Megint véget ért egy nyolcéves (jelen esetben kilencéves) polgármesteri ciklus Miskolcon. Kobold Tamás, majd Káli Sándor után a 2010 óta regnáló polgármester, Kriza Ákos is befejezi pályafutását. Az 54 éves orvos-közgazdász Kriza egészségügyi okokra hivatkozik, de aki egy kicsit is jobban ismeri a városban zajló események hátterét, annál felmerül egy sor olyan szempont, ami ezen kívül is indokolttá teheti Kriza döntését.
Kriza nem tartozott az ismert és vezető fideszes politikusok közé, amikor a 2010-es - a Fidesz földrengésszerű győzelmeit hozó - választási évben kiütötte a korábbi szocialista polgármestert. Kriza először 2006-ban indult el a polgármesteri székért, de 56 - 40,5 százalékos arányban alatta maradt Káli Sándornak. Négy évvel később az arány 38 - 42,5-re változott, így a fideszes politikus lett a város vezetője.
A városvezetés azonban már egyáltalán nem ment ennyire könnyen Krizának, akinek a Fideszen belüli beágyazottsága, pontosabban annak hiánya miatt egymás után kellett botrányokkal szembenéznie. A helyben is csak közepesen ismert orvosigazgató korábban a helyi MÁV-kórházat vezette, és messze volt attól, hogy komoly befolyásra tegyen szert a pártban.
2006-ban Kriza az elvándorlást nevezte a város legnagyobb problémájának, aminek szerinte az volt az oka, hogy nem volt elég munkahely. Arról is beszélt, hogy egy városnak az alapfeladatokra kellene koncentrálnia, nem pedig a látszatcsinosítgatások a legfontosabbak, ő látja, hogy attól még mállnak a falak. Szerinte a magas rezsiköltség is probléma. Negyedikként az egészségügyben akkor vélelmezett változásokat nevezte problémának: kérdezte, lesz-e erő, amely ellenáll ha a Gyurcsány-csomag miatt esetleg be kell zárni a miskolci kórházat. Az egészségügy másik problémája, mondta Kriza 2006-ban, hogy annyira nincs pénz a gyógyításra, hogy ha a hónap közepén bemegy az ember a kórházba, üres kórtermeket talál. Pedig az orvosok gyógyítani akarnak, a várólisták pedig egyre hosszabbak, mondta. „Nem szabad megengedni, hogy egyetlen ággyal is kevesebb legyen, hogy akár csak egy orvost, ápolót elbocsájtsanak!”
Mielőtt Kriza polgármesterként kipróbálta volna magát, kaphatott egy kis ízelítőt, hogy mire számíthat majd a saját párttársaitól: 2006-ban Kriza ugyan bekerült a miskolci közgyűlésbe, de egy idő után a lemondás mellett döntött, amit a következőképpen magyarázott:
A 2006-os önkormányzati választásokon polgármesterjelöltként indultam Miskolcon. A közgyűlésben egy, a korábbitól jelentősen eltérő politikai struktúrát szeretettem volna megvalósítani a KDNP–MDF–Fidesz frakciók együttműködésével. Másféle elképzeléseimmel azonban nem akartam megbontani a frakció egységét, megváltoztatni az addigi irányvonalat, ezért úgy döntöttem, kilépek a városi közgyűlésből.
Kriza az önéletrajza szerint országos tőrvívó bajnok és dzsúdózott is, tehát jó alapokkal rendelkezett ahhoz, hogy politikusként is sikeresen felépítse magát, amihez még erdélyi származása is segítette, ami a Fideszben komoly plusz pontokat jelent. Egyik segítője, a szintén erdélyi Szőcs Géza rendszeres vendég volt Miskolcon, és a kapcsolat azóta sem gyengült, hogy Szőcs minden hatalmát elveszítette a kormányban.
Kriza a későbbiekben sem tudott a helyi fideszes csoportokkal gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, és inkább erdélyi ismerőseivel töltötte fel a városi pozíciókat. Nem csoda, hogy amikor először kellett volna mögötte kiállniuk a fideszeseknek, Kriza magára maradt: 2011-ben országos szinten is elkezdődött a régi emberek pozíciókból való kisöprése. Kriza először csak kóstolgatni kezdte Miskolc egyik nagy hírű gimnáziumát, a Földes Ferenc Gimnáziumot, amelyet Széchenyi Istvánra akart átnevezni.
Az átnevezés ellen 40 ezren írtak alá a tiltakozó petíciót, aminek meg is lett a hatása: a miskolci városvezetés visszakozott. Egy évvel később Kriza elégtételt vett, és nem hosszabbította meg az 1997 óta a gimnáziumot vezető Veres Pál iskolaigazgatói szerződését színvonalcsökkenésre hivatkozva. A döntésből újabb botrány kerekedett, de Kriza akkor már nem engedett, és egy általános iskolai tanárt tett meg igazgatónak. A vezetőváltás miatt még tüntetést is tartottak a városháza előtt, de hiába.
Kriza azonban így sem nyerhetett, nem sokkal később ugyanis az iskolai kinevezések az önkormányzatoktól átkerültek az Emberi Erőforrások Minisztériumához, amely Verest visszatette az iskola élére. A történet csattanója, hogy a 2019-es őszi választáson Kriza nem, Veres viszont elindul a polgármesteri székért az ellenzék jelöltjeként. Kriza sem helyben, sem országosan sem kapta meg a Fidesztől azt a védelmet, amit minimálisan elvárhatott volna.
A polgármester helyzete később sem változott. A nagy miskolci beruházások elmaradása részben arra volt visszavezethető, hogy nem tudott kiegyezni a helyi fideszesekkel, többek között a körzet országgyűlési képviselőjével, Csöbör Katalinnal, akivel a rossz nyelvek szerint szóba se állnak egymással.
Amikor Kriza portréjához kérdeztem helyi ügyekben jártas embereket, azt mesélték, hogy a körülötte kialakult légkörben elő-előfordult, hogy erdélyi bizalmasaival román nyelvre váltottak, ha nem akarták, hogy mások is értsék miről van szó.
Kriza igazán nagy dobása lehetett volna, ha a BMW-t sikerült volna megnyernie, de még egy megfelelő ipari parkot sem tudott felmutatni a város környékén, holott már 2006-ban is felvetette, hogy szükség lenne egy legalább 300 hektáros ipari parkra a városban. A BMW aztán Debrecent választotta, Kriza pedig újabb vereséget volt kénytelen elkönyvelni.
Mindezek is közrejátszottak a visszalépésben, amihez az adhatta a végső lökést, hogy most nyáron információink szerint egy Fidesz-közeli közvéleménykutató felmérte a miskolci választási esélyeket. A végeredmény súlyos képet mutat a kormánypárt jelenlegi lehetőségeiről a városban: az ellenzék jelöltje magabiztosan vezet Kriza előtt. Igen, Veres Pál.
A portréhoz szerettem volna megszólaltatni Kriza Ákost is, akinek a szóvivője azt mondta, megtörtént a bejelentés, ennél többet a polgármester úr nem kíván mondani.
Borítókép: MTI/Vajda János