A koronavírus-járvány nemcsak az iskolák és az egyetemek életét zavarta össze, de a nyelvvizsgáknál is komoly zavart okozott. Márciusban előbb az egyetemek, majd az általános és középiskolák tértek át az online oktatásra. Közeledett azonban az érettségi, a felvételi, sok egyetemistánál pedig a diplomaszerzés ideje. Mindegyik esetben kiemelt jelentőségük van a nyelvvizsgáknak, hiszen a felvételin sok pluszpontot lehet szerezni velük (egy B2-es középfokú bizonyítványért 28 pont, egy C1-es, felsőfokúért 40 pont jár), a diplomát pedig eddig csak úgy adták ki az egyetemek, ha az ember bemutatta a nyelvvizsga-bizonyítványt is. Nagyon rosszul jött sokaknak, hogy ahogy leállt az élet az országban, úgy álltak le a nyelvtanfolyamok is, amelyeket jobb esetben talán online még be tudtak fejezni a vizsgára készülők.
A kormány első könnyítő lépése az volt, hogy 75 ezer embernek nyelvvizsga nélkül tette lehetővé a diplomák kiadását. Ez a kedvezmény nemcsak a most végzősökre vonatkozott, hanem arra a több tízezer emberre is, akik az elmúlt évek során torlódtak fel, miután nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg diplomájukat. A kormány azzal indokolta a kedvezményt, hogy a munkaerőpiac igényli a friss diplomásokat – nyelvvizsga nélkül is.
A jelek szerint az elmúlt években nem volt túl sikeres a két diplomamentő csomag, amelyre sok milliárd forintot áldozott a kormány. Mindössze nyolcezer, korábban egyetemi abszolutóriumot szerzett ember kaphatta csak meg egyetemi oklevelét, miután elvégezte az államilag támogatott nyelvtanfolyamot, és letette a nyelvvizsgát.
Több tízezer ember sokat köszönhető most a koronavírusnak, mert idén egy csapásra diplomás lehet. Az intézkedést sokan vitatták. Főleg azok, akik az elmúlt években pénzt és energiát nem kímélve tanultak nyelvet, szereztek nyelvvizsgát, hogy lehessen diplomájuk, mert egy diplomás ember az igenis tudjon nyelvet. Szélesebb értelemben véve az elmúlt két év valóban nem tett túl jót a nyelvtudás presztízsének Magyarországon. A nyelvvizsgát most már nemcsak kimeneti, de bemeneti feltételként sem írják elő a felsőoktatásban. A kormány 2014-ben ugyan deklarálta, hogy 2020-tól középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül már senki nem léphet be a felsőoktatásba, tavaly ősszel végül mégis visszakozott, így az idei felvételinél sem kötelező a nyelvvizsga.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a mostani lépésnek semmi köze nem volt a járványhoz. Inkább hangulatjavító intézkedések tekinthető, hogy aki megszerezte az egyetemi abszolutóriumot, az megkaphassa a diplomáját. Rozgonyi szerint lehet, hogy a gazdaságnak nagy szüksége van a most kilépő diplomásokra, de a kormány részéről hiba volt, hogy a nyelvtudásra vonatkozó világos iránymutatás nélkül juttatja őket egyetemi oklevélhez.
Az oktatáspolitikának kutya kötelessége lenne kimondani, hogy mi a nyelvtanulás és a nyelvtudás szerepe a mai oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon, mit várnak el egy diplomástól vagy egy értelmiségitől.
„A kormánynak most hatalmas hangszórókon, harsonák kíséretében kellene reklámoznia minden lehetséges csatornán azt, hogy magyarok, tanuljatok nyelveket, mert csak ettől lesztek versenyképesek” – véli Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Salusinszky is sajnálatosnak tartja, hogy a kormány a felsőoktatásban mind a bemenetnél, mind a kimenetnél elállt a nyelvtudás kötelezővé tételétől.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke szerint azt részben meg lehet érteni, hogy ha nyelvvizsgát írnak elő, nem lesz elég diplomás ápoló vagy pedagógus az országban. A másik oldalon viszont ott van, hogy a magyar gazdaság erősen exportvezérelt, sok külföldi cég foglalkoztat itt embereket.
