A jelek szerint mégsem született végleges döntés arról, hogy május 4-én tartsák meg az írásbeli érettségiket. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elég kétértelműen nyilatkozott arról, amiről eddig úgy tudtuk, végleges.
Gulyás azt mondta:
Minden lehetőség adott, hogy május 4-én biztonságban megtartsák az írásbeli érettségit.
Felhatalmazták azonban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelőt államtitkárt, hogy szabadon döntsön arról, megtartják-e május 4-én az érettségit, vagy egy-két héttel elhalasztják. Gulyás azért még hozzátette: ha ő érettségizne, örülne, ha mielőbb túl lenne rajta.
Komoly feladvány ez a helyzet a kormánynak, főleg azután, hogy Orbán Viktor egy elejtett félmondatából megtudhattuk: a járvány tetőzését épp május 3-ra várják a szakemberek. Vajon jó ötlet-e 60-80 ezer diákot, több tízezer szülőt és legalább 6 ezer tanárt olyan helyzetbe hozni, hogy ilyenkor üljenek buszra, vonatra, majd egy gimnázium bejáratánál és folyosóin tömörüljenek? Az előírások szerint ugyan egy teremben csak tíz diák ülhet, és adnak védőfelszerelést is, de a véletlen kontaktusok ilyenkor szinte elkerülhetetlenek.
Nézzük az egészet a végzős diákok szemével. Szegényeknek pont az érettségi célegyenesében, március 16-tól kellett átállniuk otthoni online tanulásra. Ezt az akadályt az iskolák jól-rosszul megoldották ugyan, de ne gondoljuk, hogy az online tanítás hatékonysága általában jobb a valódi iskolai órákénál. A kormányzat szándékosan soha nem kommunikált olyat, hogy elmarad az érettségi, épp abból a megfontolásból kiindulva, hogy a diákok igenis vegyék komolyan a tanulást, készüljenek a vizsgára. Heteken át így is bizonytalan volt, lesz-e vizsga május elején. Végül ez a múlt héten kimondatott, de információink szerint máig nem állt le a gondolkodás arról, hogy szükség esetén milyen időpontra lehetne elhalasztani a vizsgákat.
Kivel szúrnak ki, ha most halasztják az érettségit? Próbáljunk meg a diákok fejével gondolkodni. Sokan közülük valószínűleg úgy vannak vele, hogy „ha már ennyit tanultam, akkor inkább essünk túl rajta”, és azért is szükségük van a vizsgaeredményre, mert egyetemre akarnak menni. És ott a másik csoport, amely fellélegezne, és azt mondaná: de jó, lesz még pár hetem, hogy megtanuljak mindent.
Azt nem mondhatnánk, hogy a közvélemény-kutatások ebben a kérdésben egyértelmű eligazítást adnak:
Nézzük meg aztán ezt a helyzetet az iskolák szemével is. Épp elég kemény szervezési feladat volt átállni a távtanításra, aztán hosszú és bizonytalan várakozás után gőzerővel kellett elkezdeni készülni a speciális „koronavírus-érettségi” megszervezésére. Ezer dolgot kellett átgondolni:
Ezek után most már az iskolák és a pedagógusok nagy része is úgy van vele, hogy ha már ennyi pluszenergiát beleöltek a szervezésbe, akkor jobb lenne megtartani a vizsgákat. Ahogy az egyik tanár ismerősöm mondta: ilyenkor minden tantestületben még erősebb lesz a hivatástudat. Mindenhol be akarják bizonyítani, hogy igenis képesek fennakadás nélkül megszervezni a vizsgát. Mindezt azért teszik, mert egyvalakivel nem akarnak kiszúrni: a diákkal.
A szervezés azonban nem könnyű. A kiscsoportos írásbeli érettségi miatt az eddigi 4000 helyett legalább 6000-6500 felügyelő tanár kell az iskolákba, de most sokan kiesnek, mert a vírusfertőzés veszélye miatt az idősebb vagy krónikus beteg pedagógusok érthető okokból inkább nem vállalják ezt a feladatot. A felügyelő tanárok pótlására akár pedagógus végzettségű szülők is beszállhatnak (ahogy maga Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is ezt teszi), az érettségi elnökök pótlása azonban nehezebb. Érkeztek hozzánk olyan hírek, hogy nem biztos, hogy lesz elég érettségi elnök, márpedig nélkülük nem lehet vizsgát tartani.
Úgy tudjuk, ez az érettségik halasztása mellett szóló egyik szakmai érv. Ha sok helyen maradna el a vizsga érettségi elnökök hiányában, az békeidőben is botrány lenne. Klasszikus szakmai probléma az is, hogy lesz-e elég javító tanár, és sikerül-e időre kijavítani az érettségi dolgozatokat. A mostani vizsga ebben is speciális lesz. Eleve kérdés, hogy mi legyen a dolgozatokkal. Fertőtlenítsék őket egyenként, vagy napokra pihentessék, hogy a vírusok elpusztuljanak rajtuk? Hazavihessék-e a dolgozatokat a javító tanárok, vagy ehhez be kell járniuk az iskolába? Péntekig kell minden iskolának és pedagógusnak jelentenie, hogy ki milyen feladatot vállal az érettségi megszervezésben, és lesz-e mindenre elég ember. Ekkor kap képet arról az oktatásirányítás, hogy milyen szinten sikerült felkészülni a május 4-i érettségik megtartására. Elvileg ezután születhet döntés az esetleges halasztásról.
Az nehezen értelmezhető, amit Gulyás Gergely mondott, hogy Maruzsa Zoltán szabad kezet kap az érettségi egy-két héttel való elhalasztására. Ha ugyanis a járvány miatt halasztanak, akkor május 3-i tetőzéssel és Müller Cecília szavai szerint hosszabb „plató” időszakkal, azaz a fertőzések egy adott szinten való stagnálásával számolva még május 11. vagy május 18. sem tűnik egészen biztonságos időszaknak egy tömeges érettségihez.
De hagyjuk a szakmát, mert a mostani helyzetben az érettségi ismét politikai kérdéssé vált. Úgy tűnik, a járvány elleni védekezés élére álló Orbán Viktor kicsit elszámolta magát. Eddig elsősorban a kórházakra koncentrált, figyelme nem terjedt ki eléggé az ezen a területen ketyegő időzített bombára. Vajon mi lesz, ha a május 4-i érettségi után két héttel váratlanul (újra) megugrik a fertőzöttek száma Magyarországon? Mi van, ha tényleg bejönnek azok a rossz szcenáriók, hogy a megyeszékhelyen tartott emelt szintű érettségiről hazatérő diák megfertőzi családtagjait, néhány ember emiatt kórházba kerül vagy meghal. A kormány bizton számíthat az ellenzék támadásaira azok után, hogy
Mindezt egybevéve rendkívül nehéz helyzetben van, és ember legyen a talpán, akinek most felelős döntést kell hoznia az érettségik megtartásáról vagy elhalasztásáról. A csütörtöki kormányinfó alapján ezt a buktatókkal teli feladatot nem a kormányfőre, nem Kásler Miklós miniszterre, hanem egy köznevelési államtitkárra, Maruzsa Zoltánra bízták.
(Borítókép: Faludi Imre / MTVA / MTI)