Az elmúlt tíz évben már többször elítélték, most azért áll bíróság előtt, mert két éve az otthonában kotyvasztott robbanószert. De nagy értékre elkövetett csalás miatt is folyik egy büntetőügye. S. Ábel először beszélt arról, hogy 2017-ben miért állt neki bombát készíteni otthon a konyhájában. Azt mondja, amit tett társadalmilag hasznos, jó cselekedet volt. A hatóságok szerint viszont már sokadjára lépett át egy határt.
Érvényes kormányrendeletekre hivatkozik, indítványokat csatol be és letartóztatása alatt hivatalokkal levelezik, hogy állításait igazolja − vádlottaktól nem megszokott, S. Ábeltől szinte várható aktivitás egy büntetőeljárás alatt. A volt egyetemi joghallgató most éppen azért áll bíróság előtt, mert 2017-ben a lakásában olyan robbanószert kotyvasztott, amely a hatóságok szerint
megbízhatatlansága és veszélyessége miatt még engedéllyel sem állítható elő.
S. Ábelt 2017. július 28-án délután a rendőrök a TEK kommandósai segítségével fogták el a XI. kerületben. Kezdetben rablás előkészületével gyanúsították, ami később robbanóanyaggal való visszaélés bűntettére módosult. A Fővárosi Főügyészség 2018-ban robbanóanyaggal való visszaélés bűntettével vádolta meg. A vádat a bírósági eljárás alatt az ügyészség végül közveszély okozásának bűntettére is kiterjesztette.
Ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön tartotta a harmadik tárgyalást, ahol a S. Ábel politikai és lelkiismereti fogolynak nevezte magát és először beszélt arról, miért vett robbanószer gyártásához szükséges anyagokat.
A vádirat szerint a férfi házi készítésű bombával kísérletezett és 2017 július végére pedig sikerült a TATP, azaz triaceton-triperoxid és a DADP, azaz aceton triperoxid robbanóanyagot előállítania.
2017. július 27-én 50-70 gramm mennyiségű TATP-t és DADP-t tartalmazó vegyületet egy műanyag palackba töltötte, majd azt a XXII. kerületben egy erdős területen, egy fa tövében kiöntötte. Az ügyészség szerint az elkészült bomba
a detonáció után 3-5 méter sugarú körben okozott volna súlyos, maradandó sérüléseket, de a pusztító hatást repeszekkel még tovább lehetett volna növelni.
S. Ábel szerint a vádiratnak vannak olyan állításai, amelyek valósak. Azt például nem tagadja, hogy vásárolt hidrogén-peroxidot, acetont, sósavat és kénsavat, de ezekkel csupán
társadalmilag hasznos, jó cselekedetnek nevezhető célja volt,
és mindent segítő szándékkal tett. Mint mondta, rengeteg időt töltött az interneten olvasgatással és érdekelték a biztonsági és bűnügyi hírek. Arra figyelt fel, hogy a híradásokban egyre gyakrabban lehetett hallani terrortámadásokról, ahol általában házilag készített bombával robbantottak.
Kíváncsiságból elkezdett érdekelni, hogy a magyar jogszabályozás, hol és milyen formában tiltja ennek az aceton-peroxid nevű robbanóanyagnak a használatát. Feltételeztem, hogy a magyar jogszabály tiltja ennek az anyagnak az előállítását, birtoklását és a vele kapcsolatos magatartásokat. Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy ez nem így van
– állította.
Talált ugyanis egy olyan jogszabályt, amely „meghatározza a robbanóanyagok mibenlétét, felsorolja a robbanóanyagokat, ebben viszont az aceton-peroxid nem szerepelt és ma sem szerepel.”
A tervem az volt, hogy egy olyan beadványt írjak az arra illetékes hatóságnak, szervnek, hogy módosítsák a jogszabályt, a robbanóanyagok listáját pedig egészítsék ki az aceton-peroxid nevű robbanóanyaggal.
A bomba előállításhoz szükséges alapanyagokat pedig csak azért vásárolta, mert saját YouTube-csatornájára egy tematikus anyagot akart feltölteni, mondta. Itt szeretett volna beszámolni arról, hogy felfedezett egy hiányosságot és a javaslatára jogszabályt módosítottak. A bomba elkészítéséhez szükséges anyagokat „csak szemléltető elemként használta volna, hogyan néznek ki, milyen csomagban árulják őket.”
