A napokban, sőt talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt egy évben klímaügyben a fiatalok közül kizárólag Greta Thunbergre figyelt a világ. A 16 éves svéd aktivista tavaly nyáron vált a klímaváltozás elleni harc szimbólumává, hétfőn pedig gyújtó hangú beszéddel ment neki a világ vezetőinek a New York-i ENSZ klímacsúcson.
Habár ő van a középpontban, nincs egyedül.
A New York-i klímacsúcs előtt idén először ötszáz fiatal részvételével globális Ifjúsági klímatalálkozót is szervezett az ENSZ, a szombati rendezvény értelme, hogy azok beszéljenek a klímaváltozás problémájáról, akik leginkább érintettek: a fiatal generáció tagjai.
Magyarországot Zálnoky Krisztina képviselte, ráadásul az egyike volt annak a száz zöldjegyes fiatalnak, akik kifejezetten az ENSZ meghívására vehettek részt a rendezvényen.
Az ENSZ-féle ifjúsági találkozón a klímaváltozást valamilyen aspektusból figyelő és elemző ötszáz fiatal azt vitatta meg, hogyan lehetne elérni, hogy a világ vezetői aktívan fellépjenek a globális felmelegedés ellen és a fenntartható fejlődés mellett.
Zálnoky Krisztina a University College London (UCL) közpolitika mesterszakán végzett, előtte a Corvinus Egyetem hallgatója volt, és a V4SDG (Visegrád a Fenntarthatóságért) ifjúsági szervezet társalapítója – ebben a minőségében hívták meg a találkozóra.
A V4SDG Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország (a V4-országok) fiatal vezetőit fogja össze, akiknek célja a régió fenntartható fejlődésének támogatása. Zálnoky New Yorkban is a kelet-közép-európai régió fenntarthatósági témáiról beszélt a V4 országok fiataljaival egy kerekasztal-beszélgetésen.
A V4SDG szervezettel itthon is ezen munkálkodik: vitafórumokat tartanak zöld és fenntarthatósági témákban, fiatalokat hoznak össze politikai, gazdasági, civil döntéshozókkal, most éppen egy olyan találkozón dolgoznak, amelynek célja, hogy Budapesten a V4-országok magas szintű politikusai üljenek le diákokkal, hogy a fenntarthatóság témáit boncolgassák.
Találkoztam New Yorkban Gretával, de nem tudtunk beszélni, szerintem neki kicsit sok már a felhajtás, ami övezi. Jó volna, ha a világ megértené, és ő is ezt szeretné, hogy habár ő kezdte a mozgalmat, csomó más fiatal foglalkozik még a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel. A Greta-jelenség nagyon fontos, de mivel globális problémáról van szó, szükségesnek tartom, hogy minél több fiatal kapjon hangot. Nagyon inspiráló volt mások legalább olyan izgalmas beszédeit hallgatni, például ott volt a klímaváltozással foglalkozó Paloma Costa Brazíliából vagy Rebecca Freitag Németországból
– mondta az Indexnek.
A klímacsúcson Áder János is felszólalt, hétfőn Magyarország képviseletében a hazai Virtuális erőmű programról beszélt az ENSZ-klímacsúcs résztvevőinek New Yorkban, Zálnoky Krisztina élőben hallgatta felszólalását. A köztársasági elnök elmondta, hogy a tíz éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk, írta az MTI.
A klímacsúcson a magyar államfő bejelentette, hogy
MAGYARORSZÁG A KÖVETKEZŐ HÁROM évben KÖZEL 6 MILLIÓ DOLLÁRT FORDÍT A NEMZETKÖZI KLÍMAFINANSZÍROZÁSRA, AMINEK EGY RÉSZÉVEL A ZÖLD KLÍMAALAPOT TÁMOGATJA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELLENI KÜZDELEMBEN.
Áder szerint a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok. „Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön” – mondta, és hozzátette: ha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény. Korábban viszont egy Kossuth rádiós interjúban arról beszélt még a klímacsúcs előtt, hogy Magyarország felelőssége a globális felmelegedésben nem túl nagy. „Mikor arról beszélünk, hogy Magyarországon különböző intézkedéseket kell tenni a klímavédelem érdekében, akkor helyesen tesszük, hogy erről beszélünk, de jó, hogy ha látjuk (...), hogy a mi felelősségünk sokkal kisebb a bolygóért” – fogalmazott.
Zálnoky Krisztina egyfelől elégedett a klímacsúcs eredményeivel és az országok vállalásaival, másfelől sajnálja, hogy az USA vagy Brazília vezetése nem vett részt. Ezek éppen azok az országok, amelyek a globális felmelegedésért leginkább felelős káros anyagok közül a legnagyobb mennyiséget bocsátják ki.
Ami a klímacsúcson történt, az a kezdet, és még hosszú út van hátra a valódi változásig. Biztos, hogy a fiatalok beemelése jó lépés az ENSZ részéről, és például Emmanuel Macron francia elnök is kiemelte a fiatalok jelentőségét. Magyarországnak pedig kis országként is hozzá kell járulnia a változáshoz, mindenkinek többet kell tennie. Áder János fontos vállalásokat tett Magyarországgal kapcsolatban
– mondta az Indexnek.
António Guterres ENSZ-főtitkár a klímacsúcson közölte, hogy eddig 66 ország, tíz régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig karbonsemleges lesz. Ez azt jelenti, hogy az ország a lehető legkisebbre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, megújuló erőforrásokkal (szél-, víz-, biomassza-, naperőművek) váltja ki a fosszilis energiahasználatot.
A karbonsemlegességet vállaló országok között Magyarország nem szerepel, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök a lengyel, a cseh és az észt kollégájával együtt megvétózta június 21-én az Európai Tanácsban azt a megállapodást, hogy az Európai Unió 2050-re karbonsemlegességet érjen el.
Az Európai Tanács csúcstalálkozóján az előzetes tervek szerint bekerült volna a megállapodásba, hogy a tagállamok 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni, azaz ekkora kellett volna elérni a karbonsemleges energiatermelést. Orbánék tiltakozása miatt azonban ez a tétel mégis kimaradt a megállapodásból, amelybe végül csak a párizsi klímaegyezményre került be egy jóval általánosabb utalás.
A magyar kormány ezzel indokolta a döntést:
AZ UNIÓS KARBONSEMLEGESSÉG 2050-ES TERVÉT AZÉRT BLOKKOLTÁK, HOGY MEGVÉDJÉK A REZSICSÖKKENTÉST.
(Borítókép: Zálnoky Krisztina a V4SDG (Visegrád a Fenntarthatóságért) csoport társalapítója zöldjegyes fiatalokkal az ENSZ székház előtt. Fotó: Zálnoky Krisztina)