Magyarországon az európai átlagnál is magasabb az összes szüléshez viszonyított császármetszések aránya, a szülések körülbelül negyven százalékát teszik ki. 

2016-ban cikksorozatban (első és második  rész) számoltunk be arról, melyik magyar kórházban mi a helyzet, azóta csak pár év telt el, de még az akkori állapotnál is sokkal több lett a császármetszés itthon. A legfrissebb hivatalos adatokat a Nők Lapja közölte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő statisztikái alapján, mostani cikkünkben az elmúlt három év különbségeit kórházanként lebontva és összehasonlítva mutatjuk: ekkora az egyes hazai kórházakban lezajló szüléseknél a császármetszések aránya.

A 2013-2015-ös helyzetet és a 2018-as helyzetet szemlélve látható, hogy 

Az orvosi szakirodalom (például a WHO ajánlása vagy a Harvard egyetem jelentése) szerint a valóban indokolt császármetszések az összes szülés 15-19 százalékát teszik ki, az utóbbi évtizedekben mégis a császármetszés volt a leggyakrabban végzett műtéti beavatkozás a fejlett országokban, és nem csak Magyarországon.

Nemzetközi összehasonlításban is jóval több nálunk a császármetszés, mint máshol, a 2015-ös helyzetet szemlélve 8.5 százalékponttal magasabbak az EU-, 7.3 százalékponttal az OECD-tagországok átlagánál, legalábbis ez derült ki az A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése című kiadványból, amit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) jelentetett meg még 2016-ban .

Az összes szülés közt a császármetszések országos aránya 1990-ben 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban már közel 30 százalék, az OEP adatai szerint 2015-ben pedig már 39 százalék volt, most még pár százalékkal magasabb lett ez az arány. 

Egy csomó szempont miatt lehet ez a nemzetközi összehasonlításban magasabb arány, az okokról korábbi cikkünkben megkérdezett szakemberek ezeket említették:

• Számít tehát, hogy az adott intézmény az alacsony vagy a magas kockázatú esetekre szakosodott. Viszont a magas kockázatra szakosodás elvileg csak pár százaléknyi emelkedést indokol, a páciensek arányainak megfelelően (ezt mutatja a cesareanrates.com korrekciós arány oszlopa: mennyi az összes szülésen belül a koraszülés, ikerszülés, faros baba, beteg anya), mondta korábban az Indexnek Schimcsig Nóra, az ICAN (International Cesarean Awareness Network) magyar csoportjának alapítója.
• Számít, hogy hány szülés van egy kórházban, mert ha nagyon sok (évi 3000-nél több), akkor jóval kevesebb idő van a kórházban a szülőszoba használatára, nem örülnek a kórházakban a hosszadalmas vajúdásnak, gyorsabb megoldás a császármetszés.
• Számít, hogy egyre több olyan nő vállal gyereket, akinek valamilyen kockázatot jelentő egészségügyi problémája van.
• Számít, hogy a császármetszés után többet fizet a kórháznak az állam, mint a sima hüvelyi szülés után. A műtét sokkal költségesebb műfaj, de kérdés, hogy a valós költségkülönbség nem a műtétekre ösztönöz-e inkább.
• Számít, hogy kevés szülész vállalja a farfekvéses szülések spontán levezetését, illetve a harántfekvéses babák megfordítását. Hasonlóan sokan óvakodnak a megelőző császármetszés utáni hüvelyi, spontán szülés levezetéstől is.
• Számít a hálapénz is, mert a császármetszésekért többet szoktak a családok kicsengetni, mint a hüvelyi szülésnél.
• Számít, hogy sokkal kevesebb kártérítési ügy van az elvégzett császármetszésekből, mint a nem elvégzettekből. 
• Számít, hogy sok nő saját választása a programozott császármetszés (amikor előre meghatározott időpontban szül, és nem (feltétlenül) akkor, amikor természetes útján beindul a szülés.
• Számít, hogy az adott kórházban lehet-e szülésznővel, dúlával szülni. 

(Borítókép:  Brendan Hoffman / Getty Images)