Bár a vád szerint S. Ábel a vegyületeket össze is öntötte, ő azonban állítja, olyan kombinációban, amelyből az aceton-peroxid – vagyis a robbanószer – előállhatott volna, biztosan nem keverte össze azokat. Szerinte egyébként a vádiratban több olyan pont is van, amely érthetetlen. Így például az is, hogy pontosan hány anyag előállításával vádolják. Szerinte nem egyértelmű, hogy az ügyészség szerint ezekből a vegyületekből milyen mennyiséget készített? Mint ahogy az sem világos, hogy a vád szerint a két vegyület két különböző robbanóanyag, vagy ebből a két vegyületből hozható össze egy robbanóanyag? Mivel ezek a kérdések a bíróság szerint szakértői kérdések, azokra a beidézett szakértők válaszolnak majd.
A háromórás tárgyalás végén S. Ábel csatolta azokat a leveleket, amelyet különböző hivatalokkal váltott. Már letartóztatásban ült, amikor levelezni kezdett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, Budapest Főváros Kormányhivatalával és a Pest Megyei Pest megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztályával is, hogy „még több információt szerezzen az aceton-peroxid nevű robbanóanyag jogi szabályozottságról” és így igazolja, hogy ő csupán a jogszabály hiányosságára akart rámutatni.
S. Ábel neve először 2010-ben jelent meg az országos sajtóban, miután egy internetre feltöltött videóból kiderült róla, hogy a külföldi iskolai lövöldözések hatására verseket ír, amelyekben arra is utal, megölne 22 embert, hogy aztán magával is végezzen. A Kúria 2015-ben emberölés előkészítése miatt két és fél év letöltendő börtönre ítélte, de az ítéletet később az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette, mert a döntés meghozatalában egy olyan bíró is közreműködött, aki az ügy egy korábbi szakaszában vizsgálóbíróként járt el, ez pedig összeférhetetlen. A Kúria 2017-ben, megismételt eljárásban emberölés előkészületében mondta ki bűnösnek, és jogerősen két és fél évre ítélte.
Az AB döntése idején már tudni lehetett, hogy S. Ábelnek nem csak a lírai énje vonzódik a fegyverekhez, 2013-ban bement a Móricz Zsigmond körtéren egy fegyverrel a McDonald’sba, és többször belelőtt a mennyezetbe. 2015-ben lőfegyverrel való visszaélés és fegyveresen elkövetett garázdaság bűntettében mondták ki bűnösnek és jogerősen négy és fél évre ítélték.Büntetésének kétharmadát viszont gyakorlatilag az előzetes letartóztatásban és házi őrizetben kitöltötte, így
2017. március 10-én, a jogerős ítélet után szabadon engedték.
A rendőrség rablás gyanújával is nyomozott, mivel S. Ábel és egy barátja között olyan beszélgetés zajlott, amiből a hatóságok szerint arra lehetett következtetni, hogy a férfi prostituáltak kirablását tervezte, de ez a gyanúsítások között végül nem szerepelt.
Tavaly augusztusban viszont nagy értékre elkövetett csalás bűntette miatt ítélték el újra. Halmazati büntetésként két évet kapott, öt évre felfüggesztve, amiért kétszer is hamisított átutalási megbízásokat adott le két fővárosi bankban. Az ítélet ellen fellebbezett, így az ügy másodfokon novemberben folytatódik.
S. Ábellel 2011-ben készítettünk videóinterjút:
A most 33 éves fiatalembert zavaros, sokakban riadalmat keltő bűncselekményei miatt a rendőrök már folyamatosan figyelték. Titkosszolgálati eszközökkel is szemmel tartották és valószínűleg tartják majd. Édesanyja lakását, ahol lakott és ahol a robbanószert is készítette, bekamerázták, a telefonját lehallgatták és civil ruhás nyomozók követték. A hatóságok szerint két éve júliusban megint átlépett egy határt, ezért avatkoztak közbe.