Orbán hétpontos bevándorlásellenes programot hirdetett
Vége
Nem igazán derült ki, hogy a Fidesz – amely 2009-ben publikált utoljára EP-választási programot – most a kormányfő akciótervét tekinti-e programnak, vagy létezik egy, a 7 pontnál bővebb kifejtése is a keresztény Európa megvédését érintő terveiknek. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető mindenesetre Orbánt követően azonnal berekesztette az eseményt és állófogadásra invitálta a meghívottakat – persze nem a sajtó munkatársait.
Ezzel közvetítésünk véget ért, köszönjük, hogy velünk követték az eseményeket.
A brüsszeli elit, a brüsszeli buborék hatalmi törekvéseit tehát meg kell állítani, erre 7 pontot állított össze Orbán, amelyet az EP-választások után azonnal végre kell hajtani:
A kormányfő szerint ezzel lehet megvédeni Európát és a keresztény kultúrát, ezért kérte, hogy a Fidesz szavazói menjenek el május 26-án és voksoljanak erre a „programra”.
Orbán Viktor szerint Brüsszel akarja felszámolni nemzeti kultúrákat, mert ha más kultúrákkal együtt felszámolják az európai kereszténységet, azzal a nemzetállamokat is sikerülhet.
A kormányfő nagyon keményen, ám a már sokadszor hangoztatott érveivel jutott el odáig:
A legális migráció programja valójában egy totális népességcsere programja.
De Orbán Viktor szerint erre kísérletet sem tett, sőt ösztönzi és támogatja, miközben ő és Matteo Salvini olasz belügyminiszter próbálják azt megállítani.
Ezzel a kiszólással élt Orbán Viktor, amikor a nyugat-európai közvéleményt érintően, a keresztény kultúrára vonatkozó (századvéges) kérdést idézte: a nyugatiaknak csak 55, míg a magyarok 80 százaléka védené meg.
Ezután Frans Timmermanst, az Európai Bizottság alelnökét és az uniós szociáldemokraták csúcsjelöltjét vádolta meg azzal, hogy az tömeges betelepítésre és a keresztény kultúra lerombolására készült. Sőt, szerinte már csak ezért is érthetetlen, „hogyan bútorozhat vele össze a néppárti Manfred Weber”.
Orbán ezután a „modern kori népvándorlásról” és az azzal járó fenyegetésekről beszélt, aminek szerinte – némi logikai bukfenccel – az az oka, hogy Európában nem születik elég gyerek.
Persze a Századvég felmérésének eredményeit, nem pedig például az Eurobarométert.
Orbán elismételte korábbi, igen komoly EU-kritikáit, sőt ezúttal azzal állt elő:
Az EU az elmúlt években nem sok segítséget adott nekünk.
Szerinte csak meggyengítette közös otthonunkat, és mindenről az EU intézményrendszere tehet, amiből szerinte a magyaroknak elege van – ez, reméli, majd a választási eredményekből is látszódni fog. Ismét a jogállamisági kritikákat nevezte támadásnak, sőt ezekben igyekezett Lengyelországot és Romániát azonos platformra emelni a Fidesszel.
– állította a kormányfő, aki szerint lassan 9 éve csupán abból fakadnak az európai uniós vitái, hogy „mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál". Felsorolásba is kezdett, amelyben az IMF, a rezsicsökkentés és természetesen a migránsok beengedése szerepelt.
Így áll a helyzet, kilenc éve folyamatosan csatákat vívunk, de ha Magyarországra pillantok, akkor azt mondhatom, megérte
– jelentette ki.
Egy brüsszeli bajor tehet ilyet, de egy müncheni bajor biztosan sosem tenne így,
folytatta Weber ostorozását Orbán, állítva: nem őt és a Fideszt, hanem a magyarokat sértegeti a Néppárt csúcsjelöltje.
De nemcsak Webernek, hanem Jean-Claude Junckernek is beszólt a kormányfő, amikor azt mondta, hogy a személyek sosem garanciák, hiszen az Európai Bizottság mai elnökéről:
Azt hittük, jobboldali, és kaptunk helyette egy tőről metszett szocialistát.
A beszólásokon túl Orbán arról beszélt, itt sorskérdés van, tétje van az EP-választásnak végre, méghozzá
a keresztény civilizáció léte.
A miniszterelnök arról kezdett beszélni, Hosszú Katinkát idézve, hogy mindig csak az éppen aktuális verseny számít. Orbán szerint ezért van ő itt, noha ő az egyetlen, aki nem ért az uniós külpolitikához, nem úgy, mint az előtte szólók.
