Azok a kormányzati programok, amelyek 1990 és 2010 között próbáltak alapvető segítséget nyújtani a cigányságnak, nem vezettek eredményre, 2010-ben azonban a cigánypolitikában is új időszámítás kezdődött - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten hétfőn, a nemzetközi romanapon az MTI szerint.

Gulyás Gergely úgy vélekedett, bár korábban is voltak jó kezdeményezések, nem tudtak hozzájárulni a cigányság helyzetének lényeges javulásához. Az elmúlt szűk évtizedben viszont komoly eredményeket ért el a kormány: rendkívüli mértékben csökkentette a cigányság munkanélküliségét, miután kimondta, hogy az államnak nem segélyt kell biztosítania, hanem esélyt - hangoztatta a miniszter.

Bár még sok lépést kell megtenni, hogy a magyarországi cigányok életlehetőségei ne térjenek el a nem cigány magyarokéitól, egy újabb hasonló évtized esetén azonban joggal remélhető, hogy a romák szintén nyertesei lesznek a gazdasági felzárkózásnak, mondta.

Gulyás azt mondta, a cigány közösség nem idegen: "évszázadok óta él velünk", és széles azon teljesítmények skálája, amelyekkel gazdagította a magyar kultúrát - mondta. A nagy szabadságküzdelmekben a romák mindig a magyarok oldalán álltak. Az első világháborúban nem csak a hegedűjük, hanem a vitézségük miatt is becsülték őket, 1956-ban pedig az utolsók között tették le a fegyvert - mondta, megjegyezve: az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején szintén a magyarok védelmére keltek. A 20. század a cigányság számára is a diktatúrák, a fizikai megsemmisítés ideje volt.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is beszélt a rendezvényen. Elmondta, hogy kampányt indítanak, amellyel olyan roma emberekre, a rendszerváltoztatáshoz vezető út "szabadságharcosaira" emlékeznek, akik példaadása örökre ott áll a magyarországi cigányság előtt.

Beer Miklós, váci püspök éppen hétfőn úgy nyilatkozott, egyre rosszabb a romák helyzete, már-már az ország szétszakadásával fenyeget.