Orbán: A békeidőben érvényes szabályokkal nem lehet védekezni 

Az országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor a koronavírus elleni védekezéshez szükséges jogrendhez kért felhatalmazást a parlamenttől. A március 11-én a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetet 15 nap után az országgyűlésnek kell meghosszabbítania. A mostani veszélyhelyzet március 26-án jár le, ezért kedden már dönteni kellene a meghosszabbításáról. Ez megvalósíthatatlan a parlament normál menetrendje szerint, ezért a kormánypárt el akart térni a házszabálytól, amihez viszont négyötödös támogatás kell, tehát az ellenzék támogatására is szükség volt.  

A kormány ahhoz kért felhatalmazást határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson. Az emberéletek védelmében és kizárólag a járvány elleni védekezéshez kért különleges jogrendről Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese írt cikket az Indexre. Az ellenzék eleve nem támogatta, hogy a kormány ilyen korlátlan és rendkívüli hatalmat kapjon. Erről írt az Indexen Hadházy Ákos független képviselő és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is. 

Orbán Viktor a parlamentben lényegében ugyanazt mondta el, amit hétfő délelőtt az operatív törzs sajtótájékoztatója előtt összefoglalt az eddigi védekezésről. Orbán szerint a békeidőben érvényes szabályok mellett nem tudtak volna hatékony járványügyi és gazdasági intézkedéseket hozni. A dolgok szokásos rendjében Magyarországon nem lehetett volna megszervezni a kollektív védelmet. A veszélyhelyzeti jogrend hatalmazná fel a kormányt és adna eszközöket ahhoz, hogy megvédjék Magyarországot, érvelt a kormányfő. Orbán felsorolta a kormány által a rendkívüli helyzetben eddig megtett intézkedéseket, majd beszéde végén azt mondta: „Minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk megmenteni”. 

Tudósításunk a vitáról percről percre>>>

Az ellenzék a demokráciát félti

• Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke reagált elsőként a miniszterelnök szavaira. Gyurcsány szerint mindenkinek hozzá kell járulnia a közös gyógyuláshoz, de más-más szerepben vagyunk. A kormányt támogatni kell a veszélyhelyzet megoldásában. A parlament dolga, hogy közös, új szabályokat hozzon, és ellenőrizze a kormányt. A DK elnöke szerint január 7. óta tudunk a járványról, de akik most a frontvonalban vannak, mégis úgy érzik, magukra vannak hagyva. Nem biztos, hogy kritizálni kellene azokat, akik szerint itt valami rosszul történt. Azért küzdünk, hogy hazánk maradjon szabad, demokratikus jogállam, azt nem lehet elvenni valami más ürügyén – mondta Gyurcsány. Felhívta arra is a figyelmet, hogy nem lesznek bevételek, nem lesznek keresetek, ugyanakkor a kormány csak haladékot adott a terhek befizetésére.

• Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint Orbán Viktor intézkedései abszolút támogathatóak, bár ezek egy részét, például az iskolák bezárását vagy a hitelek törlesztésének szüneteltetését az ellenzék javasolta először. Hol van az a másfél millió maszk, amiről a miniszterelnök úr beszélt? – bírálta ezután a kormányt. Orbán Viktor úgy akarja elfogadtatni a törvényt, hogy korlátlan felhatalmazást kér határozatlan időre. „Amit Orbán Viktor akar, azt úgy hívják, diktatúra” – mondta Szabó. Szerinte Orbán elsődleges ellenfele nem a vírus, hanem az ellenzéki pártok. Az előterjesztés szerint a parlamentet a veszélyhelyzet elmúlásáig nem hívnák össze, amire Szabó azt mondta: miért nem vezetik be az online szavazást, ahogy az Európai Parlamentben is megtették. Szabó szerint a rémhírterjesztést most is szankcionálják a büntető jogszabályok, nincs szükség arra, hogy rendkívüli jogrenddel hallgattassák el a kritikus hangokat és sajtótermékeket.  
• Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője és elnöke megköszönte a kormánynak, hogy megfogadott az elmúlt hetekben ellenzéki javaslatokat, de a benyújtott törvény alapján úgy tűnik, a kormány nem akar együttműködni. Jakab visszautasította, hogy az ellenzékből bárki is a vírusnak szurkolna: „Itt mindenki Magyarországnak szurkol, hogy legyőzzük végre ezt a nyavalyát”. Jakab hosszan sorolta, mit lát a kormány szerinte támadásnak, ami ugyanakkor – mint a koronavírus-tesztelések számának növelése, valamint a kijárási tilalom elrendelése – a szakma javaslata. Hosszan sorolta a szomszédos, és más európai országok intézkedéseit, amelyek a munkahelyek védelmében már életbe léptek, a magyar kormány eközben nem lép meg semmi hasonlót. „A világ elrohan mellettünk. (...) Az elmúlt években, amikor a haveroknak milliárdszám osztották a közpénzt, akkor nem spóroltak. Hát most se spóroljanak!” Felszólítására az ellenzéki képviselők felállva tapsolták meg az egészségügyi dolgozókat áldozatos munkájukért.
• Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is örömét fejezte ki a kormány által eddig meghozott védelmi intézkedésekért. További javaslatokat is tett, amelyek a dolgozó emberek védelmét célozzák. Arra kérte Orbán Viktort, hogy hallja meg a szakszervezetek szavát, és konzultáljon a munkavállalói érdekképviseletekkel is. Az MSZP elnöke szerint az még nem együttműködés, „hogy én leteszek valamit az asztalra, és azt mondom, ez van”. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzék már azt is felajánlotta, hogy 90 napos határidő legyen benne a törvényjavaslatban. Tóth szerint erre már csak azért is szükség lenne, mert ma több millió választópolgár nem bízik a kormányban.

Fidesz: Minden felelősséget vállalunk 

• Keresztes László Lóránt LMP-s frakcióvezető a pártpolitikán átívelő együttműködést tartja a legfontosabbnak. Ő is köszönetet mondott az egészségügyben dolgozóknak, akik a frontvonalban dolgoznak a vírus idején. Keresztes szerint felesleges arról beszélni az Országgyűlésben, melyik párt milyen javaslatot dobott fel elsőként, „az elmúlt tíz évben a magyar politika mocsárba süllyedt”. A frakcióvezető szerint most a legfontosabb, hogy felülemelkedjenek a pártpolitikán a parlamentben, és konszenzussal hozzanak döntést az ügyben. Keresztes szerint már csak a magyar emberek bizalomhiánya miatt is kell az időkorlát a felhatalmazási törvényhez, és ha ez megtörténik, akkor bebizonyítják, hogy a pártok cselekszenek is, nem csak beszélnek.
• Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetőjét megnyugtatták a miniszterelnök szavai arról, hogy milyen létszámban vannak egészségügyi dolgozók az országban, és hány ember tud részt venni a rendfenntartásban. A KDNP számára mindig fontos volt a padlóra került családok helyzetének a kezelése. Harrach szerint az ellenzék békülékenyebb volt, mint korábban, de sajnos azt is kell látni, hogy vannak olyan hagyományos, ellenzéki törekvések, amiket a járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedések ürügyén szeretnének érvényesíteni. Szerinte nem is csoda, hogy ezeket a kormány nem veszi komolyan. A KDNP frakcióvezetője szerint az ellenzék bizalmat emleget, de a jelenlegi kormány már bizonyította, hogy érdemes a bizalomra. Harrach szerint működnie kellene a bizalomnak ahhoz, hogy elfogadják azt a javaslatot, amelyet a kormány benyújtott.
• Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában először köszönetet mondott azoknak, akik részt vesznek az egyre nehezedő védekezési feladatokban. Több hétpárti egyeztetésen vannak túl, melyek „jó hangulatú, konstruktív találkozók voltak”, de történt valami az első és legutolsó találkozó között, amit személy szerint nem nagyon ért. Legutoljára éppen ma, 12 órakor egyeztettek. „Az, hogy Gyurcsány frakcióvezető nem szeret minket, nem újdonság, de ez az érzés kölcsönös”. Kocsis azt hangsúlyozta: a törvényjavaslatban az olvasható, hogy a kormány a rendkívüli jogrendet csak „szükséges mértékben az elérni kívánt céllal arányosan, a humán járvány káros hatásainak felszámolására használhatja”. A Fidesz–KDNP szeretne erről közösen dönteni az ellenzékkel: „Egy óránk van a 4/5-ös szavazásig, úgy is tudnak nekünk segíteni, ha kimennek a teremből. Minden felelősséget el fogunk vállalni.” Hajlandóak a rémhírterjesztésről is tárgyalni, azon ugyanis nem múlnak emberéletek. A kormány számára határozatlan időre kért felhatalmazásról Kocsis ezt mondta: „Ki az, aki meg tudja mondani, hogy 90 nap múlva ez a parlament képes lesz-e ülésezni?”

