Tavaly összesen több mint 3 milliárd forintot fizetett ki a fogvatartottaknak a magyar állam a rossz börtönkörülmények miatt. A milliós összegű kártalanítások nem jellemzőek, főleg azok kapják, akik kirívóan embertelen körülmények között, már nagyon régóta töltik a büntetésüket. A perek többsége a börtönök túlzsúfoltságának is köszönhető, amivel továbbra sem bír a hazai büntetés-végrehajtás. A megítélt kártalanításokból automatikusan levonják a bűncselekmények áldozatainak vagy azok hozzátartozóinak járó kártérítést. Így előfordul, hogy a milliókat csak papíron kapják meg a legbrutálisabb gyilkosok.
Éveken keresztül módszeresen kínoztak halálra egy 25 éves nőt Battonyán: láncra verték, testébe áramot vezettek, körmeit fogóval tépték le és volt, hogy kötéllel húzták fel a gerendára, ha nem engedelmeskedett. A nő végül belehalt sérüléseibe, holttestét pedig kínzói házának udvarán, elásva találták meg a rendőrök. A magyar kriminalisztika egyik legbrutálisabb emberölése miatt két férfit és egy nőt ítéltek el. 2015-ben egyikőjük jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, évekkel később a rossz börtönkörülmények miatt viszont beperelte az államot, és 2019-ben
2 millió forint kártalanítást nyert.
Az egyik olaszliszkai lincselőnek ennek több mint dupláját ítélte meg idén a bíróság. A férfi azért perelte be az államot, mert méltatlannak találta a börtönben az illemhely állapotát, a meleg víz hiányát és azt is, hogy nem szellőztettek eleget. Ifjabb H. Dezső július 15-én mégis szegény emberként szabadult, a csaknem 5 millió forintos kártalanítást ugyanis az utolsó forintig a tiszavasvári tanár, Szögi Lajos családja kapta.
Az ilyen hírek után mindenki önérzete megszólal, és persze ömlenek a gyűlölködő kommentek. Ez valahol érthető is, mondja Cech András ügyvéd, akinek most is 400 folyamatban lévő kártalanítási ügye van, melyeket a rossz börtönkörülmények miatt indítottak. Szerinte viszont
az államnak is vannak kötelezettségei, melyeket ha megsért, azért vállalnia kell a felelősséget.
Kötelezettsége például, hogy a fogvatartottak – akármilyen kegyetlen bűnözők is – lehetőleg emberi körülmények között töltsék le büntetésüket.
Hosszú távon a fogvatartottaknak, az államnak és mindnyájunknak az az érdeke, hogy a rabokat ne sanyargassák az intézetekben, hiszen az, hogy milyen mentális és fizikai állapotban jön ki valaki a börtönből, döntő hatással lehet arra, hogy sikerül-e visszailleszkednie a társadalomba
– mutat rá Tarnai Dóra, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) munkatársa.
Merthogy még ma is visszatérő probléma, hogy vannak olyan zárkák, melyekben csupán egy függöny választja el a vécét a közös légtértől. Sok bv. intézetben elképesztően kevés a fény, és csak billenőre lehet kinyitni az ablakokat, ami a nyári hőségben különösen nagy gondot jelent.
A több millió forintos kártalanítások mindezek ellenére sem jellemzőek.
„A magasabb összegek főként annak tudhatók be, hogy az elítélt már évek óta tölti a büntetését” – magyarázza Cech. A bíróságok általában 500 ezer és egymillió forint közötti összegeket szoktak megítélni a fogvatartottaknak, a magasabb összegek – az évekig tartó fogság mellett – a kirívóan embertelen körülményeknek szólnak. Cechnek az eddigi abszolút rekordja egy több mint 4 millió forintos megítélt kártalanítás volt, amit azért nyertek, mert
a fogvatartott mozgástere évekig nem érte el a két négyzetmétert, amihez állandó félhomály is párosult.
Csak összehasonlításképp: ez olyan, mintha évekig egy normál vécéfülke méretű helyiségben, majdnem sötétben kellene léteznie, ahonnan naponta csak egyetlen órára engednék ki sétálni, akkor is csak egy zárt udvarra. A törvény szerint ez pedig még a legbrutálisabb gyilkosoknak sem jár.
Az úgynevezett kártalanítás napi tétele 1200 és 1600 forint között mozog. A bv. bírók ilyen esetekben azt is vizsgálják, hogy a fogvatartottnak hány napon keresztül kellett elviselnie a rossz körülményeket. Ez alapján jön ki az olykor milliós végösszeg.
A Magyar Helsinki Bizottság 18 évig monitorozhatta a börtönökben a rabok jogainak érvényesülését, mígnem 2017-ben a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnoksága (BVOP) úgy döntött, felszámolja az együttműködést a civil szervezettel, mondván, nélkülük is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. Ehhez képest – a Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint – 2017-ben 694, 2018-ban 3745, 2019 februárjáig pedig összesen 771 végzés született a rossz börtönkörülmények miatt.
Három éve összesen 678 654 650 forint, tavaly 3 495 528 842 forint, idén pedig eddig 533 937 700 forint kártalanítást fizettek ki a fogvatartottaknak.
