nem a Fideszből áll. A NER maga a baloldal és a Fidesz.

(Borítókép: Puzsér Róbert. Fotó: Németh Sz. Péter / Index)