Romániában és Magyarországon néznek szembe a legtöbb, a függetlenséget, így a független ítélkezést érő kihívásokkal a bírók. Ez derült többek között ki a Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) friss jelentéséből. A nemzetközi szervezet már harmadszor készített átfogó felmérést az európai igazságszolgáltatás függetlenségéről, de Magyarország (az Országos Bírói Tanács bevonásával) idén vett részt először a közvélemény-kutatásban, amelyben az európai bírók és ügyvédek hangulatát, problémáit, és az ítélkezés nehézségeit térképezik fel.
A kérdőívet 25 országból összesen 11 335 bíró és 21 országból összesen 4 250 ügyvéd töltötte ki, a magyar bírók közül 429-en, míg a magyar ügyvédek közül több mint 300-an vettek részt az önkéntes és anonim felmérésben.
Az eredmények (pdf) sokatmondóak: az ENCJ értékelése szerint a magyar bírák a magyar bíróságok függetlenségét általánosságban az átlagosnál kevésbé kedvező értékelték, a 10-es skálán 7 körüli értékkel így Magyarország a vizsgált 25 országból az ötödik legalacsonyabb értéket kapta ebben a kérdésben.
A magyar bírók 15 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bírói függetlenség állapota Magyarországon „sokat romlott” a szolgálati ideje alatt, miközben azok aránya, akik szerint ez pályája alatt „sokat javult” a 2 százalékot sem éri el.
Az ENCJ-jelentésben részletesen is megtalálható adatsorok alapján a kor szerinti bontásból az derül ki, hogy egyedül az öt évnél rövidebb bírói tapasztalattal rendelkező, azaz a kezdő bírók körében vannak többen azok a válaszadók, akik szerint a bírói függetlenség „sokat javult”, miközben a bíróként eltöltött évek száma szerinti összes többi csoportba tartozók inkább a bírói függetlenség romlását érzékelik.
A kép persze ennél jóval árnyaltabb: összességében a válaszadó magyar bírók túlnyomó többsége az elmúlt két évben egyáltalán nem tapasztalt olyat, hogy nyomást akartak rá gyakorolni annak érdekében, hogy egy adott ügyben meghatározott irányú döntést hozzon. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ennek ellenére
a bírósági vezetők irányából viszonylag nagy számban jeleztek konkrét ügyre vonatkozó nyomásgyakorlást az elmúlt kétéves időszakban.
Az értékelt 25 országból három – horvát, lett és litván bírák – mutatott ennél magasabb arányt. A magyar válaszadók 12%-a szerint ugyanis az elmúlt két évben előfordult olyan, hogy bírósági ügyeket a bevett szabályokkal össze nem egyeztethető módon, annak érdekében osztották ki, hogy ezzel az ügy kimenetelét befolyásolják. Az ENCJ jelentése is kiemeli, hogy a magyar érték a magasak közé tartozik.
Ennél is jelentősebb számban kifogásolták a válaszadó bírók a média negatív hatását, az ügyelosztás és a más bírói fórumok által kidolgozott iránymutatások kedvezőtlen befolyásolását az ítélkezés függetlenségére. A magyar bírók több mint 30%-a tudott olyan esetről, amikor az elmúlt két évben a sajtó, a televízió vagy a rádió nem megengedett módon befolyásolt bírói döntéseket. A közösségi médiára ugyanez az arány csupán 15% körüli volt, így ezek az értékek az európai középmezőnybe tartoznak.
A magyar válaszadó bírók 20%-a jelezte, hogy az elmúlt két évben szakmai meggyőződése ellenére kellett követnie valamilyen mások által kidolgozott iránymutatást.
És még ennél is durvább az egzisztenciális, előmeneteli függőség a magyar igazságszolgáltatásban. A magyar válaszadók körében ugyanis rendkívül magas, 49%-os volt azoknak az aránya, akik szerint az elmúlt két évben az első bírói kinevezés során a jelentkezők képességein és tapasztalatán kívül más szempontok is szerepet játszottak. A bírók több mint fele szerint magasabb bíróságra sem csupán a képességeik és a teljesítmény alapján lehet előrelépni. Sőt:
a válaszadók 53%-a úgy vélte, hogy a törvényes szempontokon kívül más is szerepet játszhat a legfelsőbb bírói fórumra, azaz a Kúriára meghirdetett álláspályázatok elnyerésében.
