Már szerdán meghosszabbította a Fővárosi Közgyűlés a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK) fennálló együttműködési megállapodását, folyamatosan ellenőrzik az intenzív patkányirtást, várják a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, a jogi helyzet rendezését követően pedig arról is döntenek, hogy az egyszeri intenzív irtást terjesztik ki valamennyi, azaz Budapest mind a 23 kerületére, vagy más szakmai javaslatot tesznek. Tüttő Kata, Budapest városüzemeltetéséért felelős főpolgármester-helyettese mondta mindezt az Index kérdésére, hogy mit terveznek patkányügyben.

A főpolgármester-helyettes egy múlt heti Facebook-posztban arról írt, hogy miután helyszíni szemlén járt az irtó céggel, az RNBH Konzorciummal, beszámol arról, "amit lehet tudni a budapesti patkányhelyzetről és az ezzel kapcsolatos teendőkről". A főváros az október 13-i választás óta lényegében várakozó állásban van patkányügyben, holott az még a voksolás előtti szombaton is rendkívüli közgyűlési napirenden szerepelt.

Most Tüttő lakossági tájékoztatása a patkányirtás szakmai részleteit igyekezett "laza stílusban" részletezni, például úgy válaszolta meg a kérdést, "mit tehetünk mi, hogy kevesebb patkány legyen?":

Ne öntsük ki a wc-be az ételmaradékot, mert ez a csatornába kerül ahol kiváló táplálékul szolgál a patkányoknak. Tartsunk rendet a pincékben, ne tároljunk ott lomokat, zárjuk le a csatornából való bejutási útvonalakat. Ne tároljunk élelmiszert a nem jól zárt, lomos pincékben (krumplit, almát, semmit), mert szennyeződhetnek vizelettel, ürülékkel.

A tanácsadást követően azonban Tüttő arról is beszámolt, hogy miután tavaly óta 14 ezer patkányészlelést regisztráltak Budapesten, 10 kerületben folytatnak intenzív irtást, és ezekben a kerületekben le is csökkent az észlelések száma. "Ahhoz, hogy Budapest újra patkánymentes legyen a szakemberek szerint az összes kerületben meg kell csinálni az intenzív irtást (nem csak 10-ben) és aztán folytatni a folyamatos fenntartó kezelést."

De most akkor a Karácsony Gergely vezette főváros mégis inkább újabb, vélhetően több százmilliós költségű rendkívüli patkányirtást rendel? Vagy éppen a korábbi felvetéssekkel egyezően szerződést bont az RNBH Konzorciummal, amely – miután továbbra is rendkívüli irtás indokolt – a jelek szerint továbbra sem felel meg az eredeti szerződésében foglalt vállalásoknak? Tüttő azt mondta, éppen azért ment el a céggel terepre, mert igyekszik minél alaposabban megismerni és feltárni a problémát, hogy aztán a megfelelő döntést hozzák.

A cél világos: Budapest patkánymentes állapotának visszaállítása. De a politika eddig tart ebben a kérdésben, innentől kezdve ez egy szakmai ügy.

A főpolgármester-helyettes azt is mondta, hogy a most szerdai közgyűlésen éppen ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a főváros között tavasz óta fennálló megállapodás meghosszabbítására tesz javaslatot, hogy az irtás megfelelő monitoringjára legyen fedezet. Tüttő ebben látja biztosítottnak, hogy a megfelelő információk és adatok birtokában dönthessenek a patkánykérdésről, akár a rendkívüli irtás kiterjesztéséről. Kérdésünkre, hogy napirenden van-e még az RNBH-val kötött ötéves szerződés felmondása, azt mondta, egyelőre a Közbeszerzési Döntőbizottságra várnak, hiszen ott kell az eredeti közbeszerzési eljárásról, valamint annak jogorvoslati útjáról egy újabb értékelést hozni – erre bíróság kötelezte a döntőbizottságot.

Napok, hetek kérdése, hogy a jogi helyzet tisztázódjon, utána tudunk továbblépni.

De hogy merre? Az ügy előzménye, hogy a Budapest patkánymentesség fenntartására kiírt közbeszerzési eljárást az RNBH konzorcium nyerte 2018 nyarán. Azóta, noha a Főpolgármesteri Hivatal  szó szerint „ A főváros patkánymentes állapotának a fenntartása ” címmel írta ki és folytatta le a közbeszerzési eljárást, az új nyertes, az RNBH Konzorcium látszólag és a szakértők szerint sem tudta ezt a feladatot ellátni. Az addig (47 éven át) dolgozó Bábolna Bio leléptetése után alig néhány hónap alatt elharapózott, tavaszra pedig a lakosság számára látható módon megnőtt a fővárosi patkánypopuláció, de még ma is szinte napi szintűek a lakossági patkányészlelések.