Ma nemhogy egy diplomásnak, de egy titkárnőnek is kell már nyelvet tudnia. Legalábbis nyelvtudás birtokában könnyebben talál munkát, és kétszer-háromszor többet kereshet.
A koronavírus-járvány miatt naponta több ezer ember veszíti el az állását. Salusinszky szerint örvendetes, hogy beindultak a kormány által támogatott átképzések, de nagyon fontos lenne belevenni a Digitális Karrierváltó programba a nyelvoktatást is, hiszen enélkül nem lehet majd boldogulni az elkövetkező években. Ráadásul az sem jelent sokat, ha valakinek van egy régen szerzett nyelvvizsgája, a nyelvtudás ugyanis nagyon hamar passzívvá válhat. „Nekem van egy húsz évvel ezelőtt letett francia középfokú nyelvvizsgám, de a magam mércéjével nézve már szinte semmit sem tudok. A nyelvtudást folyamatosan életben kell tartani vagy fel kell frissíteni, ehhez is szükségesek lennének az állandó felnőttképző nyelvi kurzusok” – mondta Salusinszky András.
Hogy lehet vizsgákat szervezni, ha a járványhelyzetben továbbra is az a legfontosabb szabály, hogy minél kisebbre csökkentsék a személyes kontaktusok számát? A központi érettségit meg kellett tartani, hiszen a felvételizőket valamilyen százalékos eredmény alapján be kell sorolni az egyetemi helyekre. Az érettségire is speciális szabályok születtek, amelyek bizonyos szempontból érintették a nyelvvizsgákat is.
A mostani érettségi szezonban eltörölték a szóbeli vizsgákat (néhány, csak szóbeli vizsgát tartó tantárgy kivételével). Ez vonatkozott az idegen nyelvi érettségire is, azaz nyelvből idén csak írásbelizni kell. Az emelt szinten idegen nyelvből érettségizőknek viszont továbbra is megmaradt az a lehetőségük, hogy ha a nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt érnek el, akkor az egy középfokú, B2 típusú nyelvvizsgával egyenértékűnek fogadják el a felvételinél. De hogyan lehet egyenértékű egy komplett nyelvvizsgával egy olyan nyelvi érettségi, amelyen a vizsgázó csak ír, és nem kell megszólalnia?
Fontos eloszlatni itt több félreértést. Szó sincs arról, hogy egy csak írásbeli vizsgával valaki egy teljes értékű nyelvvizsgát szerez. Az korábban sem volt igaz, hogy a nyelvi érettségi nyelvvizsgát ad
– hívta fel a figyelmet Rozgonyi Zoltán. A korábbi szabályozás is csak azt tartalmazta, hogy a megfelelő eredményű emelt szintű nyelvi érettségit a felvételi pontszámításnál egy B2-es nyelvvizsgával egyenértékűnek fogadnak el. A járványhelyzetben ez csak annyit jelent, hogy az emelt szintű írásbeli nyelvi érettségiért az idei pontszámításnál ugyanúgy 28 pont jár, mint egy komplex (szóbeli, írásbeli) B2-es nyelvvizsgáért, vagy egy idei tanévben (2019 szeptembere és 2020. június 15. között) megszerzett csak írásbeli nyelvvizsgáért.
Szó sincs tehát arról, hogy később az írásbeli nyelvi érettségi egyenértékű lenne egy komplex nyelvvizsgával, magyarázta Rozgonyi Zoltán. Ha valaki komplex B2-es nyelvvizsgát szeretne, annak továbbra is a teljes nyelvvizsgára van szüksége, a mostani, csak írásbeli érettségi csak idén és csak a felvételin játszik.
