A Moszkva–Berlin–Ankara-háromszög realitásaihoz igazodva kell Magyarországnak megtalálnia a külpolitikai és gazdasági számításait – derült ki Orbán Viktor szokásos péntek reggeli, Kossuth rádiónak adott interjújából. A kormányfő szerint az ellenzék nem rosszindulatból, mint inkább tudatlanságból kritizálja azért, mert fogadta a török elnököt.
A közös biztonsági érdekek figyelembevételével lehet érvényesülnie Magyarországnak, figyelembe véve Németország, Oroszország és Törökország realitásait. Az együttműködés Németországgal és Törökországgal könnyebben megy, mert ők is a NATO tagjai, de Oroszországgal is megvalósítható, hiszen a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy nem jó, ha ellentétes oldalon keveredik a két ország katonai akcióba.
„Mi is vettünk részt egyébként Németországgal közösen olyan katonai akcióban, amelyben az oroszok területére beléptek” – ismerte el a második világháborúban a Szovjetunió megtámadását a kormányfő.
A harmonikus együttélés közös gazdasági érdekek mentén is erősítendő: A nemzetközi világgazdaság kedvező Magyarországnak – mondta Orbán –, „nem volna jó, ha Magyarország az itt megtermelt árut külföldön nem adhatná el”.
Magyarországnak el kell érnie a partnereknél, hogy „olyan gazdasági aktivitást végezzenek, amely nem fáj a magyar versenytársaknak”. Ebben szerepet kap a befektetések terén Magyarországon mindig jól teljesítő Németország, az Egyesült Államok, de Törökország is.
„Az ellenzék magatartását nem dolgom minősíteni, bár a kísértés nagy. Nem rosszindulatot látok, inkább tudatlanságot. Törökország nélkül a Magyarország és Európa felé tartó milliós áradatot nem lehet megállítani. A bevándorláspárti erők érdeke elmozdítani Erdoğant. Akkor ha ott nincs biztonság és rend, akkor nem lehet megállítani az áradatot”, ezzel „ teljesülhet a bevándorláspártiak álma” – mondta a kormányfő, aki szerint „Soros György híres tervében megírta”, hogy az EU-nak egymillió bevándorlóra van szüksége évente. (Soros valóban írt ilyet, később lefelé módosítva a számot.)
Orbán szerint Magyarország és Európa „addig van biztonságban, amíg Szíria felé nyitják meg a kapukat. Lehet szeretni, nem szeretni a török elnököt, én azt javaslom, merjünk magyarok lenni”.
Igaztalannak tartja a vádat, hogy kormánya cserben hagyta volna a kurdokat. Észak-Irakban Magyarország a kurd autonómia területén kórházakat támogat, 200 magyar katona pedig a helyi erők kiképzésében vesz részt. A nemzetközi világ „bonyolult gépezet”, van, ahol a kurdokat, van, ahol a törököket, és van, ahol az oroszokat kell támogatni.
„Érzékeny veszteséget szenvedett el a Fidesz az önkormányzati választáson” – ismerte el Orbán, aki szerint ez is mutatja, hogy az ellenzéket komolyan kell venni, még akkor is, ha oktalanul diktatúrát kiáltanak, amelynek legékesebb cáfolata épp az önkormányzati választás eredménye.
Karácsony Gergely azonban „szerencsére nem játszott diktatúrásdit” – mondta Orbán az új főpolgármesterrel folytatott megbeszélése kapcsán. Orbán szerint Budapest nem csak egy város, hanem a nemzet szíve, „olyan, mint a zsidóknak Jeruzsálem”, és ezt érti Karácsony is, még ha sok, Orbán szerint fontos fővárosi fejlesztési projektről le is kellett mondania. „Visszajött a régi baloldali kormány összes embere, most meg kell állapodni egy fejlesztési listában” – mondta Orbán, hozzátéve: fájt, hogy több tételről le kellett mondania, például a Liget kapcsán, amely „a nyugati világ legnagyobb” kulturális fejlesztése lett volna. „Álmokat kellett feladni” – mondta a projekt visszavágása kapcsán, amelyeket a fővárosi közgyűlés támogatása híján nem folytathat.
Sajnálja, hogy „le kellett húznia a listáról” az Új Nemzeti Galéria felépítését, a Magyar Innováció Háza és a városligeti színház visszaépítését. Örült viszont, hogy Karácsony a Regnum Marianum templom visszaállításának tervével „megengedőbb volt”.
Orbán szerint a NATO és Ukrajna közeledésében Magyarország nem követelt mást, mint hogy a Kijev által másfél éve deklaráltan vállalt kisebbségi jogvédelmet biztosítsa. A korábbi vezetés Orbán szerint magyarellenes volt, most abban bízik, hogy az új vezetéssel lehetőség lesz jó együttműködésre. Az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar kifogások hangoztatása „nem csak magyar érdek, ez a NATO kohéziójáról is szólt” – mondta a kormányfő a nemzeti alapú külpolitikáról, amelyet szerinte az ellenzék nem követne.
Például a Momentum SZDSZ-es, kozmopolita szemléleten alapuló külpolitikát visz, amikor Erdélyben román elnökjelöltet támogat – közölte a kormányfő. Orbán ezzel a csütörtöki kormányinfón elhangzottakra utalt: a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely román ügynöknek nevezte a Momentum elnökét, Fekete-Győr Andrást, mert pártja a román liberálisok elnökjelöltjét és nem az RMDSZ jelöltjét támogatta.
Orbán elfogadhatatlannak tartja, hogy az EU új, hétéves költségvetése lemondjon a mezőgazdasági támogatás és a kohéziós alapok eddigi formájáról. Lehetnek ugyan újabb közös források, mint a katonapolitika vagy a klímapolitika, de ez nem mehet rovására két finanszírozási sikerágazatnak – mondta Orbán. (A mezőgazdaság EU-s finanszírozásának korrupciós visszásságairól nemrég a New York Times is írt, szokatlan módon magyar nyelven is közölve a cikket.)
A britek kilépése kapcsán Orbán szerint elfogadható, hogy az Egyesült Királyság által eddig befizetett pénzt nem pótolják ki a tagok, de az nem, hogy az így kieső befizetések a szegényebb tagállamoknak nyújtott források csökkentésével járjon. Legfeljebb akkor, ha a csökkenés egységes és arányos.
„A befizetéseknél sincs minden rendben, mert a teljes nemzeti összterméket figyelve Svédország kevesebbet fizet be", mint Magyarország, olyan „speciális elszámolási rendszerek miatt", amelyeket még a britek kérésére vezettek be. Ha a brexit megvalósul, Orbán szerint ezeknek a rendszereknek meg kell szűnniük.