Garázdaság vétségében nyomoz a rendőrség az arabnak nézett, és emiatt lefejelt cigány újságíró ügyében, a megtámadt pár viszont azt akarja elérni, mindenképp gyűlölet-bűncselekményre, azaz hivatalos nevén közösség tagja elleni erőszakra minősítsék az esetet. A garázdasággal ellentétben ugyanis ez utóbbi vonatkozik ugyanis azokra az ügyekre, amikor valakit például nemzeti, etnikai vagy faji hovatartozása miatt bántalmaznak, és súlyosabb büntetés is jár érte, mint a garázdaság miatt.
A férfi egyértelműnek veszi, hogy támadói rasszista indíttatásból azért verték meg az utcán, mert arabnak nézték. Ehhez pedig szerinte nagyban hozzájárult a kormány "évi több száz milliárd forintból működő folytonos gyűlöletpropagandája". Az Indexnek azt mondta, szerinte "évek óta ilyen a politikai klíma, tudni lehetett, hogy ennek a gyűlöletkeltésnek lesznek társadalmi lecsapódásai". Azt viszont nem lesz könnyű bizonyítania, hogy valóban migránsozás előzte meg a verést.
Rézműves Benjamin Dániel részletesen elmesélte a pénteki történteket az Indexnek. Terhes feleségével álldogált a budapesti Árkád előtt fényes nappal, amikor a feleség, Adrienn valamilyen lökést érzett a saját testén. Amikor hátrafordultak, akkor látták meg a két kopaszodó férfit, akik rögtön beszóltak nekik, hogy nem kellene csak úgy ott állniuk egy helyben. Erre Benjamin tette szóvá nekik, hogy inkább nekik kéne vigyázniuk a terhes feleségére.
A férfi szerint a támadók ezután agresszívan elkezdtek "csicskázni", majd pedig azt kiabálták:
Mocskos arab bevándorlók vagytok, húzzál el a terhes asszonyoddal, mert csak szaporodni tudtok!
Ezután az egyik támadó hirtelen belefejelt a szeme fölé, ahol fel is szakadt az arca, ami rögtön vérezni kezdett. Úgy emlékeznek, a másik támadó erre megpróbálta visszafogni a verekedős társát, és azt is mondta neki: "Ne csináld, Norbi!". Amikor Benjaminék a rendőrség kihívásával fenyegetőztek, a támadók szerintük valószínűleg megijedhettek, mert gyorsan le is léptek. A verekedős "Norbi" társa még bocsánatot is kért, és azt kérte, ne hívják a rendőrséget. Azt ők is csak később tudatosították, hogy hiába magyarul szóltak vissza a támadóknak, továbbra is migránsnak nevezték őket, ami szerintük "nevetséges".
Ők viszont mindenképp feljelentést akartak tenni. Mivel azt állítják, telefonjuk lemerült, mástól akartak mobilt kérni, hogy mentőt és rendőrt hívhassanak. "Negyven-ötven ember volt ott, de senki nem jött oda segíteni" – mondják az Indexnek.
Beleégett a retinámba az emberi arc közönyössége
– mondja Benjamin arról, hogy vérző fejjel járkált emberről emberre, de azt mondja, senki nem akarta egy hívásra sem kölcsönadni a telefonját. Végül valaki zsebkendőt adott neki, és egy fiatalabb fiú a telefonját is, de már akkor azt mondta nekik, hogy nem akar az ügyben tanúskodni. Így aztán meg sem várta a rendőrséget.
Benjaminékat vasárnap hallgatta ki a rendőrség. "Kivételes kedvességgel bántak velünk" – mondja erről a feleség, Adrienn. Itt tudták meg, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság X. kerületi Rendőrkapitányság bejelentés alapján garázdaság vétség miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. Ők viszont – ügyvédi javaslatra – mindenképp azt akarják elérni, hogy az ügy módosuljon gyűlölet-bűncselekménnyé, azaz hivatalos nevén közösség tagja elleni erőszakká.
Mi a különbség a kettő között?
Fontos viszont megjegyezni, az, hogy a rendőrség garázdaság vétsége ügyében indított nyomozást, az valójában teljesen bevett szokás. Ez ugyanis tágabb fogalom, több mindent magában foglalhat, és a nyomozás során specifikálódhat majd, attól függően, az üggyel kapcsolatban milyen részletek derülnek még ki. Miután a rendőrség lezárta a nyomozást, az ügyet továbbadja az ügyészségnek, akik pedig eldöntik, milyen váddal viszik az esetet bíróságra.