Sőt, a patkányelőfordulás lavinát indított el a nyilvánosságban, amit pénzzel igyekezett kezelni a főváros. Mióta viszont május elején, hosszas huzavona után megkezdődött az idén plusz 300 millió forintba kerülő,  rendkívüli patkányirtás Budapest 10 kerületében, a nyilvánosságnak semmiféle információja nincs arról, ez a teljes éves patkánymentesítési büdzsét felemésztő akció egyáltalán sikerrel járt-e eddig. Sem az irtással foglakozók, sem pedig a megrendelő főváros, továbbá a fővárosi kormányhivatal nem közlik immáron hónapok óta az arra vonatkozó adatokat, hogy valójában milyen patkányfertőzöttség uralkodik ma Budapesten.

Azt sem tudni, hogy az RNBH Konzorcium úrrá lett-e a tavaszra kialakult patkánykáoszon, a bejelentések özönén, miközben az Indexhez jelenleg is rendszeresen érkeznek a patkányészlelésről szóló olvasói bejelentések, ráadásul ezekről korábban azt is megírtuk, hogy nyilván nem mutathatják a város patkányfertőzöttségének hiteles mértékét. Így nemcsak a tájékoztatás, hanem a megfelelő döntés meghozatala is kérdéses lehet, hiszen ha Budapest új vezetése most újabb, további 13 kerületre vonatkozó rendkívüli patkányirtást rendel majd meg, azt várhatóan ugyanaz a konzorcium végzi majd el, amelynek munkájával kapcsolatban 2018 óta sokasodtak a fenntartások. Ugyanakkor az RNBH és a független szakértők is állítják, nem 2018-ban harapódzott el a patkányprobléma Budapesten, a kártevők ugyanis már évekkel korábban elszaporodtak.

Nem indokolt a rendkívüli irtás kiterjesztése

Zöldi Viktor biológus, az egykori Országos Epidemiológiai Központ dezinszekciós és deratizációs osztályának volt munkatársa, 2018. október 1. és 2019. szeptember 15. között a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szenior szakmai szakértőjeként dolgozott. Ebben a minőségében mintegy 10 hónapig segítette a Fővárosi Önkormányzat szakmai osztályait a patkányirtással kapcsolatos feladataik szakszerű ellátásában, a két intézmény közötti együttműködési megállapodás értelmében. Az intenzív irtási program koncepcióját és részleteit túlnyomó részben éppen ő dolgozta ki, ennek ellenére egyelőre óvatos akkor, amikor annak hatékonyságát, hosszútávú sikereit értékeli.

Vele az alábbi beszélgetést folytattuk a témában:

Csak volt, vagy van is közegészségügyi válsághelyzet Budapesten a patkányok miatt?

A „közegészségügyi válsághelyzet” kifejezést annak ellenére is túlzónak tartottam és tartom, hogy a budapesti patkánypopuláció még az úgynevezett intenzív irtási program (IIP) kezdete (2019. május) előtti legalább 5-6 éves időszakban számottevően növekedett. Ez a rendelkezésre álló adatokkal alátámasztható, noha az elégtelen adatfelvétel miatt a folyamat pontos alakulását sajnos már nem lehet rekonstruálni, lásd Merre tovább budapesti patkányirtás című, a Magyar Narancsban publikált írásomat.

Egy nagyvárosban a patkánypopuláció területi megoszlása mindig egyenetlen. Lehetnek olyan helyek, ahol tömegesek ezek a rágcsálók, és olyanok is, ahol egy kósza példányt sem találunk. Ráadásul a gócterületek időről-időre is változhatnak. Természetesen senki sem szeretne a környezetében patkányt látni, és ilyen értelemben egyetlen patkány is sok. Nincs viszont nagyváros és nagyvárosi működés patkányok nélkül. Így mégiscsak meg kell vizsgálni, hogy hogyan alakul a „még tolerálható” és a „már nem tolerált” mérték.

Budapesten erre a „fertőzött objektumok” arányát használták az elmúlt fél évszázad során. A jelenleg hatályos szerződés is ezzel operál. Hátránya az, hogy módszertani szempontból elavult, és nem tölthető meg ma is értelmezhető jelentéssel. A még elfogadható és a már nem tolerált szint legnagyobb problémája, hogy szubjektív (így nehezen definiálható), és számos tényezőtől függ (amelyeket mind külön-külön is ismerni kellene). Láthattuk azonban, hogy a budapestiek az elmúlt időszakban a közösségi médiában megtalálták azt a fórumot, ahol jelezhetik, hogy számukra a szint túllépte a még elviselhetőt, és számos videót és fotót osztottak meg a saját patkányészlelésükről.

Sikerrel járt, járhatott a rendkívüli irtás május óta?

A 2019. május-december közötti időszakra ütemezett IIP tudomásom szerint zavartalanul folyik, és szakmai szempontból fontosnak tartom, hogy az a szerződés szerinti módon meg is valósuljon. Sok évtized óta ez az első olyan, nagyobb összefüggő területet érintő patkányirtási beavatkozás Budapesten, amelynek menetéről részletes adatokat szolgáltat a vállalkozó és az ellenőrzéssel megbízott népegészségügyi szerv (NNK) a Fővárosi Önkormányzat részére.

