Éles hangú Facebook-bejegyzésben reagált Szijjártó Péter külügyminiszter Klaus Iohannis román elnöknek arra a lépésére, hogy az államfő megpróbálta megakadályozni, hogy határátkelőhely létesüljön a magyar-szerb-román hármashatáron.
Románia elnöke sajnos egy szélsőségesen magyarellenes politikus. Folyamatosan belekeveri Magyarországot, és a magyar kormányt a romániai választási kampányba. Most már ráadásul szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek, és nem átall olyan ügyeket akadályozni, amelyek mind a magyar, mind a román emberek számára fontosak.
Iohannis tegnap alkotmányossági óvást emelt a Temes megyei Óbéb és a magyarországi Kübekháza közötti román–magyar nemzetközi közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen. A román parlament május végén döntött arról, hogy a kormány kezdjen diplomáciai tárgyalásokat egy új nemzetközi határátkelőhely létesítéséről a magyar-szerb-román hármashatár térségében. Az elnök szerint viszont ez a szinte teljes egyetértésben elfogadott törvény alkotmánysértő, mivel általa a parlament beavatkozna az államfő, illetve a kormány hatáskörébe, a nemzetközi kapcsolatok területén ugyanis a törvényhozásnak nem lehet kezdeményező szerepe, és nem utasíthatja a végrehajtó hatalmat.
A határátkelő létesítését a Szociáldemokrata Párt (PSD) három Temes megyei, valamint a szerb kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezte. Az új átkelő révén Szeged és Óbéb között a közúti távolság a jelenlegi 85 km-ről 22 km-re csökkenne, mivel nem kellene Kiszombor felé kerülni. Kübekháza légvonalban csak néhány kilométerre van egymástól, a hármashatár szerbiai települése, Rábé pedig már megközelíthető Magyarország felől, itt ugyanis tavaly októberben nyílt átkelő.
Egy új határátkelő létrehozásának megvétózása nem mást jelent, mint két nemzet egymáshoz való közeledésének szándékos akadályozását
– jelentette ki Szijjártó.
A román külügy közleményben reagált Szijjártó mondataira, mint írják, meglepődve vették tudomásul a magyar diplomácia vezetőjének "teljesen indokolatlan, aránytalan, a kontextusból kiragadott reakcióját". Iohannis szerintük nem azért emelt alkotmányossági óvást a Kübekháza és Óbéb közötti magyar-román nemzetközi közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen, mert ellenzi a határátkelő megnyitását, hanem mert tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Nemzetközi egyezmény megkötése kizárólag a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik, arról nem lehet törvény révén dönteni – írják.
A szász kisebbséghez tartozó Iohannis idén április 29-én azzal keltett feltűnést, hogy megvádolta az ellenzéki szociáldemokratákat, hogy "odaadnák Erdélyt a magyaroknak", és magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Az elnök kijelentése miatt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) feljelentést tett uszításért, Szijjártó Péter pedig azt mondta, Iohannis megnyilvánulása „kifejezetten civilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas”, és tisztában kellene lennie azzal, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarság döntő többsége rá szavazott a román elnökválasztáson.