Az Európai Néppárt és a Fidesz viszonyáról, állította, nem szeretne sokat beszélni, ám kijelentette:
A mi jövőnkről mi döntünk, és nem az Európai Néppárt.
Tapsot kapott, és úgy folytatta, majd a választás után meglátjuk, merre fordul a Néppárt. Ha – ahogyan az most látszik – baloldalra és a liberális irányba, akkor a Fidesznek nem lesz maradása.
Orbán azt is mondta, hogy Manfred Weber nyilatkozatai borzolják a kedélyeket, de ő továbbra is türelemre int, még nem lépnek ki.
„Ha jól látom, én volnék itt a kakukktojás, előttem csupa olyanok beszéltek, akik értenek ahhoz, amiről beszélnek.” Hatalmas tapsot kapott, de jutott egy kis nevetés is a poénhoz.
A külügyminiszter végül azzal állt elő, hogy a harc nem ért véget azzal, hogy lebuktatták az ENSZ háttérhatalmi terveit, csak egy újabb szakaszba lépett, mert Brüsszel azon mesterkedik, hogy a globális migrációs csomag rendelkezéseit kötelezővé tegye azok számára is, akik elutasították azt. Ebbe a harcba szólította a jelenlévőket és nyilván a Fidesz választóit is.
Az ENSZ globális migrációs paktumáról szólva Szijjártó a szokásos kormányzati kommunikációs paneleket emlegeti fel, szerinte ugyanis alapvető joggá akarják tenni a migrációhoz fűződő jogot, ami elfogadhatatlan.
Mi fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy a döntést mi magunk hozzuk meg, mondta Szijjártó már arra utalva, hogy Magyarország se kibocsátó, se tranzitország nem akar lenni. Ahogyan azt is visszautasította, ami szintén nincs benne az ENSZ migrációs csomagjában, hogy az állampolgárokkal azonos szintű és mértékű szociális juttatások illessék meg a migránsokat.
További vitatható pontokat is sorolt, majd közölte: New Yorkban egy globális agymosást akartak végrehajtani, de Magyarország megakadályozta ezt.
A 2015-ös menekültválság jelenségeinek felidézésévél kezdte, majd azt állította: Gyorsan kiderült, hogy ez egy jól megkomponált, kigondolt terv része, méghozzá azé, hogy hogyan
bonyolítsanak le egy népességcserét.
Szijjártó szerint a terv végrehajtásában az uniós bürokrácia, illetve azok a brüsszeli politikusok is szerepet kaptak, amelyek a legrosszabb jelzőkkel illetik azokat a nemzeteket és kormányokat, amelyek meg kívánják védeni nemzetüket és kultúrájukat. A terv végrehajtásában a liberális média, de a nagy nemzetközi szervezetek is szerepet kaptak, így az ENSZ is.
Ha valaki főállásszerűen, napi szinten vívja a harcait a magyar érdekek érvényesítéséért, az bizony megedzi az embert, mondta Kocsis, felvezetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.
Szájer József szerint a kettős mérce mérgező, ez ássa alá a tagállamok unióba vetett bizalmát. Ezért szerinte tovább kell folytatni a küzdelmet, bele kell állni a vitákba, mert a napnál is világosabb, mit kell tenni:
Az európai egyesült államok rémálmát az európai nemzetek megerősítésével meg kell akadályozni.
Európa csak erős nemzetekre alapozva őrizheti meg békéjét, amikor Magyarország ezért harcol, azt egész Európáért teszi.
Szájer József a valódi újraegyesítés naiv eufóriájáról beszélt, aminek szerinte a 2007-es gazdasági válság vetett véget, amikor is megingott a nyugati jóléti modellbe vetett hit. A politikus szerint ezt követte a 2015-ös „migrációs és terrorválság”, amiben kiderült, hogy a jólétbe mégis beleszédült Európa feladta önvédelmi képességét.
Szájer szerint felocsúdtunk: a Nyugat receptjeiben való csalódás új, saját gyakorlatok alkalmazása következett. „A szolgai kopírozás ideje lejárt” – fogalmazott Szájer, és noha Schmitt Pál korábbi államfőt nem fedeztük fel a teremben, a Fidesz uniós prominense a sajátos magyar módit a hanyatló európai intézményrendszerrel vetette össze.
15 éve képviseli a Fideszt az Európai Unióban – Kocsis Máté ezzel vezette fel Szájer Józsefet. Az EP-képviselő azzal kezdte: az unió mi vagyunk, mi is vagyunk, ezért korántsem mindegy számunkra, hogy mi történik vele.
