A koronavírus-járvány idején Magyarországon a regisztrált fertőzöttek mintegy negyede kórházi fertőzésként kapta el a koronavírust, és a halálesetek csaknem fele is ilyen intézményi fertőzés nyomán következett be. Ez derült ki abból a levélből, amelyet Müller Cecília országos tisztifőorvos jegyez, és amelyet a Főpolgármesteri Hivatal bocsátott az Index rendelkezésére, az idősotthonokra vonatkozó kérdéseinkre válaszként.

Az országos tisztifőorvos ugyanis július 14-én a Nemzeti Népegészségügyi Központban kezelt adatok alapján arról tájékoztatta Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy

A járvány kezdete óta az egészségügyi intézményekben nozokomiális járványhoz köthetően 1062 személynél igazoltak PCR-vizsgálattal COVID-19 fertőzést, közülük 260 fő ápolt hunyt el.

Július 14-ig 4258 volt a regisztrált fertőzöttek száma, azaz lényegében minden negyedik diagnosztizált beteg kórházi fertőzésként kapta el a kórt. A koronavírusos halálesetek száma 595 fő volt, közülük tehát minden második fertőződött meg egészségügyi intézményben.

Müller Cecília arról is írt, hogy korábbi tájékoztatásához képest két hónap alatt is nőtt azon budapestiek száma, akik kórházban lettek koronavírusosak. A tisztifőorvos szerint:

a fővárosi kórházak nozokomiális járványaihoz 713 fertőzött és 184 elhunyt személy tartozik.

Korábban írtunk arról, hogy évek óta folyamatosan romló tendenciát mutatnak a kórházi fertőzésekről megjelent adatok, ám arról, ám hogy a koronavírus-fertőzés valójában milyen komoly kockázattal járhat az egészségügyi intézményekben, most látni az első hivatalos adatokat. Egyébként is rendszeres kritika, tavaly év végén például a TASZ-ra hivatkozva írtunk arról, hogy az ÁNTSZ és utódja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) évek óta adós azzal, hogy érthető tájékoztatást nyújtson a közvélemény számára a kórházakban elkapott fertőzések számáról. Bár a 2018-ról szóló jelentés valamelyest átláthatóbb volt a megelőzőeknél, abból még mindig nem lehetett megtudni, hogy hányan fertőződtek és hányan haltak meg 2018-ban kórházi fertőzésben. Ugyanakkor számítások szerint

Ebből is látszik, hogy a koronavírus súlyos kockázatot jelenthet az egészségügyi intézményekben, amelyek egyébként is küszködnek az intézményi fertőzésekkel Magyarországon. Eközben szombaton Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztereazt mondta, a járvány  második hullámának  határához érkeztünk. Hétfőn Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora  arról beszélt , a második hullám legnagyobb valószínűséggel szeptember után, az ősz folyamán várható. Ennek egyik oka, hogy szeptemberben elindul az iskola. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn  azt mondta , hagyományos tanévkezdésre számít, de fel kell készülni arra is, hogy esetleg megint át kell majd állni távoktatásra a járvány miatt.

Müller Cecília főpolgármesternek adott válaszából egyébként az is kiderül, hogy 2020. július 12-ig összesen 33 idősotthonban, 13 budapesti, és 20 vidéki intézményben azonosítottak koronavírusos betegeket. Az országos összesítés értelmében 921 lakó és 137 dolgozó lett beteg, több mint felük már meggyógyult, viszont 140-en meghaltak.

Frissítés: 

Az EMMI és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) július 17-én közleményben pontosították, hogy a fenti adatok a nozokomiális (vagyis kórházi) fertőzés definíciójából erednek, de nem azt jelentik, hogy minden negyedik beteg a kórházban fertőződött meg. 

"A nemzetközi előírások szerint minden olyan esetet kórházi fertőzésnek kell minősíteni, amelynek tünetei 48 órával a kórházba történt felvétel után jelentkeznek, függetlenül attól, hogy hol fertőződött meg a beteg. Az újkoronavírus-fertőzés (Covid-19) lappangási ideje egytől 14 napig terjed. Tehát amennyiben egy intézményben ápolt koronavírusos betegnél ez idő alatt jelentkeznek a fertőzésre jellemző tünetek, akkor nem lehet megmondani, hogy az adott intézményben fertőződött meg, vagy már a lappangási időben került felvételre" – értelmezte az adatokat az NNK.