Energiatakarékos diódák a városban, fenyőjárat, saját készítésű rebögrék. Így készülnek a különböző önkormányzatok, hogy a klímaváltozás időszakában zöldebbé tegyék az idei ünnepeket. A kezdeményezés jó, de egyelőre úgy tűnik, a dolog kissé gyerekcipőben jár. Van olyan megkeresett önkormányzat is, aki egyáltalán nem tudott válaszolni arra, készülnek-e valami zöld ötlettel a karácsonyra.
Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede, a klímaváltozás már kilenc kritikus ponton túl van. Az elmúlt húsz év legsúlyosabb erdőtüzeiben több mint négymillió hektárnyi terület égett le az Amazonas mentén Bolíviában, a brutális légszennyezést az űrből is látni lehetett. Hatalmas erdőtüzek pusztítottak Közép-Afrikában is, de az antarktiszi jégmezők is zsugorodnak. A világ klímaszeme épp Madridon van, ahol két héten át zajlik az ENSZ huszonötödik klímacsúcsa.
De a klímaváltozás nem csak a világban, hanem Magyarországon is egyre forróbb téma. Az önkormányzati választási kampányban az ellenzéknél nagy szerepe volt a zöld vízióknak, egy zöldebb országnak, egy zöldebb Budapestnek. November elején aztán kihirdették a klímavészhelyzetet a fővárosban, a egymást érik a klímasztrájkok az országban, úgy tűnik, az emberek egyre nagyobb részének fontos, hogy környezettudatosan éljen.
Aztán bejön a képbe egy olyan esemény, hogy karácsony,
ami a Mikulással együtt szerfelett környezetszennyező: az ajándékok, a csomagolópapír, az áruszállítás, az autóvezetés, az égősorok, a fakitermelés és az élelmiszerhulladék is mind-mind kiveszi a részét a szennyezésből. Egy tavalyi felmérésből kiderült, a magyarok átlagosan közel ötvenezer forintot költenek a karácsonyra, a legnagyobb arányban pedig ruhadarabok, divatcikkek vagy szépségápolási termékek kerülnek a fa alá. Amint az ünnepeknek vége, az utcák tele vannak a száműzött, csupasz fákkal, a kukák a már nem működő égősorokkal, csomagolópapírral, boros és pezsgősüvegekkel.
De vajon mit tesz a kormány, a főváros vagy egy nagyobb városi önkormányzat az idei zöldebb ünnepért?
Megkérdeztük őket, és annyi elmondható előre, hogy a dolog egyelőre kissé gyerekcipőben jár.
Szeged az energiatakarékos diódákban és LED fényfüzérekben látja a megoldást, abból legalább száz kilométert feltettek városszerte az ünnepekre. Ezzel pedig a "villanyszámla, áramfelhasználás tizedrésze a korábbiaknak", írja az önkormányzat az Indexnek.
Azt is tervezik, hogy amint vége az ünnepeknek, "fenyőjáratokat" indítanak, amellyel a kidobott karácsonyfákat szedik össze, azokat külön depóba szállítják, később ledarálják, és mulcsot csinálnak belőle. Azt pedig közterületeken és parkok ösvényein hasznosítják újra, állítják.
Eggyel kevésbé kiforrott a téma például Szombathelyen. Mint írják, az idei karácsonyi vásár szervező cégeit arra kérték, hogy "lehetőségeik szerint élő, és ne vágott növényeket használjanak". Az önkormányzat bögréket is csináltatott, amelyeket a vásárban lehet megvenni (az összeg egy gyógypedagógiai iskolának és lakóotthonnak megy), azokat pedig szerintük repohárként használhatják az emberek egy-egy bódé között.
Mindenesetre egy fenntartó fejlődésért és klímapolitikáért felelős tanácsnoki pozíciót már létrehoztak Szombathelyen, és az elmúlt időszakban több (nem az ünnepekhez köthető) zöld lépést tettek: volt papírmentes közgyűlésük, amikor a képviselők mindent e-mailben kaptak meg, és elfogadták az 1000 fa faültetési programot.
Miskolcon adományfát állítanak a Városháza melletti téren. Amikor azt januárban leszedik, akkor tűzifaként szétosztják a rászorulók között. Az önkormányzat szerint a családok így jó minőségű faanyaggal tudnak majd tüzelni, amitől kevesebb káros égéstermék kerül a levegőbe. A város szegényebb részein ugyanis gyakran műanyaggal és gumival fűtenek, ami hozzájárul Miskolc gyakori kritikus légszennyezettségi adataihoz, írják.
Budapest II. kerületének polgármestere, Őrsi Gergely pedig a Facebookra írta ki, hogy a kerület bölcsődései az ovisok és az alsósok újrahasznosított tasakban kapják a Mikulás-ajándékot, cukrok helyett pedig egészséges dolgokat pakolnak bele. Zuglóban pedig kissé unortodox módon, a Bosnyák térre lerakott megfelezett karácsonyfát eltüntették, és egy másik, teljeset hoznak helyette. Mindeközben viszont a klímaváltozás miatt a lucfenyő akár el is tűnhet Magyarországról.
A XII. kerület, Hegyvidék fideszes önkormányzata kérdéseinkre válaszában felsorolta, hogy mindeddig mit tettek a környezettudatosság jegyében a kerületben, mint például hogy az udvarokra komposztálók kerültek ki, a lakók kertjeiben összesen 4300 köbméter hulladékot aprítottak le, több száz vadgesztenyefát védtek meg a kórokozóktól, az érdeklődők pedig előadásokon és szakmai sétákon vehetnek részt. A karácsonnyal kapcsolatban azt a választ adták:
A karácsony ünnepét szeretnénk meghagyni egy meghitt családi eseménynek.
A Fővárosi Önkormányzat kérdéseinkre azt írta, azokra egyelőre nem tudnak válaszolni. A témával Sopron vezetőségét és a kormányt is megkerestük, ahonnan választ egyáltalán nem kaptunk. Mindenesetre a parlament mégis tárgyalja a Párbeszéd törvényjavaslatát és az ellenzék közös határozati javaslatát a klímavészhelyzet kihirdetéséről.
(Borítókép: Fenyőfákat vágnak ki a Zala megyei Nemespátrón 2019. november 29-én. Az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében elkezdődött a karácsonyfák kivágása. Fotó: Varga György / MTI)