A rémhírterjesztés új, második alapesetét is bevezetné a parlament előtt lévő, vitatott koronavírus-törvényjavaslat, amelyet hétfőn minden bizonnyal megszavaz a kormánytöbbség. A Btk-módosítást sokan (például a történész Ungváry Krisztián) a vélemény-és sajtószabadság korlátozásának, a kormányt érő kritika elnémítására tett kísérletnek látják, az újítás ugyanis 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetné azt, "aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa".
A jelenleg hatályos büntető törvénykönyv rémhírterjesztés címén annak helyez kilátásba 3 évig terjedő börtönt, aki "közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére".
Kíváncsiak voltunk, hogy a rémhírterjesztést tiltó, már létező Btk.-paragrafus hogyan működött a gyakorlatban, milyen esetekben látták megalapozottnak a bíróságok, és mennyire voltak szigorúak az ítéletek. Az derült ki, hogy az elmúlt jópár évben egyáltalán nem voltak bíróságig jutó ügyek.
A rendőrségi statisztikából az látszik, hogy eljárások elvétve, de azért indultak, csak éppen az ügyek nem jutottak el a vádemelésig. A 2013 és 2018 júliusa közötti időszakban összesen 15 eljárás indult Magyarországon rémhírterjesztés miatt. Ebből egy kivétellel az összes, azaz 14 ügy rögtön az elején, a feljelentés elutasításával el is halt. Egyetlen 2013-as eljárás jutott egy picit tovább, de az is a nyomozás megszüntetésével ért véget.
A megtett, de - ahogy a statisztikából látszik - elutasított feljelentések egy részével a sajtó is foglalkozott. Ilyen volt például, amikor 2016-ban a körmendi migránsokról és a kézilabdás lányokról valótlanságot közölt az Atv.hu. Akkor a város fideszes polgármestere, Bebes István rémhírkeltőnek nevezte a híradást, és kérte a rendőrséget: vizsgálja ki, hogy ki volt a valótlan tartalmú információk forrása. Az ügyben a nyugat.hu cikke szerint konkrétan feljelentést is tett rémhírterjesztésért magánszemélyként Noé Krisztina.
A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám 2017 végén azzal állt ki sajtótájékoztatót tartani, hogy kormánytagokat és fideszes politikusokat jelent fel rémhírterjesztésért a sorosozás miatt. 2018-ban pedig a PM-es Tordai Bence a házelnököt, Kövér Lászlót készült feljelenteni rémhírterjesztésért, miután ellenzéki parlamenti képviselők tiltakozó akciója után Kövér puccskísérletről beszélt.
Ezek az ügyek tehát végül nem jelentek meg regisztrált bűncselekményként a statisztikában. Most viszont, a koronavírus járvány megjelenése óta már adott hírt a rendőrség vádemelési javaslattal lezárt nyomozásról rémhírterjesztési ügyben.
A gyanúsított egy 18 éves abonyi férfi, aki március 18-án az egyik legnagyobb közösségi oldalra kitett posztjában a rendőrség szerint azt híresztelte, hogya Pest megyei Abony egyik részén megjelent a koronavírus és mindenkinek félnie kell. A posztra rövid idő alatt több tucatnyian reagáltak és többen meg is osztották. A fiatalember beismerő vallomást tett, és nagyon sajnálta a történteket. A rendőrségi közlemény szerint azt mondta: nem gondolt bele, mekkora bajt okoz bejegyzésével.
Az ügy iratait továbbították az ügyészséghez: ha ott is úgy látják, hogy megállt a rémhírterjesztés, hosszú évek óta ez lehet majd az egyik első rémhírterjesztési ügy, ami bíróságon köt ki.
Borítókép: AFP Fotós: Cristian Hernandez