Ahogyan megelőzően Trócsányi, úgy Szájer is arról beszélt, hogy a kultúra megőrzése és a nemzetek értékei nem veszthetők szem elől. Aztán kijelentette:
Mi, magyarok egyetlen európai népnél nem vagyunk alábbvalóbbak.
Ezután az EU-t történelmi síkon kezdte kritizálni, már a csatlakozási tárgyalások idejére visszanyúlva, és a nyugati demokratikus normák erőszakos átvételével vádolva az európai közösséget.
Ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel kampányol a Fidesz listavezetője. Trócsányi László hosszan beszélt arról, miféle sértettséget érez a demokratikus normák számonkérése miatt a kormány. Szerinte ezek csak elfedik Európa valódi problémáit.
Az igazságügyi miniszter Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönte meg a lehetőséget, hogy képviselheti Magyarországot az EU-ban.
Az igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listavezetője nagy lendülettel vágott bele beszédébe, ismertette, miféle Európában hisz. Ez egy felsorolás volt, de Trócsányi lényegében végig arról beszélt, hogy Európa egysége a tagállamok kölcsönös tiszteletén alapul.
Noha a hitem erős, nem vagyok naiv
– mondta, majd az EU-t fenyegető problémákról beszélt, kiemelve: Magyarország most sem kíván hallgatni. Szerinte az európai kohéziót megroppantó kettős mérce az, elsősorban éppen Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott jogállamisági kritikák miatt van.
A Fidesz frakcióvezetője nyitóbeszédében csupán köszöntötte a vendégeket, és mindenkit a mobiltelefonja lehalkítására kért. Hiszen másfél hónapon belül EP-választás lesz.
Szombaton kezdődik az európai parlamenti választás kampánya. Az MTI ennek kapcsán arra emlékeztet: Áder János köztársasági elnök március 1-jén írta ki a magyarországi európai parlamenti választást május 26-ára, a kampány a törvény szerint 50 nappal korábban kezdődik.
A nyilvántartásba vett pártok szombat reggeltől kikérhetik az ajánlásgyűjtő íveket és megkezdhetik az ajánlások gyűjtését. A választáson csak az a párt állíthat listát, amely április 23-án 16 óráig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól.
Aligha kerüli majd ki a kormányfő a kampánynyitó beszédében az Európai Néppárt és a Fidesz kapcsolatában beállt patthelyzet témáját. Nem is nagyon tehetne ilyet Orbán Viktor, hiszen az elmúlt napokat követően mai hír volt: Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője és csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, ismét igen markánsan beszélt a magyar miniszterelnökről egy háttérbeszélgetésen.
Weber állítólag kijelentette: ha „Orbán Viktor az újabb provokációk útjára lép, ha EU-ellenes, Juncker-ellenes vagy Timmermans-ellenes kampányt folytat, akkor a néppárti ‘bölcsek tanácsának’ elnöke, Herman van Rompuy ennek megfelelően fogja elkészíteni az ajánlásait."
Mindez sokatmondó üzenet lehet a kampánynyitó beszédére készülő Orbánnak, aki noha az elmúlt napokban ez több forrásból is felmerült, eddig cáfolta, hogy feladja a küzdelmet a Fidesz néppárti tagságának megőrzéséért, és ehelyett a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által meghirdetett új, populista európai szövetséghez csatlakozna.
Szinte napra pontosan egy évvel a 2018-as országgyűlési választások után Orbán Viktor és a Fidesz visszatér egy kultikus helyszínre: a kormánypárt európai parlamenti választási kampánynyitójának helyszíne a fővárosi Bálna. A Parlamenti szalon című rendezvényen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
Az eseményen köszöntőt mond Kocsis Máté frakcióvezető, előadást tart Trócsányi László igazságügyi miniszter, EP-listavezető és orbáni csúcsjelölt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szájer József EP-képviselő is.
Szinte valamennyi Fidesz-prominens, pontosabban inkább a kormányoldal szellemi holdudvara gyülekezik a Bálnában. A kormánymédia „személyiségein" túl politikusok, így Hollik István egyébként KDNP-s kormányszóvivő, Kovács Zoltán volt kormányszóvivő, jelenlegi nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, Varga Judit uniós államtitkár is jelen van. A hangosbemondó már többször a helyek elfoglalására szólította a hallgatóságot, érkezik Kocsis Máté, Trócsányi László és a Fidesz európai parlamenti listájának több szereplője.