De ez azt is jelenti, hogy érdemben visszaszorul a patkánypopuláció?

Az intenzív program várhatóan 2019 decemberében fog befejeződni, így erre a kérdésre azt követően lehet majd pontos választ adni. Részadatokat azonban a Főpolgármesteri Hivatalnak lehetősége lenne nyilvánosságra hozni.

A főpolgármester-helyettes által említett, minden kerületben elvégzendő rendkívüli irtással siker érhető el?

Általánosságban: ha egy olyan IIP, mint amilyen a jelenleg zajló budapesti is (vagyis a teljes csatornahálózat kezelését célzó rendkívüli irtás), szakszerűen megvalósul, akkor nagy valószínűséggel érzékelhető populációcsökkenést képes elérni. Ideális esetben a kis területen összpontosuló jelentős ártalom az a forgatókönyv, amely egy IIP jellegű munkaszervezéssel eredményesen kezelhető. Ha a területet kiterjesztjük, és a patkánypopuláció heterogén eloszlásáról nem veszünk tudomást, vagyis lemondunk a beavatkozás célzottságáról, akkor az bizonyosan az eredményesség rovására fog menni, miközben jelentős mértékben romlani fog a beavatkozás költséghatékonysága.

Véleményem szerint nem indokolt a jelenleg 10 belső kerület teljes területét érintő IIP-t az összes budapesti kerületre hasonló, tehát a teljes területet lefedő módon kiterjeszteni.

A problémás helyeket kell azonosítani és célzottan kezelni, a költséghatékonyság figyelembevételével.

Ha mégis kiterjesztik a mostani programot, annak reálisan további 3-400 milliós költsége lehet?

Igen, azt gondolom, hogy egy ilyen plusz program reálisan újabb több százmilliós kiadást jelentene.

Az egyszeri rendkívüli irtás után hosszú távon fenntartható a patkánypopuláció mértékének alacsony szinten tartása, tehát megakadályozható annak újabb növekedése?

A jelenleg zajló IIP keretében a vállalkozó a teljes csatornahálózatban helyez ki irtószert. Ez paraffin tartalma révén a nedves környezetben hosszabb ideig megőrzi integritását, azonban néhány hét alatt így is bepenészedik és tönkremegy a csatornában. Ezért a fogyasztás megszűnése után az utoljára kihelyezett blokkokat fel kell szedni a csatornahálózatból. Vagyis ez a technológia a patkánypopuláció letörésére lehet csak alkalmas, hosszútávon más rendszerű megelőzési/irtási programot kell kialakítani a Fővárosban, amennyiben a jelenlegi szerződésben rögzített alapfeladatok e célra elégtelennek bizonyulnak.

A már említett cikkében márpedig azt írta, alapjaiban kellene átszervezni a budapesti patkányirtást. Mit kellene elsőként tenni a szisztéma megújításához?

Elsőként értékelni kell az intenzív irtási program (IIP) eredményeit. Munkaszervezési, irányítási, hatékonysági szempontokra egyaránt gondolok. Ennek alapját a vállalkozó rendszeres adatszolgáltatása és a népegészségügyi hivatal ellenőrzési jelentései képezhetik. Ezen túl azt is meg kell vizsgálni, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját elvárásai mennyiben teljesültek és mennyiben nem.

A városüzemeltetés szakmai kérdéseiben illetékes főosztály az év eleje óta folyamatosan figyelemmel kíséri a patkányirtást, amely lényegi különbség a Főváros korábbi gyakorlatához képest, és jó alapot ad a megfelelő felülvizsgálathoz. Az eddigi tanulságok levonását megelőzően semmiképp nem javasolnám jelentős újabb megbízás aláírását semmilyen kártevőirtó céggel, így például az eddigi IIP automatikus kiterjesztését sem az eddig nem érintett kerületekre. Mindenképpen olyan megoldást kell kidolgozni az eddigi tapasztalatok alapján, amely hosszú távon is működtethető. És ez alatt nem csak az operatív kérdéseket értem, hanem a hatékonysági, környezetvédelmi, köztisztasági, kommunikációs vetületeket is.

Egy másfél millió lakosú nagyváros esetében a központi szervezésű patkányirtásnak mindezekre választ kell tudnia adni a 21. században.

Tüttő Kata posztja szerint a patkánytetemeket feldolgozzák, például enyvet készítenek belőle. Valójában mi lesz a patkány tetemmel?

Az elpusztult patkány teteme minden esetben veszélyes hulladéknak minősül. A rágcsálók által terjesztett fertőzések elkerülése érdekében a rágcsálót puszta kézzel soha ne érintsük meg. A kártevőirtó vállalkozó az általa összegyűjtött patkánytetemeket állati tetemek megsemmisítésével foglalkozó szakvállalatnak köteles átadni.

Borítókép: MTI Fotó: Kovács Attila