Hosszú irodalma van a bebukott Híd a munka világába projektnek: az elmúlt évek egyik leglátványosabb és legelszomorítóbb pénzeltüntetése a Farkas Flórián vezette ORÖ-ben elkezdett foglalkoztatási program volt. A roma önkormányzat és a milliárdos uniós programot vezető néhány projektmenedzser úgy költött/tüntetett el több milliárd forintot, hogy gyakorlatilag egyetlen hátrányos helyzetű romát sem juttatott munkához. Hacsak nem vesszük ide azokat a kamu megyei irodákat kamuvezető roma önkormányzati képviselőket, akik több százezres havi fizetéseket vettek fel a semmiért.

A projekt miatt az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) is vizsgálódott, jelentését már tavaly év végén megküldte a magyar ügyészségnek, ám az a mai napig nem nyilvános. A 24.hu hozzájutott az összefoglalójához, ami alapján azt írják, az OLAF szerint

Legutóbb március közepén írtunk az ügyről. Akkor Hadházy Ákos, volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek „Hogyan áll az Öveges- és a Híd a munka világába program nyomozása?” címmel. Polt válaszából, ha több nem is, annyi kiderült, felderítésből még nem jutottak el egyik ügyben sem a vizsgálati részhez, még egyik ügyben sem történt gyanúsítotti kihallgatás.

A programról 2016-ban az Emmi is elismerte, hogy a céljaiból jórészt semmi nem valósult meg, ezért a támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. A kormány karácsony előtt azonban egy 1,3 milliárdos támogatással kisegítette a csődközelbe jutott szervezetet, vagyis kevés híján kvázi elengedte az ORÖ adósságát.

A 24 most azt írja, az OLAF -dokumentum négy nevet említ az üggyel kapcsolatban. Farkas Flóriánét, aki 2011 és 2014 között volt a kedvezményezett szervezet, az ORÖ elnöke, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterét, valamint Hegedűs István és Balogh János Farkasét, akik az ORÖ elnökei voltak Farkas után.

„Az OLAF szerint az ORÖ:

• nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni
• a taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az irodahálózatot sem építették ki
• a gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt
• Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására
• az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt”

–írja a 24.hu. A cikk szerint az Emmi 24 szabálytalansági eljárást indított, 11-ben meg is állapítottak valamilyen szabálytalanságot, a magyar hatóságok azonban négy év alatt nem találták meg a felelősöket.