Orbán: Ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani

A frakciók képviselőinek felszólalása után Orbán Viktor reagált az elhangzottakra. A következőket mondta:

• Döntsön a parlament bárhogy, „ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani”.
• Orbán azt állította, hogy vissza akarja adni a parlamentnek a jogot arra, hogy eldöntsék, mikor van vége a veszélyhelyzetnek. Szerinte a parlamentnek mindennap meglesz a joga arra, hogy visszavonja a veszélyhelyzetet: holnap reggel visszavehetik, ha úgy látják.
• Szerinte ezért nem elég a három hónapos felhatalmazás (amit például Karácsony Gergely javasolt), mert jelenleg nem lehet kiszámítani, mikor lesz vége  a veszélyhelyzetnek. Egy biztos csak, hogy „mi mindannyian rosszabb állapotban leszünk 90 nap múlva”.
• A választásokon olyan eredmény született, hogy a Fidesz–KDNP-nek van kétharmada, ezért az ellenzéknek nincs joga kikérni magának, hogy „ez a többség hozza meg a döntéseket, nem pedig az önök kisebbsége”. Majd azt mondta: Ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani. 
• A magyar kormány az elsők között hozott meg minden fontos intézkedést Európában. Hogy az intézkedések milyenek voltak és mennyire időben születtek, ezt majd a veszély elmúltával vitassák meg. A kormányfő csak azt kérte: tisztességes mércét alkalmazzanak majd az értékeléskor, mert Európa összes országa keményen küzd a járvánnyal.
• A demokrácia felszámolásáról szóló ellenzéki kritikákat Orbán egy cinikus megjegyzéssel utasította vissza. Az ellenzék szerint eddig Magyarország egy nem működő, nem demokratikus és nem jogállam volt, és most a jelek szerint a felhatalmazási törvény elutasításával azért harcol, hogy maradjon működő, demokratikus jogállam. 
• Orbán arra kérte az ellenzéket, ne terjesszenek álhíreket, mert az iskolákat nem zárták be. Online tanrend van, de az iskolaépületek nyitva vannak, az igazgatók bejárnak, és a tanárok 5 fős csoportokban felügyelnek azoknak a gyermekeire, akik nem tudnak otthon maradni.
• Ne követelje senki a kijárási tilalom bevezetését se, hiszen az Európa más országaiban sem úgy történik, ahogy az a sajtóban sokszor megjelenik. „Gondolkodunk ezen, megfontoljuk a környező országban látott tapasztalatokat.” 
• Orbán egyértelművé tette, hogy az ellenzék nem érdekli. A Fidesz–KDNP képviselőire utalva azt mondta: „Nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere”. Tőlük azt kérte, ne hátráljanak meg, ne érdekelje őket semmi, csak hajtsák végre a meggyőződése szerint az ország számára szükséges lépéseket.
• A miniszterelnök végezetül kijelentette: „Nehéz idők jönnek, mindenki nőjön fel a feladathoz!”

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (középen, jobbra) napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)