Napok óta megy a vita, hogy az ingyenes parkolás bevezetése milyen forgalomnövekedést hozott Budapesten. Sokan nagy közúti zsúfoltságra panaszkodnak, mások szinte észre sem veszik a változást. A megoldás kulcsa: lekértük a forgalmi adatokat utcára lebontva a járvány előtti időszakról, valamint az ingyenes parkolás bevezetése előttről és utána. A lokális problémákat a bécsi modell orvosolhatja: a kizárólagos lakossági parkolóhely felfestése, aminek előkészítéséről a főpolgármester nyilatkozott lapunknak.
Hétfő óta nem kell fizetni a parkolásért Budapesten, sőt az ország más nagyvárosaiban sem.
A lépést vita előzte meg, a leginkább érintett fővárosi kerületek például nagyon nem szerették volna, mert megnöveli a forgalmat és a beérkező ingázók a helyi lakosok parkolóhelyét veszik el. Mások szerint annyira lecsökkent a forgalom Budapesten a járvány miatti kijárási korlátozások alatt, hogy észre se lehet venni a növekményt.
Az is vita tárgya volt, hogy az ingyenes parkolás bevezetése csökkenti vagy növeli a járványveszélyt. Az ellene érvelők (a helyiek) szerint a lépés veszélyezteti a kerületben élők lakóhelyüknél történő parkolását, valamint nagyobb forgalmat, látogatottságot mozdít elő, ami elősegítheti a koronavírus terjedését. A mellette érvelők (bejárók) szerint pedig csökken a fertőzési kitettség, ha kocsival tudnak beutazni a belvárosba, mint sok utas között a buszon vagy villamoson. A saját szempontjait nézve mindkét félnek igaza van, a cikknek nem is ennek az eldöntése a célja, hanem hogy bemutassa: valójában mennyire nőtt meg a forgalom a fővárosban az ingyenes parkolás kihirdetése óta.
Ehhez már háromféle statisztika is rendelkezésre áll. Már első nap, hétfőn megírtuk a népszerű útvonalkereső applikáció, a Waze valós idejű adatai alapján, hogy a budapesti összforgalom növekedett. Az azóta elérhető adatok szerint ez a növekmény 10-15 százalék körül állt a következő napokban, kedden és szerdán is:
A Waze-adatokhoz hasonló eredményre jutott a Budapest Közút is, ahol a budapesti hidak forgalmának növekedését mérték az ingyenes parkolás bevezetésének első napján (hétfőn), és azt viszonyították az egy héttel korábbi hétfői, valamint egy járvány előtti átlagos hétfői nap forgalmához. Mivel a budapesti hidak forgalma leképezi a fővárosi forgalmat, itt is hozzávetőlegesen 10 százalékos növekményt mértek egy hét alatt.
A Budapest Közút azonban tágabb kontextusba helyezte az adatokat. Ebből kiderült, hogy egy normál, járvány előtti hétfő forgalmához képest a járvány alatti forgalom múlt hét hétfőn csak a korábbi 60-64 százaléka volt, ami a mostani hétfőn (az ingyenes parkolás bevezetésének első napján) 63-68 százalékra emelkedett. Tehát ha minél kisebb növekmény bemutatása a cél, az is igazat mond, aki azt állítja: a korábbi normál forgalomhoz képest a járvány ideje alatt csak 3 százalékos forgalomnövekedést eredményezett a lépés. Ez tette például csütörtöki tweetjében Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is.
Tízszázalékos közvetlen vagy 3 százalékos relatív forgalomnövekedés azonban akárhogy nézzük, nem sok, igazán nem is észrevehető. Mégis rengeteg helyről, olvasóktól érkezett jelzés, hogy az utcájukban elviselhetetlenül megnőtt a forgalom, összevissza parkolnak a kocsik, eleszik a parkolóhelyet a helyiek elől, sőt sok a szabálytalan parkolás a mindent szabad elv jegyében. Hogy lehet ez?
Ahhoz, hogy kiderítsük, mi okozhatja a lokálisan eltérő forgalomérzetet, lokális adatokra volt szükségünk. Ebben a TomTom autós navigációs eszközöket forgalmazó cég volt segítségünkre, ahol a cég eszközeit használó több ezer autós GPS-adatai segítségével utcára lebontott szűrést tudtak prezentálni.
Előrebocsátva, hogy a budapesti átlagforgalom növekedése az elmúlt egy hétben a TomTom adatai szerint is ugyanakkora mértékű, mint a Budapest Közút vagy a Waze statisztikái, helyi bontásban már más a helyzet. A következő térképen nagyon jól látszik, hogy hétfőn a főváros leginkább igénybe vett parkolási zónáiban, a II. kerület Víziváros, az V. kerületi Lipótváros, valamint a XIII. kerületi Újlipótváros utcáinak többségében 50 százalékot is meghaladta a forgalomnövekedés az előző heti hétfőhöz képest. Azaz visszaállt a járvány előtt megszokott forgalmi káosz, azzal a különbséggel, hogy a kevés szabad (és ingyenessé tett) parkolóhelyre immár sokkal több autós pályázik.
Az online is böngészhető térképet tovább böngészve látható, hogy szintén nagyon megnőtt a forgalom Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros utcáin, és kisebb arányban (de sok utcában 10 százalékot meghaladóan) a Gellérthegyen, valamint a IX. a XI. és a III. kerület központi részein. Ez tehát a megfejtése annak, hogy miért éreznek nagy zsúfoltságot a város egyes részein lakók, és miért nem máshol.
A budapesti ingyenes parkolás kihirdetése előtt sok szó esett a bécsi példáról. Az osztrák főváros ugyanis már hetekkel előbb ingyenessé tette parkolóit a rövid távú parkolási zónákban. Ez utóbbi megfelel a budapesti parkolási zónáknak. Bécsben azonban nagyon sok parkolóhelyet jelöltek ki az utcákban a helyi lakosoknak, amit csak ők használhatnak, nem kell közösködniük rajtuk a többi autóssal, és ez nagy különbség Budapesthez képest.
Szerdai tájékoztatóján megkérdeztük Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy Budapest tervez-e hasonló lakossági parkolásra fenntartott helyeket kijelölni. Karácsony válaszában elmondta, hogy a kérdés a bécsi tapasztalatok kapcsán már felmerült ez a téma, és megalapozott szakmai munka kezdődött több kerülettel együttműködve a lakossági parkolóhelyek kijelölésének előkészítésére. Mint hozzátette, erre nem a következő hetekben kell számítani, de mivel a helyzet a járvány elmúltával is problémás lesz sok helyen, ezért mindenképpen szeretnének megoldást rá.