Kozma Ákost, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettesét javasolja az alapvető jogok biztosának Áder János köztársasági elnök, miután Székely Lászlónak szeptemberben lejár a hatéves mandátuma, és úgy tűnik, hogy bár egyszer meghosszabbíthatnák a hivatali idejét, erre Székely esetében nem kerül sor.
Kozma Ákos az ELTE jogi karán végzett, 1997-ben tett jogi szakvizsgát. 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, szemlézi az MTI a parlament honlapjára felrakott dokumentumot. Jogászi pályáját ügyvédként kezdte, 1996 és 2013 között egyetemi oktatóként is dolgozott, oktatott tantárgya az alkotmányjog volt.
1998 és 2002 között kormányzati tisztségeket töltött be: az igazságügyi tárcánál miniszteri kabinetfőnök, a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, a Belügyminisztériumban az EU Integrációs Hivatal vezetője volt. 2001 és 2002 között a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt vezette.
Májusban 35 civil szervezet, valamint Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok levélben fordultak a köztársasági elnökhöz azt kérve Áder Jánostól, hogy az esedékes ombudsmanjelölésnél nyílt pályázaton és a civil szervezetekkel is konzultálva nevezze majd meg jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára.
Az alapvető jogok biztosa Magyarország nemzeti emberi jogi intézménye, és így az ENSZ egyik határozata is vonatkozik rá, amely „Párizsi Alapelvek” néven is ismeretes. Ezek szerint a kijelölésnél és megválasztásnál követelmény, hogy a pozíciót nyilvánosan és egyértelmű, objektív feltételekkel hirdessék meg, valamint széleskörű konzultáció legyen az ombudsman személyéről"
- írta a Magyar Helsinki Bizottság, ami petíciós kampányt indított „Mindenki ombudsmanja” címmel, amelyhez magánszemélyek és szervezetek is csatlakozhattak, eddig több mint 2300-an írták alá.
Kádár András Kristóf, a Helsinki társelnöke az Index kérdésére elmondta, hogy még egy udvarias elutasítást sem kaptak, és nem tud róla, hogy más civilszervezetekkel vagy a volt ombudsmanokkal egyeztetett volna az államfő.
Az alaptörvény szerint az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja; egyszer újraválasztható. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Magyar Helsinki Bizottság reagált Áder János jelölésére. A civil szervezet szerint a köztársasági elnök ezzel a lépéssel "semmibe vette a nemzetközi elvárásokat, semmibe vette a civil társadalom és két ex-ombudsman kérését, semmibe vette több ezer ember akaratát, semmibe vette az alapvető szakmai és társadalmi átláthatóságot, semmibe vette a valós nemzeti konzultáció lehetőségét".