Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium azt a jelentést, amit Varga Judit igazságügy miniszter utasítására készítettek a győri kettős gyerekgyilkosság ügyében.
Az igazságügyi miniszter a decemberi eset után „megkereste a Belügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget, továbbá a kormányzaton kívüli szervek közül az Országos Bírósági Hivatalt, a Kúriát, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és a Legfőbb Ügyészséget annak érdekében, hogy az ügy vonatkozásában minden releváns információval rendelkezzen”, írják.
A 13 oldalas jelentésben kitérnek a férfi 2016-os ügyére, amikor egy kalapáccsal majd egy szikével és egy késsel támadt alvó feleségére. Ámokfutását akkor 3 éves kislánya végignézte, 10 éves nevelt lánya és 7 éves fia pedig a szomszéd szobából hallgatta.
H. Gábort 2018. február 21-én jogerősen 5 év fegyházbüntetésre ítélték, a döntés szerint azonban büntetése kétharmadának letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhették. A BV intézet 2019. szeptember 12-én meg is indította a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos eljárást, amelyben
feltételes szabadságra bocsátás mellőzésére tett indítványt.
A BV intézet szerint „az elítélt a sikeres reintegráció megvalósulása érdekében különösebb aktivitást nem mutatott, tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett.”
Az ügyészség szintén a feltételes szabadság mellőzését kérte, figyelemmel a büntetés közepesen hosszú tartamára, a bűncselekmény jellegére, a büntetésből hátralévő részre, valamint az elítélt fogvatartása alatt tanúsított magatartására. Az ügyészség álláspontja szerint
az elítélt társadalomba való sikeres beilleszkedése megkérdőjelezhető volt, befogadó és munkahelyi környezete pedig aggályosnak tekinthető, valamint a büntetés végrehajtása alatt nem tanúsított kifogástalan magatartást.
„A lakhatással és a munkahelyi környezettel kapcsolatban a bíróság pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelte el. Megállapítható volt, hogy az elítélt foglalkoztatását egy volt zárkatársa érdekeltségébe tartozó cégnél, lakhatását pedig – a cég telephelyén – a volt zárkatárs házastársa biztosította.”
A pártfogó felügyelői vélemény a körülményekre, valamint a befogadást biztosító személy és H. Gábor tényleges kapcsolatának hiányára tekintettel szintén nem javasolta a feltételes szabadságra bocsátás elrendelését.
A bíróság viszont úgy döntött, hogy feltételesen szabadlábra helyezi a férfit. Ezt azzal indokolta, hogy
A döntés ellen a Vas Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be, de a másodfokú bíróság elutasította azt, így a férfit 2019. szeptember 27-én pártfogó felügyelete mellett feltételesen szabadlábra helyezték.
2019-ben egymással párhuzamosan folyt a férfi válópere és az ügyészség által indítványozott szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per.
H. Gábor még büntetését töltötte, amikor a Szombathelyi Járásbíróság 2019. június 17-én jogerősen felbontotta a pár házasságát, a szülők pedig külön a polgári bíróság által jóváhagyott egyezségben megállapodtak abban, hogy
a gyermekek felett a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket közösen gyakorolják, valamint a gyermekek lakóhelye az édesanya lakóhelye lesz.
Az ügyészség egy hónappal később, július 31-én H. Gábor szülői felügyeleti jogának megszüntetését kérte, mivel a férfi 2016-ban elkövetett bűncselekménnyel a gyermekek erkölcsi, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette. Az igazságügyi pszichológus vizsgálatai alatt a kiskorú gyermekek trauma utáni stressz jeleit mutatták.
H. Gábor a kereset elutasítását kérte, és az eljárásban az anya is volt férje mellett állt ki: kérte, hogy ne szüntessék meg a férfi felügyeleti jogát. Mint mondta, az a trauma, amit H. Gábor bűncselekménye korábban okozott, a gyermekekben nem él már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. Az együttélésük alatt férje alkoholfogyasztása, illetve féltékenysége okozott problémát, de ilyenkor kizárólag vele szemben volt agresszív, nem a gyermekekkel.