Ahhoz, hogy az ügyből "a közösség tagja elleni erőszak" bűncselekménye legyen, az ügyet képviselő ügyészségnek be kell bizonyítania, hogy Benjamint egyértelműen azért fejelték le, mert migránsoknak nézték őket. Ez nem lesz könnyű. A pár is azt mondja, a verésről az Árkád előtt készült kamerafelvétel, de az hangot nem rögzített, tanúkat pedig szerintük valószínűleg nehezen találnak majd, már csak abból is kiindulva, hogy a helyszínen is mindenki elfordult tőlük.
Saját szavahihetőségünkben hiszünk
– mondják Benjaminék, akik abban bíznak, hogy a bíróság előtt kiderül, ők igazat mondanak, meg abban, hogy a bírák az életútjukat végignézve láthatják, hogy tanult, egyetemet végzett, értelmiségi dolgos emberek.
Ha kitaláltuk volna, akkor nem azt mondjuk, hogy bevándorlóztak, hanem hogy például büdös cigányoztak
– teszik hozzá.
Az ügyet azért vállalták fel nyilvánosan, mert ettől azt remélik, hogy "néhány embert észhez lehet téríteni, hogy nem muszáj mindent elhinni vagy megjegyezni, amit a kormány híradójában látnak".
A Belügyminisztérium oldalán statisztikákat is lehet találni arra, az elmúlt években hivatalosan hányszor történt közösség tagja elleni erőszak bűncselekmény Magyarországon. Az adatok 2013-tól 2018-ig elérhetők, eszerint
hat év alatt 215 alkalommal szóltak be vagy bántalmaztak valakit nemzeti, etnikai, faji, vallási hovatartozása, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt. Ebből minden megyére jut eset, de a legtöbbször, 101 esetben Budapesten volt ilyen.
Ide tartozik például annak az elítélt rendőrnek az esete, aki 2016 nyarán szolgálaton kívüli időben megrugdosta a Ligetvédők sátrát, amiben egy eltalált egy 11 éves kislányt a veséjén. A rendőrt a bíróság első fokon 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Legutóbb egy ugyanebbe a kategóriába eső bántalmazást történhetett egy falunapon, amikor egy fiatal lányt és segítségére siető idős férfit vertek meg, állításuk szerint azért, mert a lánynál szivárványos táska volt nála. A rendőrség az üggyel kapcsolatban az Indexnek azt mondta, súlyos testi sértés miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárás, arra pedig ebben az ügyben sem tudtak válaszolni, felmerült-e a gyűlölet-bűncselekmény gyanúja.
Fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag a kisebbségeket bántalmaznák, gyakran történik fordítva.
Az erre vonatkozó törvény alapvetően a kisebbségeket védené, de gyakran vádoltak meg és ítéltek el például cigányokat ugyanezért a bűncselekményért, akiknek motivációja a magyarok gyűlölete.
2009 novemberében Sajóbábonyban cigányok egy csoportja támadt a városba érkező gárdisták autójára. A Jobbik és a Magyar Gárda szimpatizánsai előző nap tartottak gyűlést a faluban, ez komoly indulatokat váltott ki. A kilenc vádlott összesen negyven évet kapott. 2013-ban egy család állt bíróság elé közösség tagja elleni erőszak miatt. A családot ugyanis nem engedték be egy étterembe, mert ott épp zártkörű rendezvény zajlott, erre ők rátámadtak a résztvevőkre, miközben azt kiabálták, "meghaltok, magyarok!".
A bírósági ítélet szerint viszont nem tartoznak ebbe a bűncselekménybe például a tíz évvel ezelőtt elkövetett, hat halálos áldozattal járó romagyilkosságok.
Az elkövetők itt életfogytiglant kaptak, aljas indok, előre kiterveltség, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette miatt. Bár a bíró már akkor is azt mondta, "cselekményüket nem motiválta más", minthogy a cigányok elleni támadásokkal megregulázzák, megfélemlítsék a romákat.
A 2009-es Meleg Méltóság Menete után pedig, amikor megvertek egy nőt, aki a rendezvény pólóját viselte, a rendőrség garázdaság és testi sértés miatt indított nyomozást, csak később, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felhívása után minősítették át az esetet közösség tagja elleni erőszakra.