A Bács-Kiskun megyei határszakaszon szolgálatot teljesítő rendőrök és honvédek hétfőn 24 óra leforgása alatt
tizennégy esetben összesen nyolcvan külföldit tartóztattak fel a déli határszakaszon.
A magyar hatóságok a police.hu közlése szerint Sárhát, Hercegszántó és Baja közigazgatási területén, valamint Kelebia Vasúti Határátkelőhelyen magukat szír, iraki, török és palesztin állampolgárnak valló illegális határátlépőket igazoltattak. Majd miután senki nem tudta sem a személyazonosságát, sem tartózkodása jogszerűségét igazolni, mind a 80 illegális határátlépőt visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz.
Ugyanebben az időszakban a határ menti járőrök további hat csoportban összesen negyvenkilenc embert akadályozott meg abban, hogy jogellenesen Magyarország területére lépjenek.
Ahogy a hvg.hu keddi szerbiai riportjában is szerepel, miután december elején elérte a heti ezret a határátlépéssel próbálkozók száma, a vajdasági Magyarkanizsán három év után ismét összeült a helyi önkormányzat által koordinált válságstáb. Azonban a valódi válsághelyzet még messze van, a szerbiai menedékkérők száma töredéke a 2015-ösnek, a menedékkérők befogadására szolgáló 19 tábor kihasználtsága is ötven százalékos – a magyar határhoz közeli Kikindán és Szabadkán is sok a szabad hely. Szerbiában összesen 19 befogadóhelyet működtet a kormány, ebből ötben azokat helyezik el, akik ott nyújtják be a menedékkérelmüket, a többi lényegében tranzitállomás. Mindegyik nyitott tábor, azaz szabad a ki- és bejárás.
Azonban a riport szerint a helyi reakciók sokkal hevesebbek, mint 2015-ben, többen arra biztatják a helyi boltosokat, ne szolgálják ki a menekülteket, akik egyébként a helyi településeken tervezgetik a továbblépést, az egyik informátor szerint például felvásárolták a magyarkanizsai boltokból a gumicsónakokat.
Nem csak a magyar határon nőtt meg a közel-keleti bevándorlók aktivitása. Görögországban például egy nap leforgása alatt több mint 470, Törökországból induló illegális bevándorló ért partot.
Az MTI által idézett görög közszolgálati tévé szerint a 470-ből 136-ot a görög parti őrségnek kellett kimentenie az Égei-tengerről, további 338 embernek azonban önerőből, különböző bárkák és lélekvesztők fedélzetén eljutni Számosz, Farmakoníszi, Híosz, Szamothraké szigetekre, illetve a görög szárazföldön fekvő Alexandrúpoli kikötővárosba.
Az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigeteken jelenleg több mint 41 ezer bevándorló tartózkodik, ami a legmagasabb szám azóta, hogy 2016 márciusában életbe lépett az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodás – melynek értelmében a törökök közvetelnül menekültellátásra fordítható 6 milliárd eurós uniós támogatás fejében határaikon belül tartják az elsősorban a szíriai polgárháború elől Európába tartó menekülteket. Áprilisban még csak 14 ezer migráns volt a szigeteken, humanitárius szervezetek szerint ráadásul nem csak számuk nőtt meg, hanem "drámai körülmények között" tengődnek.
Ráadásul sok illegális bevándorló nem a tengeren, hanem a török-görög-határon található, gyors folyású és meglehetősen széles Évrosz folyón keresztül próbál meg az EU területére jutni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az év eleje és december közepe között több mint 14 ezer migráns kelt át a határfolyón, melynek térségében egyaránt mindennaposnak számítanak a határőrök atrocitásai és a tragikus balesetek.
2019-ben eddig 71 368 bevándorló érkezett Törökországból Görögországba az ENSZ közlése szerint. Ez majdnem 21 ezer emberrel több, mint tavaly, amikor 50 500 migráns érkezését regisztrálták görög területen.
Szintén kedden azonban új, össz-európai adat jelent meg az illegális bevándorlók számáról. Az összesítés az Európai Bizottság egy bizalmas jelentésében szerepel, melyet a német Die Welt szerzett meg. Eszerint Görögországban 67 741 fő érte el az Európai Unió területét, a görögöktől messze elmarad 1803 fővel Olaszország, 261 fővel Ciprus, illetve 197 bevándorlóval Bulgária (a jelentés furcsasága, hogy Spanyolország egyáltalán nem szerepel benne). Az abszolút számok tekintetében nincs nagy különbség a Bizottság és az ENSZ jelentései között, azonban az uniós csúcsszerv szerint ez nem kevesebb, mint 46 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.
Ugyancsak idei jellegzetesség, hogy a Görögországba érkezők legnagyobb csoportját már nem a szíriai, hanem az afganisztáni állampolgárok alkotják.
A több évtizedes polgárháború által dúlt országból érkezik az illegális határátlépők 30 százaléka, őket követik a szíriaiak 14 százalékkal, majd jönnek a 10 százalék alatti részarányt képviselő pakisztániak, irakiak és törökök következnek.
A jelentésben az is szerepel, hogy akadozik a görög és a török hatóságok együttműködése, ami megkérdőjelezi az EU és Törökország 2016-os menekültügyi megállapodásának jövőjét. A görög parti őrség beszámolói szerint a török partnerek az utóbbi hetekben számos esetben megtagadták az együttműködést, nem tartóztatták fel a görög szigetek felé tartó csónakokat, holott a görög fél értesítette őket a határ közelében tapasztalható mozgásról.