A fentiek miatt idén a nyelvi érettségi csak a felvételinél jelent könnyebbséget. Sok diák most is inkább a klasszikus nyelvvizsgában hisz: ha ez jól sikerül, akkor komplex nyelvvizsgát szerez, de akkor sincs baj, ha csak az írásbeli sikeres, mert akkor is ugyanúgy 28 pontot kaphat érte a felvételin. Április 10-én jelent meg az a kormányrendelet, amely az online letehető nyelvvizsgák lehetőségét nyitja meg. Ezt csak erre alkalmas nyelvvizsgaközpontok végezhetik, jelenleg 4 ilyen van: az Origo (korábbi Rigó utca), az Euroexam, az iTOLC és a TIT-iXAM.
Amikor online nyelvvizsgáról, sőt bármilyen online vizsgáról hallunk, rögtön beindul az ember fantáziája, milyen kreatív lehetőségek nyílhatnak ilyenkor a puskázásra. Vajon tud-e súgni nekem vizsga közben a szobám hátsó sarkából, az asztal alól vagy a szekrényből az anyanyelvi szinten angolul beszélő haverom? Megoldható-e, hogy én csak imitálom a gépelést vizsga közben, de a feladatlapot más tölti ki? Megoldható-e, hogy helyettem más szóbelizzen le?
Az online nyelvvizsgákról megjelent hivatalos követelmények elég szűkszavúak voltak, és nem igazán szigorúak, mondta az Indexnek Rozgonyi Zoltán. A hivatalos közlemény csak egy webkamerát ír elő, amelynek folyamatos felvételt kell készítenie a vizsgázóról. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője, aki egyben az Euroexam Nyelvvizsgaközpont egyik vezetője is, tudomása szerint rajtuk kívül az Origo Nyelvvizsgaközpont is ennél jóval szigorúbb feltételeket ír elő az online vizsgákhoz.
Az Origo és az Eurexam nyelvvizsgaközpontnál vizsgázóknak például olyan szoftvert kell telepíteniük a gépükre, amely csak a vizsgaközpont rendszeréhez való csatlakozást teszi lehetővé, de blokkolja a vizsgázó gépének távoli elérését, azaz kizárja, hogy valaki más gépeljen a vizsgázó helyett. Folyamatosan rögzítik a vizsgázó gépének képernyőképét, végig hangfelvétel is készül. Előírás ezeknél a vizsgaközpontoknál az is, hogy a vizsgázót egy webkamerának szemből, egy másiknak pedig oldalról kell vennie, hogy ellenőrizni tudják, nincs-e előtte vagy az asztalán nem megengedett eszköz.
Azt, hogy valóban a jelentkező ül-e a számítógép előtt, nemcsak a nyelvvizsgaközpont operátorai ellenőrzik, de a személyi igazolványkép alapján használnak arcfelismerő szoftvert is. És ezzel még mindig nincs vége a biztonsági elemeknek. A vizsga elején úgynevezett billentyűzet-mintavétellel digitális ujjlenyomat is készül. Az alanyt megkérik arra, hogy gépeljen be egy viszonylag hosszú 5-6 sornyi szöveget, majd az egérrel rajzoljon néhány vonalat, és kattintgasson. A billentyű és az egér használata az ujjlenyomatunkhoz hasonlóan személyre szabott, így ezt is végig figyeli a rendszer. Megoldást kellett találni arra is, hogy az internetszolgáltatás akadozása, áramszünet vagy egyéb technikai probléma miatt ne érje hátrány a vizsgázót.
A koronavírus-járvány az oktatási innovációkban amúgy élen járó nyelviskoláknak és nyelvvizsgaközpontoknak is feladta a leckét, és alaposan meggyorsította a fejlesztéseket. „Az online vizsgák megvalósítása hihetetlen nagy feladat volt. Normálisan ez egy egyéves projekt, most három hét alatt kellett összehoznunk mindent” – mondta Rozgonyi Zoltán.
(Borítókép: Egy középiskolás hallgató online tesztet tölt ki otthonában. Fotó: Juliette JOCARD / AFP)