A kérdőív vizsgálta a bírói munkavégzés körülményeit, ideértve az illetmény és a nyugdíj függetlenségre gyakorolt hatását, mindkét esetben viszonylag sötét képet festve a bírói közhangulatról. A magyar válaszadók 40%-a szerint ugyanis a bér kérdése az utóbbi időben befolyásolta a függetlenséget, ami a vizsgált országok közül a negyedik legmagasabb érték. A nyugdíjra vonatkozó szabályok a válaszadó magyar bírák 30%-a szerint kihatott a függetlenségükre, a nyugdíjkorhatár (bírói felső korhatár) változásának függetlenséget befolyásoló hatását pedig a bírók mintegy 30%-a befolyásolónak vélte, ami holtversenyben a legmagasabb a vizsgált országok között.
És hogy kik gyakorolnak közvetlenül nyomást az ítélkezésre?
A bírói függetlenség más szereplők általi tiszteletben tartásával kapcsolatban a legnagyobb problémát egyértelműen a politikai nyomás jelenti a válaszadó magyar bírók szerint.
A kérdések között szerepelt, hogy az elmúlt kétéves időszakban mennyiben tartotta tiszteletben a bírói függetlenséget a bírói tanács, a bírósági igazgatás, ideértve a bírósági elnököket, a bírói egyesület, a legfőbb bírói fórum és az Alkotmánybíróság. A válaszadó magyar bírák kevesebb mint 10%-a jelezte, hogy akár az OBT – utóbbi esetében az ENCJ-jelentés azt is megmérte, hogy a bírók 40%-a szerint testületük nem rendelkezik a szükséges eszközökkel és eljárásokkal a függetlenség megvédésére –, akár a bírói egyesületek, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nem tartja tiszteletben a függetlenségét. Ezzel szemben
A bírósági igazgatás, azaz az OBH és az igazgatási vezetők, így az elnökök esetében a bírók 14%-a érezte úgy, hogy nem tartották tiszteletben a bírói függetlenséget.
A kormánnyal kapcsolatban a válaszadók több mint 40%-a, az Országgyűléssel kapcsolatban a válaszadók csaknem 40%-a állította, hogy az elmúlt két évben nem minden esetben tartotta tiszteletben a bíró függetlenséget. Ezek az értékek összehasonlításban is magasnak számítanak, ehhez hasonlóan válaszoltak ugyanakkor a bolgár, az olasz, a lett, a portugál és a román bírák, valamint Anglia és Wales válaszadó bírói.
A magyar bíró válaszadók 40%-a állította azt is, hogy a média, illetve a közösségi média nem minden esetben tartotta tiszteletben a bírói függetlenségüket.
A bírák válaszait elemezve a jelentés maga is kiemeli, hogy
Európában két országban néznek szembe több területen is problémákkal a bírók: Romániában és Magyarországon.
Ugyanakkor az európai bírák általánosságban kedvezően – 10-es skálán 6,5 és 9,8 közötti pontozással – értékelték saját függetlenségüket. Több országban is problémás területnek nevezték meg a kinevezéseket és az előmenetelt, de sok európai bíró problémásnak látja a kedvezőtlen munkakörülményeket, és hasonlóan a magyar helyzethez ez elsősorban a bér és nyugdíjhelyzetük miatt van így. A kormányok érdekével ellentétes döntések végrehajtását és a média szerepét ugyancsak a magyarokhoz hasonlóan ítélték meg számos ország bírói.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) közleményben reagált, és egyértelművé tették: az OBH által végzett saját integritási felmérésekkel és az irányított kérdéseket tartalmazó kérdőívekkel ellentétben az ENCJ által végzett felmérés módszerét és a feltett kérdéseket is nemzetközi munkacsoport határozta meg, és az eredményeket is ez a munkacsoport értékelte ki. Ebből fakadóan a felmérés a vizsgált tagállamoktól független, és semmilyen módon nem befolyásolt.
A felmérés eredménye alapján az OBT több sürgős intézkedést javasolt:
Azt is írták, a kutatási eredmény több ponton is teljesen egybevág a GRECO és a Velencei Bizottság véleményével, valamint az Európai Unió Tanácsának legutóbbi ajánlásával, amelyek azonnali beavatkozást tartanak szükségesnek a bírói önigazgaztás és függetlenség megerősítése érdekében, továbbá a bírói kinevezések területén a törvényesség biztosítására. Hasonló megállapításokkal zárult az Európai Bírói Egyesület 2019 tavaszán végzett vizsgálata is.