Politikai menedékjogot kért az Egyesült Államokban Bukta Béla, az a kémügyben felmentett férfi, aki a kétezres években Varga Mihály tanácsadójaként dolgozott. Bár a kémügyben felmentették őt és vádlott-társát, hamis tanúzás miatt folyik ellene eljárás és a NAV is nyomoz. Bukta szerint sorozatos visszaélések történnek ezekben az eljárásokban, amelyek sértik a jogait, ezért nem akar hazatérni.
Kérem, hogy jelentse be a Tisztelt Bíróságnak, hogy hivatalosan is politikai menedékjogot kértem az Egyesült Államoktól, mert az ellenünk indított és folyó büntetőeljárásokban sorozatos hatósági visszaélések történtek, történnek, amelyek a jogaimat sértették, sértik. Ezen ügyekben részletes feltáró tanúvallomást tettem az Egyesült Államok szövetségi hatóságainál, az ellenünk folyó eljárásokról, eljárási módszerekről, és az azokban résztvevő hatósági személyekről, szervekről
- így kezdődik az az Index által megszerzett levél, amit Bukta Béla Szabolcs az ügyvédjének írt. Bukta jelenleg is az Egyesült Államokban tartózkodik, információnk szerint nem is akar hazatérni. Úgy tudjuk, hogy a magyar férfit az amerikai Belbiztonsági Minisztériumban meg is hallgatták már, kérelmét az amerikaiak befogadták.
Bukta Béla - aki 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadójaként dolgozott - egyik vádlottja volt annak a kémpernek , amelynek a hátteréről korábban már írtunk és amely végül az ő és társa, Maxin Norbert felmentésével végződött.
Az ügyészség azzal vádolta a két férfit, hogy az Egyesült Államoknak kémkedtek egy „Birodalom” nevű társaság tagjaiként. A bíróság ugyanakkor arra jutott, hogy a „Birodalom” valójában egy baráti társaság, nem pedig egy kémszervezet, a vád tárgyává tett magatartás pedig nem alkalmas kémkedésre. Az ítélet már jogerős.
Ám Buktáék különös története ezzel nem ért véget, merthogy párhuzamosan három eljárás folyt ellenük.
A kémügy mellett a NAV is büntetőeljárást indított bűnszervezetben elkövetett csődbűntett gyanújával, valamint folyik egy eljárás hamis tanúzás miatt. A NAV-os eljárás főszereplője egy Polygon nevű cég, ahol a gyanú szerint milliárdoknak veszett nyoma. A Polygon az IBM egyik magyarországi partnervállalata volt.
A hamis tanúzás összefügg a Polygon-üggyel, mivel a cég egykori ügyvezetője, Osvarth Zoltán jelentette be annak idején, hogy Maxin Norbert eltűnt. A rendőrség ekkor eljárást indított, később viszont Maxin ismerősei-barátai ellen hamis tanúzás miatt indult eljárás, mivel a gyanú szerint a hatóságok előtt eltitkolták, hol lehet Maxin. (A legutóbbi tárgyalásról az Átlátszó tudósított, a cikkből kiderül, hogy Bukta védője közölte a bíróságon, hogy védence politikai menedékjogot kért.)
Ha mindez még nem lenne elég zavaros, jön egy újabb csavar: indult ugyanis egy nyomozás emberölés gyanúja miatt is, mert miután Maxin eltűnését bejelentették, híre ment annak, hogy a férfi már nem él, mert megölték. Csakhogy ekkor már a rendőröknek tudniuk kellett, hogy Maxin életben van, mert - mint a későbbi kémperben kiderült - a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói titokban már megfigyelték a "birodalmi" társaságot, köztük Maxint is - éppen a kémgyanú miatt. Persze már önmagában az is különös, hogy noha ez egy kémügy volt, abban elejétől a végig az NNI járt el, nem pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal, miközben az ilyen típusú ügyekben utóbbi az illetékes.
És itt jön Bukta Béla újabb érve, amiért politikai menedékjogot kért. Miután ugyanis megtudta, hogy titkos megfigyelés zajlott ellenük, a kémperben viszont kiderült, hogy ártatlanok, ő és Maxin is be akartak tekinteni a titkos rendőrségi aktáikba. Ezt azonban NNI megtagadta, ezért Buktáék közigazgatási bírósághoz fordultak. Sikerrel, mivel a bíróság jogerősen kötelezte az NNI-t, hogy folytasson le új eljárást (azaz hozzon újból döntést). Csakhogy ennek a rendőrök a mai napig nem tettek eleget.
Tehát Bukta úgy érzi, Magyarországon nem tud tisztességesen védekezni a vádak ellen a még folyamatban lévő eljárásokban, mert csak az iratok egy részét ismertették vele.
Ahogy az ügyvédjének írt levelében fogalmazott:
A hatóságok tehát tudták, hogy jogtalan a gyilkossági ügy lefolytatása, mégis megtették, és ezt a nyomozást pedig ahhoz használták fel, hogy a kémügyhöz bizonyítékokat keressenek, így valójában cégek és személyek ellen folyt a nyomozás a kémügy miatt. Jogomban állt volna az ellenünk felhasznált alapügy iratainak megismerése, de csupán egy (a hatóság által előre szelektált) részét ismerhettem meg.
Tény, hogy bőven akadtak furcsaságok az eljárásban. Például jóval a kémügy megindulása előtt Bukta Bélánál házkutatást tartottak más ügyben, ahol elmondták neki, hogy ő amerikai kém, majd később találták meg a "bizonyítékot" és rendelték el a nyomozást. 2015 március 24-én Bukta panaszt tett a rendőrségen, hogy a rendőrök azt állítják róla, "amerikai kém", ám csak október 22-én rendelték el kémügyben a nyomozást. A gyilkossági nyomozás párhuzamosan futott a kémügy nyomozásával, vagyis egyszerre gondolta a rendőrség, hogy Maxint megölték és azt, hogy kémszervezetet vezet. Eközben Maxint megfigyelték.
Buktáék szerint a hamis tanúzási ügyben még a nyilvános iratokat sem adták át teljes körűen a mai napig, amivel a védelem jogait csorbították. Az mindenesetre rendkívüli, hogy valaki magyar állampolgárként politikai menedékjogot kér Amerikában. Az Egyesült Államokban 2017-ben összesen 53691 ember kapott menedéket (a tavalyi évről még nincs nyilvános adat) a Belbiztonsági Minisztérium éves jelentése szerint. A menedéket kapók többsége a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Irakból és Szíriából érkezett.
Arra nem találtunk adatot, hogy az elmúlt években, évtizedekben Magyarországról érkező állampolgár kért és kapott-e politikai menedékjogot, a minisztériumi jelentésből mindössze annyi olvasható ki, hogy Európából, azon belül Ukrajnából érkeztek az Egyesült Államokba menedékkérők, de ez betudható az orosz-ukrán konfliktusnak. A roma jogvédő politikus, Mohácsi Viktória (aki a Medgyessy-kormány idején miniszteri biztosként dolgozott) még 2011-ben kért politikai menedékjogot Kanadában, amit - egy hét évig tartó procedúra után - tavaly meg is kapott.