A bíróság a perben tanúként hallgatta meg az édesanya testvérét és közeli barátnőjét, akik mindketten úgy nyilatkoztak, hogy az alperes nagyon jó apa, a gyermekekkel kapcsolatosan minden tevékenységet elvégzett, nagyon kötődtek hozzá a gyermekek.
A Szombathelyi Járásbíróság 2019. június 20-án végül a férfi szülői felügyeleti jogát megszüntette, de az apa kapcsolattartási jogát nem zárta ki.
Vagyis a szülőkre bízta, hogy a gyerekeket mikor láthassa a férfi.
A bíróság álláspontja az volt – a korábban átélt trauma ellenére –, hogy a gyermekek érzelmi fejlődését veszélyeztetné az apjuktól való elszakadás. H. Gábor tekintetében pedig nem állapítottak meg olyan kóros vonást, amely alkalmatlanná tette volna a szülői szerepben való helytállásra. Az ügyészség a bíróság határozatát tudomásul vette.
Az anya december 13-án több napos láthatásra vitte a három gyereket az apa győri otthonába, de telefonon folyamatosan tartotta a kapcsolatot volt férjével. Utoljára december 14-én este nyolc órakor beszélt a férfival, aki azt állította, hogy a nagyobb gyerekek alszanak a legkisebb pedig mesét néz.
A nő másnap délután három óra körül hívta a rendőrséget, hogy csak legkisebb gyerekével tud beszélni telefonon. A jelentés ezután azt is részletesen leírja, hogy
H. Gábor a tizenhárom éves nevelt lányát és tíz éves fiát megfojtotta, majd másnap reggel – miután legkisebb gyermekét ellátta – az épület mellékhelyiségében fel akarta vágni az ereit, de mivel ez nem sikerült, felakasztotta magát.
A rendőrség több, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt rendelt el nyomozást, amit valószínűleg az elkövető halála miatt hamarosan le is zár.
A jelentés arra nem tér ki, amiről az Indexnek korábban az Országos Kriminológiai Intézet kutatója beszélt. Solt Ágnes szerint a gyerekek védelmében a rendszernek több ponton kellett volna jeleznie. „A gyermekvédelmi törvényben ugyanis a bíróságok és a pártfogói felügyeleti szolgálat is jelzőrendszeri tagként van megjelölve”, mondta.
A minisztériumi jelentés viszont csak a gyámhivatal, a család és gyermekjóléti szolgálatokra tér ki, azok oldaláról pedig – a család veszélyeztetettségére utaló bármilyen jelzés, adat hiányában – mulasztás nem állapítható meg.
Mivel a férfi 2016-ban beszűkült tudatállapotban követte el a bűncselekményt, ezért viszonylag enyhe büntetést kapott. Alapesetben ezért 10 évtől 25 évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés járhat, aminek a középmértéke 17 év 6 hónap. A minisztérium arra következtetésre jutott, hogy vizsgálni kellene, hogy „a bíróságok a büntetés kiszabásakor megfelelően alkalmazzák-e a középmértékre vonatkozó szabályt.”
Varga Judit korábban egy imidzsfilmnek is beillő Facebook-videóban hirdetett zéró toleranciát a családon belüli erőszakkal szemben. A jelentés végén szerepelnek, milyen lépéseket terveznek a jövőben a témával kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter kezdeményezte a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre joggyakorlat-elemző csoportot
kapcsolatban. A jelentés szerint a szülői felügyeleti jog bűncselekmény elkövetésével összefüggő vagy más okból történő megszüntetése esetén indokolt megvizsgálni a kapcsolattartás szabályozásának gyakorlatát, az ezzel összefüggő gyermekvédelmi jelzőrendszer működését. Felülvizsgálják továbbá a feltételes szabadságra bocsátás szabályozását is.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.