És ez a szám aligha áll meg itt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. március 10-én mondta ki, hogy a túlzsúfoltság tömeges és rendszerszintű problémát jelent a hazai büntetés-végrehajtásnak. Ezért arra kötelezték Magyarországot, hogy hat hónap alatt készítsen akciótervet a telítettség tartós és jelentős csökkentésére. A telítettség viszont azóta sem csökkent számottevően, sőt.
A BVOP hivatalos honlapján közölt adatok szerint a hazai börtönök még mindig túlzsúfoltak.
A fogvatartottak létszáma 2016-ban 18 023 FŐ volt, 2017. DECEMBER 31-ÉN 17 343 FŐ VOLT RÁCSOK MÖGÖTT, 2018. DECEMBER 31-ÉN 16 303 FŐ töltötte a büntetését valamelyik hazai börtönben. Vagyis az intézeti telítettség 2018 végén még mindig 113%-os volt.
Bár a kormány 2015-ben megígérte, hogy nyolc új börtönt épít, eddig még szinte semmi sem történt. Kadlót Erzsébet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára múlt héten nyilatkozta azt, hogy vannak bv. intézetek, ahol egy-egy szintet már csak „Jurassic Parknak” vagy „Mordornak” hívnak a fogvatartottak, annyira borzalmas a helyzet. Szerinte a problémák nagy része a túlzsúfoltságra és a börtönőrök létszámhiányára vezethető vissza. A BVOP szerint nincs ekkora baj, hiszen ők a börtönök zsúfoltságának megszüntetése mellett is elkötelezettek, idén februárban Kiskunhalason 472 fő befogadására alkalmas börtönt is átadtak.
A börtönökből kitiltott Magyar Helsinki Bizottság szerint az új börtönök építése azonban nem jelent megoldást, és nemcsak azért nem, mert drága és lassú, hanem azért sem, mert
a nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a férőhelybővítéssel együtt nő a fogvatartottak száma is.
A fogvatartottak számának csökkenése nélkül nem lehet a zsúfoltságot tartósan enyhíteni, ehhez azonban büntetőpolitikai fordulatra van szükség.
Az észszerű büntetőpolitika nem akar minden deviáns viselkedést kriminalizálni, minden szabályszegőt börtönbe zárni, hanem arra törekszik, hogy ahol lehet, ne szabadságelvonással, hanem más szankciókkal érje el a büntetés célját
– mondja Tarnai Dóra.
Amíg marad a túlzsúfoltság és az olykor embertelen körülmények, a rabok valószínűleg továbbra is előszeretettel perlik be az államot. Ezekben az ügyekben 2017-től a hazai bv. bírók hoznak ítéletet.
A jogszabály viszont viszonylag szűkös határidőt szab nekik. A kérelem beadásától az elsőfokú döntésig elvileg 90 nap alatt le kell zárniuk az ügyet, de nekem sok olyan esetem van, ami több mint két éve húzódik
– mondja Cech András. Az ügyvéd szerint ez viszont nem feltétlenül a bíróságok hibája. Egyszerűen sok az ügy és kevés az ember.
A bv. bírók hivatalból ezekben az esetekben egyébként azt is vizsgálják, hogy a polgári bíróság korábban ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat a büntetőügy sértettjeinek vagy azok hozzátartozóinak. A törvény szerint a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártalanítás összegéből ugyanis elsősorban
A kifizetésről a bv. bíró határozata alapján végül az Igazságügyi Minisztérium intézkedik. Ha a fogvatartottól nem követelnek kártérítést, és éppen tartásdíjat sem kell fizetnie, a pénzt arra a számlaszámra utalják, amire kéri. Kérheti a bv. számlájára, de ilyenkor a pénzt nem ő kezeli, hanem az adott bv. intézet. A pénze pedig folyamatosan apad, hiszen az összegből folyamatosan levonhatják
Ez utóbbi a 2018-as adatok szerint a dolgozó és nyugdíjas fogvatartottak esetében az első négy év után havonta 1500, tanulóknál pedig nagyjából 400 forintot jelentett. A negyedik év után ez az összeg viszont nagyjából a felére csökken. A napi eltartási költséget minden fogvatartottnak ki kell fizetnie, ez tavaly naponta 500 Ft volt. A fogvatartott pénzéből vonják le azt is, ha mondjuk temetésre menne vagy súlyos beteg rokonát látogatná meg. Ilyenkor az előállítás alapdíja 10 ezer forint, de az összeg 2000 forinttal nő, ha a fogvatartott két óránál hosszabb időre kér „kimenőt”.
A megítélt kártalanítást utalhatják a fogvatartott ügyvédjének letéti számlájára és akár egy rokonnak is. De persze nem törvényszerű, hogy az elítéltnek van jogi képviselője vagy bármilyen más kapcsolattartója, mondja Tarnai Dóra.
Ha viszont gyerektartást vagy kártérítést kell fizetnie, a megítélt kártalanítás összegéből automatikusan levonják a pénzt, és a maradék összeget – már ha marad – a megadott számlaszámra utalják el.
Borítókép: Egy őr figyeli a fogvatartottak sétáját a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet udvarán, Debrecenben. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt