Március 30-i, hétfői plenáris ülésén a parlament 138 igen, 53 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a koronavírus-törvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig mind leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.

A kormány ahhoz kapott most felhatalmazást határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

Orbán egy hete úgy értékelte a törvényt, hogy a békeidőben érvényes szabályok mellett nem lehet hatékony járványügyi és gazdasági intézkedéseket hozni, megszervezni a kollektív védelmet. A veszélyhelyzeti jogrend hatalmazza fel a kormányt és ad eszközöket ahhoz, hogy megvédjék Magyarországot.

Az Országgyűlésben most hétfőn is minden párt megszólalt a törvénnyel kapcsolatban, a vitát itt közvetítettük percről percre. 

Az ellenzék időbeli korlátozást kért

Dömötör Csaba államtitkár a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban elmondta, hogy az ellenzék ezt is „pártpolitikai szemüvegen” keresztül nézi. Szerinte a törvényre azért van szükség, mert biztosítani kell a gyors döntést a járványügyi helyzetben, határidőt pedig azért nem lehet mondani, mert „nincs ember, aki meg tudná mondani, hány hónapos küzdelemre kell berendezkednünk”.

A KDNP-s Hargitai János azt kérte, teremtsék meg a kormány számára az ideális feltételeket a veszélyhelyzetet kezelésére. Szerinte hiába mondja az ellenzék, hogy a kormány az elmúlt egy hétben is meg tudta oldani a törvény nélkül a helyzetet, Hargitai szerint lényeges különbség van: a kormány kért az elmúlt hétben, nem pedig rendelkezett.

A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok, valamint Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők már egy hete nyilatkozatot adtak ki, amiben elmondták, miért nem tudják támogatni a koronavírus-törvényt.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a most hétfői parlamenti vitában azt mondta, szükség van a rendeleti kormányzásra, de ebben bizonyos garanciákat, időbeli korlátokat is be kell vezetni. Nem azért van szükség ezekre a garanciákra, mert az ellenzéki pártok ennyire érzékenyek, hanem mert a helyzet igen komoly, mondta, és hozzátette, az ellenzék módosító javaslatában szerepelt a 90 napos időkorlát, de benne van az a lehetőség is, hogy azt újabb 30 nappal meg lehetne hosszabbítani.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt a törvény kapcsán, az ellenzék hajlandó a konszenzus megteremtésére. Semmi mást nem kértek, csak hogy legyen egy határidő. „Beterjesztettük azt a módosító törvényjavaslatot, ami alapján meggondolhatják magukat, és kérem, hogy gondolják meg magukat” – mondta. Időben korlátlan felhatalmazást nem tudunk adni a kormánynak, tette hozzá.

A jobbikos Lukács László György is azt kérte, legyen a törvényben határidő: 60, 90, 120 napra kapjon a kormány felhatalmazást. „Mi azt kértük, a kormány ezt a helyzetet ne a saját hatalmának kiépítésére, de a járvány elleni harcra használja” – mondta. Lukács szerint a kormány hazudik, amikor azt állítja, hogy az ellenzék sosem mondta korábban, hogy határidőt akarnának: a politikus szerint ez már március 13-án és 18-án is elhangzott a tárgyalásokon.

Korábban nem szavazta meg az Országgyűlés a törvény sürgősségi elfogadását

Múlt hétfőn 137 igen, 52 nem aránnyal nem lett meg a négyötödös parlamenti többség a koronavírusos (köznapibb nevén: felhatalmazási) törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalásához.

Nemmel az ellenzék szavazott – korábban az ellenzéki pártok mindegyike előre kijelentette, hogy nem fogja megszavazni –, ugyanakkor ezen a héten a Fidesz–KDNP frakciószövetség kétharmados többséggel már egyedül is el tudta fogadni  a jogszabályt.

A szavazást hosszú vita előzte meg, mindegyik ellenzéki frakcióvezető felszólalt, akik továbbra is kitartottak amellett, hogy akkor támogatják a kormány javaslatát, ha abba bekerül egy határidő. Hatvan- vagy kilencvennapos határidőt szerettek volna, így a kormányfői intézkedések meghosszabbításáról kéthetenként újra kellett volna szavazni.

A törvény fontosabb pontjai 

• A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
• Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, „a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható”.
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.”
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.”

Frissítés: Áder János köztársasági elnök alig két órával az elfogadását követően alá is írta a koronavírus-törvényt Áder János. A köztársasági elnök nyilatkozatot tett közzé, amely szerint:

A törvény megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható. Ezért a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.

Mindez azt is jelentette, hogy a koronavírus-törvény kedden hajnalban hatályba is lépett, a kormánynak pedig időkorlát nélküli felhatalmazása van arra, hogy fenntartsa a veszélyhelyzeti intézkedéseit, és újabbakat is hozzon.

(Borítókép: Az Országgyűlés mai plenáris ülése. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)