Három éve történt a budapesti metró legsúlyosabb balesete a Pillangó utcai metrómegállónál. Az okokat még mindig vizsgálják, az elrendelt 30 km/órás sebességkorlátozást még nem oldották fel. De már megvan, hogy a BKV mivel szeretné elejét venni a hasonló baleseteknek: levélfogó háló, fűtött sín, szoftvermódosítás.
2016. december 5-én, hétfőn reggel a 2-es metró Pillangó utcai nyílt, földfelszíni megállójában álló szerelvénybe hátulról belefutott egy másik szerelvény. Az ütközés 20 km/órával történhetett, a vészfékezés nem volt hatékony a csúszós, nyálkás sínek miatt. Tizenhatan megsérültek, a BKV a 2-es metró nyílt szakaszára az Örs vezér téri végállomásig 30 km/órás sebességkorlátozást vezetett be, a rendőrség tömegszerencsétlenség miatt nyomozást indított.
Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában a BKV válasza alapján azt állítottuk, hogy még nem zárták le a nyomozást. A BRFK azonban közölte: ez nem felel meg a valóságnak, október 10-én a nyomozást lezárták, két embert vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetés vétségével gyanúsítanak, az iratokat átadták az ügyészségnek.)
Bíró Endre, a Metróért Egyesület vezetője a baleset előtt három nappal levélben figyelmeztette az akkori főpolgármestert a balesetveszélyre. Ismert ugyan a Közlekedésbiztonsági Szervezet jelentése, ami szerint a sínek csúszóssága és a 2-es metró Alstom Metropolis szerelvényeinek műszaki hiányosságai is hozzájárultak a balesethez, de ez Bíró szerint még nem elég. A szakember úgy tudja, hogy a BKV több módszerrel is kísérletezett, hogy ne legyen több hasonló baleset, levélfogó hálót szereltek fel a szakasz mellett, hogy a falevelek pályára hullását megakadályozzák. (Szakértői vélemények szerint, ha az acélkerekek és az acélsín között kialakult a nedves-olajos falevelekből álló vékony „takonyréteg”, akkor azt a szerelvényt már semmilyen ABS-hes hasonló rendszer nem állítja meg.)
A balesetről már akkor azt írtuk, hogy szerepet játszhatott benne az is, hogy a Kerepesi út túloldalán levő fákról sok levelet fújt át a szél a metró felszíni pályájára. Emiatt állt a baleset előtti héten is a forgalom, több vonat kicsúszott és sebességkorlátozást is elrendeltek. A sebességkorlátozás miatt sorban állás alakult ki az Örs térségében, késtek a vonatok, felborult a menetrend, és emiatt kézi vonatvezetésre állt át ez a szakasz, írtuk 2016-ban.
Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója még aznap azt közölte: már húsz-harminc éve gondot jelent az érintett szakaszon az őszi-téli időszakban, hogy a sínek eljegesednek vagy falevelek kerülnek rájuk, ami csúszásveszéllyel jár. A metróvezetőket erre figyelmeztették, valamint az automata üzemmód helyett úgynevezett „ellenőrzött kézi vezérlést” vezettek be. Ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek a pálya állapota alapján kellett sebességet választaniuk. A fedélzeti számítógép adataiból látni fogják majd, hogy a vezető betartotta-e az erre vonatkozó utasításokat. Az elnök-vezérigazgató szólt arról is, hogy a második jármű vezetője azt mondta, az állomásra érkezés előtt, fékezés közben érezte, hogy csúszik a pálya, és már nem tudott megállni.
A sínek szárazon tartását fűtőszál beépítésével érné el a BKV, és dolgoznak az automata vezérlési rendszer (CBTC) módosításán is. A módosítást követően a szerelvények lágyabb, kisebb intenzitású fékezéssel lassítanak, és nem is engedik nagyon közel egymáshoz őket.
Megkerestük a BKV-t is az ügyben, ahol lényegében megerősítették a Bíró Endre által elmondottakat, hozzátéve, hogy ezen kívül szigorították a pályaellenőrzést, módosították a személyzet képzését. Az eredeti menetrend visszaállításáról csak a rendőrségi eljárás megállapításai alapján döntenek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezete (KBSZ) éppen két éve hozta nyilvánosságra a jelentését az ügyről. A KBSZ a jelentésben ajánlásokat fogalmazott meg. Azt javasolták a BKV-nak, hogy a szerelvény gyártójával közösen
A BKV az MTI-nek erre reagálva, tehát két éve azt írta, a társaság már a zárójelentés kiadása előtt megkezdte az ajánlások végrehajtását. Egyelőre megoldásokat keresnek a tapadási viszonyok javítására, ennek keretében 2018 januárjában megkezdik a sínfűtés telepítését, írták. Emellett a BKV eljárási rendet dolgozott ki és léptetett érvénybe a kedvezőtlen időjárási-, vagy egyéb körülmények következtében kialakult kerékmegcsúszás vagy kerékfelpörgés esetére, és „a járművezetők kézi vezetési képességeinek fenntartására", közölték 2017 decemberében.
(Borítókép: Metrószerelvények, amelyek összeütköztek a Pillangó utcánál 2016. december 5-én. A balesetben tízen megsérültek. Fotó: Mihádák Zoltán / MTI)